Június 4: a Trianoni békediktátum évfordulója
13 perc olvasás
Békerevíziót! -plakát
Holnap -2007 június 4-én -lesz a Trianoni Békeszerzõdés évfordulója, bár itt az ünnepeink rovatban emlékezünk meg róla, mégis ezt a napot nemzeti gyásznapként éli meg a magyarság az ország határain kívül és belül. A Magyarországra nézve tragikus békeszerzõdést 1920. június 4.-én Apponyi lemondása után, a versaillesi kis Trianon kastélyban, Bénárd Ágoston népjóléti miniszter és Drasche Lázár Alfréd írták alá a szerzõdést.
Békerevíziót! -plakát
Holnap -2007 június 4-én -lesz a Trianoni Békeszerzõdés évfordulója, bár itt az ünnepeink rovatban emlékezünk meg róla, mégis ezt a napot nemzeti gyásznapként éli meg a magyarság az ország határain kívül és belül. A Magyarországra nézve tragikus békeszerzõdést 1920. június 4.-én Apponyi lemondása után, a versaillesi kis Trianon kastélyban, Bénárd Ágoston népjóléti miniszter és Drasche Lázár Alfréd írták alá a szerzõdést.
A Trianoni Békeszerzõdés az elsõ világháború következménye volt, az Antant büntetése a vesztesek felett. A cél ezzek kettõs volt: elvenni az ipari és közlekedési potenciált (A magyar nehézipar nagyobbrészt Erdélyben volt, az ásványkincsek Erdélyben és a Felvidéken.) valamint olyan megosztott teret jelenteni -ez sajnos a mai napig tart, és oka mindannak, ammi nemzetiségi ügyekben történik az akkor elcsatolt csatolt területeken. (Itt talán Schengen segíteni fog, miként segitett a megosztott német osztrák határ problémáin, vagy segitette Németoszág és Elzász-Lotharingia szerves de facto újrakapcsolódását. A megemlékezések országszerte megkezdõdtem már június 2-án pénteken. Szinte nincsen olyan települése az országnak, ahol civil szervezet vagy a nem parlamenti pártok nem szerveztek volna ilyen közös emlékezést virrasztást.
Emlék a 64 vármegye porából egy csipetnyi…A pletyka szerint ebben a pokoli szezõdesben része volt a személyes bosszúnak is. Gróf Apponyi tette a szépet a francia külügyminiszter feleségének. Talán ez is hozzájárult, hogy olyan nemzeti sérelmekkel járó megoldást diktált nekünk a sors, amivel tudat alatt, vagy felett de nem békülnek az embereek sem itthon, sem külhonban.
A leghûségesebb város Sopron
Nézzük az ide vezetõ folyamatot:
Az elsõ világháború vége, a vég kezdete:
1918. folyamán a központi hatalmak már mindenütt védekezésre szorultak.
Képeslap:magyarország eldarabolása -a béke halála 1918. január 8.-án Wilson – még Amerika hadbalépése elõtt – közzéteszi a szenátushoz intézett tizennégy pontból álló üzenetét, mely az igazságos békekötés feltételeit tartalmazza.
Az üzenet 10-es pontja az alábbiak szerint szól:
"Ausztria-Magyarország népeinek, amelyeknek helyét a népek között megoltalmazni és biztosítani kívánjuk, legelsõ alkalommal lehetõvé kell tenni önálló fejlõdésüket."
Képeslap: Nem! Nem! Soha!1918. február 11.-én Wilson újabb négy pontban foglalja össze álláspontját, mely szerint a népek akaratuk ellenére nem tolhatók egyik államból a másikba.Ezzel egy idõben a külföldre szökött cseh emigránsok vezérei (Masaryk és Benes) megpecsételik" a monarchia és az ezeréves Magyarország sorsát.
Képeslap: Többnyelvû tiltakozás a békeszerzõdés ellen 1918. május 30.-án az amerikai csehek és szlovákok megkötik a pittsburgi szerzõdést, mely kijelenti, hogy a szlovákok ha megfelelõ autonómiát kapnak, akkor csatlakozni kívánnak Csehországhoz. Wilson aki Masaryk rokona volt, a pittsburgi szerzõdés ürügyén, pártfogásába veszi a tervezett államot. Ennek következtében az antant hatalmak elismerik, az ekkor még NEM IS LÉTEZÕ Csehszlovákiát, hadviselõ félnek.
Képeslap: Trianon elfelejtettétek? 1918. szeptember 18-án a szaloniki antant hadsereg áttört a bolgárok frontján, és ezzel megnyílt az út az Osztrák-Magyar Monarchia déli határai felé. A központi hatalmak sorsa ezzel megpecsételõdött. A szeptember 26.-i antant-seregek támadásának Németország nem tud ellenállni.A német vezérkar a kormányt fegyverszünet megkötésére ösztönzi.
1918. október 5.-én az antant-hatalmak felkérik Wilsont, hogy az általa elkészített dokumentum alapján, melyet õk már elfogadtak, kezdjen béketárgyalásokat.
Képeslap: Hiszek egy Isteni örök igazságbanAz antant-hatalmak valójában kivártak, arra számítva, hogy a központi hatalmak országain belül, a frontok megroppanását követõen belsõ összeomlás fog bekövetkezni. Ez be is következett.
1918. október 17.-én Tisza István miniszterelnök a parlamentbe bejelenti: "elvesztettük a háborút". Megszervezõdik a Károlyi Mihály féle Nemzeti Tanács.
1918. október 29.-én Zágrábban, a horvát tartománygyûlés kikiáltja a Magyarországtól való elszakadást.
Képeslap: Magyar legyen a hited és lészen országod!1918. október 30.-án a Nemzeti Tanács magához veszi a hatalmat. Másnap meggyilkolták Tisza Istvánt.
1918. november 1.-én Károlyi kormánya elrendeli a magyar csapatok fegyverletételét, mely végzetes hatással van az október 24.-én megindult olasz offenzíva ellen védekezõ magyar csapatokra.
1918. november 3.-án megkötik az olaszokkal a padovai fegyverszünetet, amely Magyarország régi határait tekinti demarkációs vonalnak. Károlyi Mihályék megkötik a belgrádi fegyverszünetet, mely a Maros-Dráva vonaláig kiszolgáltatja Magyarországot a megszállásnak.
1918. november 13.-án Károlyi lemond az államügyek vezetésében való részvételrõl.
1918. november 16.-án Károlyi Mihály elnökségével kikiáltják a köztársaságot.
Képeslevelezõlap:Igazságot Magyarországnak!Az antant semmit nem tesz, Wilson elvei a szemétbe kerülnek. A gyõztesek jogán a csehek betörnek a felvidékre, a románok az alsó vidékeinken kalandoznak. (Késõbb ezt a mai napig egyes nacionalista poltikusok azokban az országokban hangoztatják, hogy nekik jogok van arra az õsi földre…)
1918. október 30.-án a tót, november 25.-én a szerb és december 1.-én a román népgyûlések részvevõi kimondták a Magyarországtól való elszakadást. A megszállók az elrabolt területeket – a békekonferencia döntését be sem várva – mindjárt impériumuk alá veszik.A kormányunk fegyveres erõvel nem tud ellenállni, mert saját hadügyminisztere, Linder is azt hirdeti, hogy ?Nem akarok katonát látni!"
A kormányban uralkodó viszájok, elõsegítették a köztársaság összeomlását.
1919. március 21.-én a Vyx jegyzék – újabb országrészek kiürítését követelõ antant jegyzék – hatása alatt Károlyi átadja a hatalmat a szociáldemokratáknak, kik Kun Bélával egyeznek meg, és megnyílik az út a bolsevizmus felé.
1919. május elején egészen a Tiszáig vonultak.
1919. június 25.-én a ludovikások és a dunai monitorok ellenforradalmi fölkelése következett be, melyet vérbefojtottak.
1919. június végén a vörös hadsereg megtámadta a cseheket, azonban Clemenceau fenyegetõ jegyzéke vissza parancsolta õket.A vörös hadsereg ezután a románok ellen fordult, de a kezdeti sikerek ellenére, vereséget szenvedtek.
1919. július 31.-én a népbiztosok megszöknek, és a románok harc nélkül megszállják Budapestet és a Duna vonalát. Ezután három és fél hónapon keresztül, zavartalanul fosztogatják az országot.Az antant államokban, mára már senki sem vette komolyan a Wilsoni elveket. Mindenki természetesnek találta, hogy a legyõzött államokra minden feltételt rá lehet és rá kell kényszeríteni.A gyõzõk vezetõi a legyõzött államok meghallgatása, részvétele nélkül határoztak, majd kijelentették, hogy a meghozott határozatok megváltoztathatatlanok.
Magyarország helyzetét különösen nehézzé tették a szerbek, románok és csehek Párizsban tevékenykedõ képviselõi és ágensei. Különösképpen mert az antant Franciaország érdekkörébe tartozó területnek tekintette a közép Duna völgyét.
A kommunista kormányzat bukása után Peidl Gyula alakított kormányt.
Csátalja:Trianon emlémû felavatva 2007 június 2A román megszállás alatt álló Aradról, Szegedre tette át székhelyét Károlyi Gyula gróf, ki május 5.-én kormányt alakított, melynek hadügyminisztere Horthy Miklós lett. Horthy szervezte meg a nemzeti hadsereget.
Károlyi lemondása után, Ábrahám Ernõ került a helyére, de lemondva róla mint fõvezér megszállta a Dunántúlt.
1919. november közepén, az antant hatalmak sürgetésére a románok kiürítették Budapestet, és a Duna-Tisza közét.
Csátalja:Trianon emlémû felavatva 2007 június 21919. november 16.-án Horthy Miklós a nemzeti hadsereg élén bevonult Budapestre, majd megszállta az ország többi – román uralom alól felszabadult – részét is.
1919. november 22.-én Sir Clerk antant kiküldött segédletével, Huszár Károly vezetésével koncentrációs kormány alakult. Ez a kormány kapott meghívást a Párizsi béketárgyalásokra.
Csátalja:Trianon emlémû felavatva 2007 június 21919. év folyamán a békét diktáló nagyhatalmak kisebbségi szerzõdéseket kötöttek Csehországgal, Szerbiával és Romániával, mivel maguk is érezték, hogy Közép-Európa új rendezése nemzetiségi szempontból veszélyes helyzetet teremt. Az utódállamokban megnyilvánuló féktelen nacionalizmus is aggodalmat keltett bennük.
1920. január 7.-én Párizsba érkezett a magyar delegáció, Apponyi Albert gróf vezetése alatt, Bethlen István gróf és Teleki Pál gróf segédletével.
1920. január 15.-én Apponyi gróf lehetõséget kapott arra, hogy ismertesse a magyar álláspontot. Apponyi gróf több nyelven is próbálkozott a konferencia tagjait meggyõzni a Magyarországnak szabott feltételek igazságtalan és esztelen voltáról, mind hiába. Hiába bizonygatta a delegáció a feltételek történelmi, gazdasági, néprajzi képtelenségeit, hiába a wilsoni – be nem tartott – elvek.
1920. március 1.-én a már létrejött nemzetgyûlés, Horthy Miklóst választotta meg kormányzónak.
1920. tavaszán az antant hatalmak többszöri felszólítása után, a románok kiürítették a Tiszántúlt is.
Csátalja:Trianon emlémû felavatva 2007 június 2 1920. május 5.-én kapta kézhez a magyar delegáció a konferencia elnökének, Millerandnak levelét, melyben közölte, hogy a feltételek változatlanok, követelte az abban foglaltak véglegesítését. Millerand kísérõlevele ezenkívül kilátásba helyezte, hogy a határok legkirívóbb igazságtalanságait annak idején orvosolni fogják, és a Csehszlovákiához csatolt ruténföld autonómiát kap, és maga dönthet sorsának irányítása felõl. Már tudjuk, hogy ezekbõl az ígéretekbõl, SEMMI NEM VALÓSULT MEG!
1920. június 4.-én Apponyi lemondása után, a versaillesi kis Trianon kastélyban, Bénárd Ágoston népjóléti miniszter és Drasche Lázár Alfréd írták alá a szerzõdést.
1920. november 13.-án a nemzetgyûlés iktatta törvénybe.
Kihirdetése után mint 1921: XXX. törvénycikk került a magyar törvények tárába.
A trianoni békeszerzõdés, hogy éket verjen a magyar és osztrák nemzet közé, Nyugat-Magyarországot Ausztriának ítélte, de egyenlõre Magyarország kezében maradt.
1921. július 26.-án vált kötelezõ jellegû nemzetközi okirattá a szerzõdés.
Ezzel egy idõben az osztrákok követelni kezdték a nyugati magyar terület átadását, melyet a csehek fenyegetõ fellépése is támogatott. Az osztrákok megkísérelték a terület megszállását, de minden felé magyar csapatok ellenállása fogadta õket.
Bethlen visszautasította az illetéktelen cseh beavatkozást, azután a mindig magyarbarát Olaszország közvetítését kérte.
1921. október 12.-én Velencében aláírták az osztrák-magyar megegyezést.
Ennek értelmében a Nyugat-Magyarország nagyobb része az osztrákoké lett, de kimondta, hogy Sopronban és környékén népszavazást kell tartani.
1921. december 14.-én a NÉPSZAVAZÁSON FÖLÉNYESEN GYÕZÖTT A MAGYARORSZÁGHOZ VALÓ HÛSÉG GONDOLATA!Ezért is szokták mondani, hogy Sopron a leghûségesebb magyar város!
A 14 részbõl és 364 cikkelybõl álló trianoni szerzõdés rettentõen megcsonkította Magyarországot. A háború elõtti 325.411 négyzetkilométernyi területbõl, csak 92.833 négyzetkilométernyi maradt.
A 20.900.000 lakosból, csak 7.980.000 maradt. Vagyis ELVETTÉK AZ ORSZÁG TERÜLETÉNEK HÁROMNEGYED RÉSZÉT, 72 százalékát, NÉPESSÉGÉNEK KÉTHARMADÁT, 64 százalékát.
Sok egyéb igazságtalanság mellett, a gyõztes államok zálogjogot kaptak Magyarország minden állami jövedelmére, amit aztán 1930-ban a hágai konferencia rendezett.
Az utód államokat végtelenül nyugtalanította, hogy Magyarország a trianoni szerzõdést nem tekinti véglegesnek s az elsõ pillanattól annak revízióját követeli. Ezért Magyarországgal szemben állandóan a legrosszabb indulatú politikát folytatták, ádáz propagandába kezdtek ellenünk.
A Magyarországra rótt békefeltételek olyan súlyosak voltak, hogy azokat még a gyõztes nagyhatalmak országaiban sem fogadta egyhangú helyeslés.
A magyar közvélemény elsõ visszahatása az ország feldarabolása ellen abban a jelszóban fejezõdött ki, amely azóta már világhírû lett: "NEM! NEM! SOHA!" Megalakult a Terület Védõ Liga, s igyekezett lelket önteni az elcsüggedt magyarságba, megkísérelte, hogy az elsõ összekötõ szálakat megteremtse a külföld felé. Minden felé szavalták, majd megzenésítették és énekelték is Pap-Váry Elemérné örökszép imádságát, a Magyar "HISZEKEGY"-et.
Papp-Váry Elemérné (Sziklay Szeréna), HITVALLÁS
Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában.
Ez az én vallásom, ez az én életem,
Ezért a keresztet vállaimra veszem,
Ezért magamat is reá feszíttetem.
Szeretném harsogni kétkedõk fülébe,
Szeretném égetni reszketõk lelkébe,
Lángbetûkkel írni véres magyar égre:
Ez a hit a fegyver, hatalom és élet,
Ezzel porba zúzod minden ellenséged,
Ezzel megválthatod minden szenvedésed.
E jelszót, ha írod lobogód selymére,
Ezt, ha belevésed kardod pengéjébe,
Halottak országát feltámasztod véle.
Harcos, ki ezt hiszed, csatádat megnyerted,
Munkás, ki ennek élsz, boldog jövõd veted,
Asszony, ki tanítod, áldott lesz a neved.
Férfi, ki ennek élsz, dicsõséget vettél,
Polgár, ki ezzel kélsz, új hazát szereztél,
Magyar, e szent hittel mindent visszanyertél.
Mert a hit az erõ, mert aki hisz, gyõzött,
Mert az minden halál és kárhozat fölött
Az élet Urával szövetséget kötött.
Annak nincs többé rém, mitõl megijedjen,
Annak vas a szíve minden vésszel szemben,
Minden pokol ellen, mert véle az Isten!
Annak lába nyomán zöldül a temetõ,
Virágdíszbe borul az eltiport mezõ,
Édes madárdaltól hangos lesz az erdõ.
Napsugártól fényes lesz a házatája,
Mézes a kenyere, boldogság tanyája,
Minden nemzetségén az Isten áldása.
Magyar! te most árva, elhagyott, veszendõ,
Minden nemzetek közt lenn a földön fekvõ,
Magyar legyen hited s tied a jövendõ.
Magyar, legyen hited és lészen országod,
Minden nemzetek közt az elsõ, az áldott,
Isten amit néked címeredbe vágott.
Szíved is dobogja, szavad is hirdesse,
Ajkad ezt rebegje, reggel, délben, este,
Véreddé hogy váljon az ige, az eszme:
Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában!
A külföldi propaganda elsõ komoly kísérletének érdeme a Pesti Hírlapé.
A lap a békefeltételek megismerése után, több nyelven külön számot jelentettet meg a tervezett országcsonkítás igazságtalanságainak, képtelenségeinek kimutatására, és ezt a számot 1920 februárjában sok ezer példányba juttatta el külföldre.
(Irodalom: Az Ezeréves Magyarország, Pesti Hírlap RT
Illusztrációink korabeli képeslapok, plakátok, az emlékmûavatás képeit egy magát megnevezni nem kívánó olvasónk küldte be.)
Linkek:
http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=PUBLICISZTIKA0551&article=2005-1230-1637-08DOJA
http://hem.passagen.se/mihi1/mtor0.htm
http://www.tanszertar.hu/eken/2006_02/szk_0602.htm
http://www.trianonmuzeum.hu/index.php?menu=szoveggyujtemeny&kodszam=2
http://www.talaljuk-ki.hu/index.php/article/articleview/687/1/7/
Összefoglaló munkák:
