Internetes álláskeresés: Ki hogyan, mit részesít előnyben?
5 perc olvasás
Világháló, internetes portálok, fórumok Ma már mindennapos fogalmak ezek, melyeket gyakorta hallunk a televízióból, munkahelyünkön, ismerősöktől, rokonoktól. De vajon mire és mennyit használjuk az Internetet? Kik, mikor és miért kapcsolódnak fel a világhálóra? És ami jelen esetben a legfontosabb kérdés, milyen mértékben kapcsoljuk össze az álláskeresés fogalmát az Internet nyújtotta lehetőségekkel?
Világháló, internetes portálok, fórumok Ma már mindennapos fogalmak ezek, melyeket gyakorta hallunk a televízióból, munkahelyünkön, ismerősöktől, rokonoktól. De vajon mire és mennyit használjuk az Internetet? Kik, mikor és miért kapcsolódnak fel a világhálóra? És ami jelen esetben a legfontosabb kérdés, milyen mértékben kapcsoljuk össze az álláskeresés fogalmát az Internet nyújtotta lehetőségekkel?
A Workania álláskereső portál legfrissebb reprezentatív felmérésében a magyarországi Internet használók szokásait is figyelembe véve arra kereste a választ, hogy a lakosság milyen internetes hozzáférési lehetőségekkel rendelkezik, továbbá elemzést készített a legnépszerűbb álláskeresési formákról.
A piackutatás 2008. november 8-17. között készült: 1006 résztvevő mélyinterjú keretében önkéntesen válaszolt a kérdésekre. A 18 év feletti résztvevők válaszaiból nyert adatokat a kutatók nem, kor, iskolai végzettség, a lakóhely nagysága és régiók szerinti megbontás alapján dolgozták fel.
Azt gondolhatnánk, ma már a lakosság túlnyomó része számítógép elé ül és az Internet segítségével kutakodik a szükséges információk megszerzéséért. Ám ez korántsem így igaz. Míg Csehországban a felmérésben résztvevők 68%-a, Szlovákiában pedig 55%-a rendelkezik internet-hozzáféréssel, addig Magyarországon ez az arány mindössze 43%.
A magyarországi álláskeresők 60%-a még mindig az újsághirdetések alapján igyekszik állást találni. 47%-uk a család, barátok, ismerősök kapcsolatai révén keres munkahelyet. A megkérdezettek 33%-a használja álláskeresése során az Internetet, a munkaügyi hivatalokhoz 29% fordul, az állásbörzéken csupán 10%-uk fordul meg.
Csak az internet-felhasználók körét figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy közülük legtöbben (68%) ma már a világhálót használják álláskeresésre is.
Hazánkhoz képest Szlovákiában és Csehországban a lakosság igen magas arányban (70%-ban) elsőként családi és baráti kapcsolatai révén próbál elhelyezkedni. Ezt követi az újsághirdetések által történő keresés, érdekes módon az állásbörzék rendezvényei ezekben az országokban alig használt álláskeresési formák. Ugyanakkor, míg Szlovákiában és Csehországban a személyzeti tanácsadók segítségét igen magas arányban választja a lakosság, (megközelítőleg 30%-ban) addig Magyarországon ez az arány elenyésző (6%).
Természetes, hogy az álláskeresők leggyakrabban (48%) állásajánlatokat keresnek az állásportálokon, ugyanakkor sokan (33%) a munkaerő-piaci helyzetre vonatkozó adatokra kíváncsiak.
Érdekesség, hogy az álláskeresők inkább információkat keresnek és gyűjtenek az oldalakon, az aktív álláskeresés lehetőségeit (önéletrajz csatolása vagy hírlevél létrehozása) már kevesebben használják.
Az Internet hozzáférés demográfiai eloszlását is elemezték a kutatók. A legszembetűnőbb különbségeket a kor szerinti megoszlásban figyelhetjük meg. A 18-24 év közötti résztvevők 83%-a nyilatkozott úgy, hogy van Internet hozzáférése otthon, munkában, ismerősöknél vagy iskolában. A leggyakoribb felhasználók tehát ebből a korosztályból kerülnek ki, ami nem is csoda, hisz ők a legfogékonyabbak a modern technika nyújtotta lehetőségek iránt, a számos államilag támogatott hálózati fejlesztés hatására pedig egyre több diák válhat internetes felhasználóvá.
25-34 év közöttiek körében is magas, 67%-os arány figyelhető meg. Magyarázható ez azzal is, hogy ez a korosztály már az Internet térhódítása idején fejezte be tanulmányait, s így került be a munkaerő-piaci körforgásba – életük minden területén igénylik és használják a világháló nyújtotta lehetőségeket.
35-44 év közöttiek 59%-ának van Internet hozzáférése. Ebben a korosztályban sok a középvezető, vezető beosztásban dolgozó, a munkahelyi Internet, illetve intranet számukra elengedhetetlen munkaeszköz.
45 éves kor felett fokozottan csökken az Internet felhasználók száma. 45-54 év között még 39%, 55-64 év között 21%, 65 év felett pedig már csak 4,5 % nyilatkozott úgy, hogy használja az Internetet.
A felmérés szerint az iskolai végzettség erősen befolyásolja az Internet használat gyakoriságát, illetve a hozzáférési mutatókat. Érettségi nélküli, szakmai végzettséggel rendelkező megkérdezetteknek mindössze 28%-a rendelkezik internetes hozzáféréssel. Ez az arány az érettségizettek körében 64%, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetén pedig igen magas: 85%. A diákok többsége tanulmányai előmenetelével egyre komolyabb és professzionálisabb felhasználóvá válik.
