Europarlament-állásfoglalás a gázai helyzetről
25 perc olvasásÁllásfoglalást fogadott el az EP csütörtöki plenáris ülésén a Gázai-övezetben kialakult helyzetről. A képviselők azonnali és tartós tűzszünetet, a humanitárius segélyek beengedését kérik és a „két nép – két állam" megoldást javasolják. Szerdán az EP plenáris vitát is folytatott a kérdésről. Ezen felszólalt a soros cseh elnökség és az Európai Bizottság képviselője is.
Állásfoglalást fogadott el az EP csütörtöki plenáris ülésén a Gázai-övezetben kialakult helyzetről. A képviselők azonnali és tartós tűzszünetet, a humanitárius segélyek beengedését kérik és a „két nép – két állam" megoldást javasolják. Szerdán az EP plenáris vitát is folytatott a kérdésről. Ezen felszólalt a soros cseh elnökség és az Európai Bizottság képviselője is.
Azonnali és tartós tűzszünetre szólít fel az EP hétpárti (néppárti, szocialista, liberális, zöldek, Nemzetek Európájáért Unió, GUE/NGL, IND/DEM) állásfoglalásában. A képviselők kérik a Hamász Izrael területére irányuló rakétatámadásainak és Izrael gázai katonai fellépésének beszüntetését, az izraeli csapatok kivonását, a határátkelők tartós megnyitását, valamint a blokád, illetve az illegális fegyver- és lőszercsempészet felszámolását.
Az EP felszólítja az izraeli hatóságokat, biztosítsák a humanitárius segélyszállítmányok akadálytalan és folyamatos bejutását a Gázai-övezetbe, a nemzetközi sajtó számára pedig tegyék lehetővé, hogy a helyszínen követhesse az eseményeket.
A képviselők az Európai Uniótól határozottabb és egységesebb politikai fellépést várnak, a gázai-egyiptomi határ ellenőrzésében pedig fontos szerepet szánnak Egyiptomnak.
Az EP állásfoglalásában „a két nép – két állam" megoldást javasolja, amelynek egy új, békés, regionális biztonsági struktúrát kiépítését kell lehetővé tennie a Közel-Keleten. A képviselők szerint Izraelnek haladéktalanul teljesítenie kell nemzetközi jogi és nemzetközi humanitárius jogi kötelezettségeit, a Hamásznak pedig el kell ismernie Izrael létjogosultságát. „Állandó földrajzi kapcsolatra, továbbá békés és tartós politikai újraegyesítésre van szükség a Gázai-övezet és Ciszjordánia között" – szól a kézfelemeléssel elfogadott állásfoglalás.
Vita a szerdai plenáris ülésen
Schwarzenberg: az EU kész megfigyelők küldésére
A Tanácsot képviselő Karel Schwarzenberg, cseh külügyminiszter szerint a konfliktus megoldása már körvonalazódik. Az Izrael elleni rakétatámadások azonnali leállítására és az izraeli katonai akciók megszüntetésére van szükség, lehetővé kell tenni a humanitárius segélyek bejuttatását, helyre kell állítani a közszolgáltatásokat és biztosítani kell az orvosi ellátást – sorolta.
Az Európai Unió készen áll arra, hogy megfigyelőit visszaküldje az övezetbe, egy nemzetközi misszió ugyanis nagy segítséget jelentene a két fél közötti közvetítésben – mondta Schwarzenberg. Hozzátette, az EU kész támogatni minden olyan palesztin vezetést, amely megfelelő politikát folytat, de „mindkét fél részéről sürgős és nagyobb erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy sikerüljön megteremteni a békés egymás mellett élés lehetőségét biztonságos és kölcsönösen elismert határok között".
Ferrero-Waldner: minden nappal egyre távolabb kerül a béke
Benita Ferrero-Waldner, az Európai Bizottság külkapcsolatokért felelős biztosa szerint a konfliktus minden napjával távolabb kerül a béke lehetősége, és az egész régió egyre instabilabbá válik. A biztos szerint az azonnali tűzszünet mellett minél előbb meg kell szüntetni a gázai-egyiptomi határon keresztül zajló fegyvercsempészetet, a Philadelphia-folyosónak is nevezett közös határszakaszt rendőrségi ellenőrzés alá kell vonni, és meg kell nyitni a határátkelőket a humanitárius segélykonvojok előtt.
Waldner annak ellenére, hogy Izrael és a Hamász is elutasította az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1860. számú határozatát, reményét fejezte ki, hogy Egyiptom és Törökország közreműködésével hamarosan tartós megoldást sikerült találni a konfliktusra. A jelenlegi helyzet még tovább csökkenti a két fél egymásba vetett bizalmát – mondta.
A képviselőcsoportok felszólalói
A tizenhét napja folyó küzdelem elkeserítő mérleget mutat fel: pusztítás, káosz, kölcsönös gyűlölet és bosszúvágy – mondta a néppártiak nevében José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra (spanyol). Salafranca az 1860-as számú biztonsági tanácsi határozatnak megfelelő tűzszünetet követelt, és hozzátette: „minden ütközetet meg lehet nyerni, kivéve egyet, azt, amelyik a békéért folyik".
A szocialisták nevében Martin Schulz (német) azt mondta, Izraelnek joga van ahhoz, hogy megvédje magát azoktól, akik el akarják pusztítani, de csak arányos eszközökkel és a nemzetközi jog betartásával teheti ezt. „Bár a Hamász nem ugyanazokat az értékeket vallja, mint mi, lehetséges párbeszédet folytatni vele, és ha Izrael erre nem képes, akkor a kvartett keretében kell erre módot találni" – mondta a képviselő.
A liberálisokat képviselő Annemie Neyts-Uyttebroeck (belga) szerint a konfliktus megszüntetéséhez nemzetközi erőkre van szükség, és sürgette az uniót az ebben való részvételre. A képviselő szerint az Egyesült Államoknak és az Arab Liga államainak is részt kell venniük egy ilyen kontingensben.
Cristiana Muscardini (olasz) a Nemzetek Európájáért Unió nevében a humanitárius szükségletek biztosítására szólított fel mind az izraeli, mind a palesztin oldalon. Szavai szerint a terroristákkal való párbeszédet nem igazolhatják a civil áldozatok.
A zöldek nevében Daniel Cohn-Bendit (francia) azt mondta, „a béke és a biztonság nagyon gyorsan párolog el a Gázai-övezetben". Úgy vélte, Izraelt már saját magától is meg kell védeni, a palesztinoknak pedig a Hamász ellen van szükségük védelemre.
A GUE/NGL képviseletében felszólaló Luisa Morgantini (olasz) szavai szerint a haldokló civilekkel együtt meghalnak az emberi jogok is, és szertefoszlik Európa álma is a kölcsönös tiszteletről. Azzal, hogy Izrael katonai úton kívánja megoldani a konfliktust, önmagát mint erkölcsi erőt semmisíti meg.
Bastiaan Belder (holland) az IND/DEM nevében azt mondta, Izrael államnak nincs helye a Közel-Keleten, a Hamász pedig profitál a háborúskodásból. Ha az EU biztosítani szeretné Izrael túlélését, akkor folyamatosan konfrontálódnia kell a Hamásszal – fogalmazott.
A független Luca Romagnoli (olasz) szerint „nemzetközi békefolyosóra" van szükség, amely azonban nem lehet csupán a Gázai-övezet, hanem egész Palesztina területét le kell fednie. A két nép – két állam megoldást kell kidolgozni – tette hozzá.
A parlamenti vitában felszólaló Gál Kinga (néppárti) azt mondta, „nem létezhet olyan cél, amelyik szentesítheti ártatlan életek értelmetlen kioltását, a határ bármelyik oldalán éljenek is" – mondta. A képviselő szerint a felek viselkedése cinikus és embertelen, hiszen élő pajzsként használják és lövik halomra az ártatlan gázai lakosságot. Gál a nemzetközi diplomáciát szintén cinikusnak és hazugnak nevezte, amiért fenntartja a cselekvés látszatát, de még ennyi nap után sem képes megvédeni a gázai civileket, a gyermekeket és a segélyszervezeteket.
Vita a gázválságról az EP-ben
Az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktusról, az uniós energiabiztonságáról vitázott szerda este az Európai Parlament. A vitában három magyar képviselő szólalt fel.
Alexandr Vonda, európai ügyekért felelős cseh miniszterelnök-helyettes a Tanács nevében azt mondta, a cseh elnökség fő célja a konfliktus során az volt, hogy a lehető leghamarabb visszaállítsa Európa zavartalan gázellátását, és minimalizálja az állampolgárokat és a gazdaságot sújtó károkat.
Vonda beszélt a rövid, közép és hosszú távra tervezett megoldásokról: köztük egy hatékonyan működő „gázszolidaritási" mechanizmusról, amely összekapcsolja a tagállami energiahálózatokat, és fejleszti az infrastruktúrát az energiaszektorban. Az EU-nak emellett diverzifikálnia kell a beszerzési forrásait és az ellátási útvonalakat, valamint ki kell építenie belső energiapiacát – mondta a politikus. Hozzátette, a harmadik energiacsomag második olvasatában szoros együttműködésre számít majd az EP-vel.
Az Európai Bizottságot képviselő Andris Piebalgs, energiaügyi biztos szerint a hetvenes évek olajválságához hasonló krízist élünk most át. „Az ígéretek és a január 12-én, hétfőn aláírt egyezmény ellenére még mindig nem érkezik orosz gáz Ukrajnán keresztül" – mondta Piebalgs. Hozzáfűzte: „Egyik fél sem bizonyul már megbízható energiaszállítási partnernek". A biztos szerint kérdéses, a felek valóban meg akarnak-e egyezni.
A külső forrásoktól való függés csökkentése érdekében Piebalgs szerint a cseh és majd a svéd elnökség ideje alatt stratégiai döntéseket kell hozni az uniós energiapolitikában. A jelenlegi gázellátási biztonságról szóló 2004/67/EK irányelv nem megfelelő, ezért a módosítására vonatkozó javaslat egy közösségi koordinációs mechanizmusra vonatkozó tervvel együtt hamarosan az EP elé kerül – tette hozzá.
Jacek Saryusz-Wolski (lengyel) a néppárti frakció képviseletében azt mondta, a három évvel ezelőtt konfliktus már megmutatta, hogy közös energiapolitikára és hosszú távú megoldásokra van szükség. „Vásárolhatnánk gázt közvetlenül az ukrán határon is?" – tette fel a kérdést. A képviselő elmondta, az EP már felállított egy parlamenti csoportot, amely folyamatosan tartja majd a kapcsolatot az orosz és ukrán parlamenttel.
Hannes Swoboda (osztrák) a szocialisták nevében egyetértett abban, hogy sem a Gazprom, sem a Naftogaz nem viselkedett felelősen a helyzetben. „Egy dolog az, hogy a gázpiac liberalizációjáról beszélünk" – mondta -, „de szorosabban kell összekötni a tagállamok gázvezetékeit, mert a piac nem fogja ezt megtenni". Elfogadhatatlannak tartotta, hogy egyes országok csak nagyon kevés földgáz-készlettel rendelkeznek, néhány ország pedig nem ad ki információt a tartalékairól.
A liberálisok vezérszónokaként felszólaló Szent-Iványi István szerint „nem tűrhetjük, hogy Európa egy cinikus hatalmi játszma vétlen áldozata legyen". A képviselő szerint elérkezett az idő, hogy az unió valódi alternatívává tegye a Nabucco vezetéket, javítsa az energiahatékonyságot és felgyorsítsa a megújuló energiaforrások hasznosítását. Ezen túl ki kell dolgozni a közös energiapolitikát a tagállamok közötti szolidaritással, jobb koordinációval, és az energiahálózatok összekapcsolásával – tette hozzá. „A jelenlegi válság Európa számára is feladja a leckét: most vizsgázik polgárai előtt, hogy képes-e érdekeik hatékony védelmére" – fogalmazott Szent-Iványi.
Hanna Foltyn-Kubicka (lengyel) a Nemzetek Európájáért Unió képviseletében azt mondta, a gázkrízis nemcsak gazdasági, hanem politikai válság is. „A Gazprom mögött a Kreml politikai gépezete áll, amely ki akarja terjeszteni befolyását a közép- és kelet-európai országokra".
A zöldek nevében felszólaló Rebecca Harms (német) szerint az uniónak világosan meg kell fogalmaznia álláspontját a gáz feletti vitában. „Hogyan viselkedik majd az EU azokkal az országokkal szemben, amelyek az unió és Oroszország között, várakozó állásponton vannak?" – kérdezte.
Esko Seppänen (finn) a GUE/NGL képviseletében megköszönte az Európai Bizottságnak, hogy a közvetítő, a „pszichiáter" szerepét játszotta az orosz-ukrán gázvitában. „Az EU részéről történő szankcionálás nem a megfelelő megközelítés" – mondta -, „ugyanis nem minden ország van abban a helyzetben, hogy bojkottálja az orosz gázt".
Az IND/DEM nevében felszólaló Gerard Batten (brit) szerint „őrültség azt gondolni, hogy egy olyan gengszter, mint Vladimir Putyin ellenőrizheti az Egyesült Királyság energiaellátását". Az országnak saját földgázkészletéhez kellene ragaszkodnia, és nem alárendelnie azt a közös uniós energiapolitikának – vélte.
A független Jana Bobošíková (cseh) azt mondta, néhányan a tagállamok közül útjába álltak az Oroszországgal kötendő stratégiai megegyezésnek, és jobban szerettek volna az ukrán „narancsos forradalomhoz" visszatérni. „Most láthatjuk, milyen fontos az, hogy az egyes tagállamok önellátóak legyenek" – mondta.
A plenáris vitában felszólaló Fazakas Szabolcs (szocialista) azt mondta, a Nabucco-gázvezeték hosszú távú megoldást jelent, és „az új tagországokat összekötő hálózat kiépítése a konjunktúraélénkítő programból előirányzott 5 milliárd euróból akár már ma megkezdődhet". Hozzátette, új források és szállítási útvonalak kiépítésére, és a tagországok hálózatainak egymással való összeköttetésére van szükség. „Ezek kiépítését azonban nem várhatjuk el piaci alapon, hanem európai forrásokat kell hozzá biztosítani" – fogalmazott.
Gyürk András (néppárti) szerint „az Európai Unió nem tanult a 2006-os orosz-ukrán gázválság tapasztalataiból, és rosszul vizsgázott a jelenlegi krízisben". „Mindenki számára világos, hogy az Oroszország és Ukrajna között kirobbant konfliktus nem csupán egy kétoldalú magánjogi vita, már csak azért sem, mert uniós állampolgárok százmillióit érinti". „A mostani válság a közös energiapolitika és az uniós szolidaritás próbatétele is" – fogalmazott.
Fehéroroszország: az EP további lépéseket vár Minszktől a kapcsolatok javításáért
Az EP üdvözli, hogy Fehéroroszországban szabadon engedték a politikai foglyokat és engedélyezték bizonyos független újságok megjelenését. A képviselők szerint viszont az EU-val folytatott kapcsolatok jelentős javulásához Minszknek még sok tennivalója van.
A képviselők 551 igen, 15 nem, 31 tartózkodó szavazattal fogadták el az EU Fehéroroszországgal kapcsolatos stratégiájával foglalkozó állásfoglalást.
Az EP üdvözli azt a döntést, hogy a fehérorosz hatóságok nyilvántartásba veszik a volt elnökjelölt, Aljakszandr Milinkevics által vezetett „Szabadságért" elnevezésű mozgalmat, és engedélyezik két független napilap, a Narodnaja Volja és a Nasa Niva megjelentetését. A képviselők megjegyzik: további 13 független lap vár még engedélyre.
A képviselők ugyancsak üdvözlik három politikai fogoly – Aljakszandr Kozulin (őt idén az EP emberi jogi elismerésére, a Szaharov-díjra is felterjesztették – a szerk.) Szergej Parszjukevics és Andrej Kim – kiengedését, egyben jogaik biztosítását követelik.
Az állásfoglalás szerint az EU-val fenntartott kapcsolatok jelentős javítása érdekében Fehéroroszországnak
- olyan országnak kell maradnia, ahol nincsenek politikai foglyok
- garantálnia kell a média számára a véleménynyilvánítás szabadságát
- folytatnia kell az együttműködést az EBESZ-szel a választási jogszabályok reformjáról
- javítania kell a nem kormányzati szervezetek munkafeltételeit
- garantálnia kell a gyülekezési és a politikai társulási szabadságot
Az EP a fehérorosz állampolgárok számára liberalizálná a vízumkiadást, támogatná a fehérorosz civil társadalmat, és megvizsgálná az Európai Beruházási Bank részvételének lehetőségét az energiaszállítási infrastruktúrát fejlesztő beruházásokban.
A képviselők „üdvözlik a fehérorosz hatóságok által a jelentős nyomás ellenére eddig fenntartott hozzáállást, mely szerint nem ismerik el Dél-Oszétia és Abházia egyoldalúan kikiáltott függetlenségét".
A parlament „elítéli, hogy Fehéroroszország az utolsó állam Európában, amely az ENSZ értékeivel ellentétesen még mindig alkalmazza a halálbüntetést"
A szerda esti plenáris vitában felszólalt Duka-Zólyomi Árpád (néppárti, Szlovákia). A képviselő úgy vélte, az EU-fehérorosz kapcsolatokban nehéz elmozdulni a holtpontról. „Az utóbbi időben kialakult külső nyomás, a gyengülő orosz-belarusz barátság, az orosz-grúz konfliktus okozta megrettenés és nem utolsósorban a világgazdasági válság viszont részben elősegítik ezt".
A képviselő szerint a Lukasenko elnök „vezette ország először akar valamit Európától: a politikai foglyok kiengedése, egy mozgalom bejegyzése és a független újságírókkal megkezdett párbeszéd jelzi, hogy a maga módján nyitni akar Európa felé". Duka-Zólyomi úgy vélte, „az eddigi kritikus hozzáállást és feltételrendszert meg kell őrizni. Nagyon oda kell figyelnünk, mert nehéz elképzelnünk, hogy Lukasenko és rendszere képes lenne gyökeresen megváltozni".
EP: július 11. legyen a srebrenicai népirtás áldozataira való emlékezés napja
A második világháború utáni legsúlyosabb háborús bűncselekmény, az 1995-ös boszniai, srebrenicai mészárlás európai emléknapjává tenné az Európai Parlament július 11-ét.
556 igen, 9 nem és 22 tartózkodó szavazattal támogatta az EP csütörtökön a srebrenicai mészárlás áldozatainak emléknapjáról szóló állásfoglalást.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1993. április 16-ai határozata védett övezetté nyilvánította a boszniai, főleg bosnyákok által lakott srebrenicai enklávét. 1995 júliusában azonban a város a Ratko Mladić tábornok és Radovan Karadžić, a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke által irányított szerb milíciák kezébe került.
A Srebrenica elestét követő, napokig tartó mészárlás során az ENSZ védelmi haderő (UNPROFOR) védelme alatt álló területen menedéket kereső több mint 8 ezer bosnyák férfit és fiút végeztek ki, és mintegy 25 ezer nőt, gyermeket és idős embert deportáltak erőszakkal. Mindezt tétlenül nézték az ENSZ holland katonái.
Európában a második világháború vége óta ez volt a legsúlyosabb háborús bűncselekmény – állapítja meg az Európai Parlament állásfoglalása.
Az EP felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, támogassák, hogy „az Európai Parlament július 11-ét a srebrenicai népirtás áldozataira való megemlékezés napjaként ismerje el az egész EU-ban és a Nyugat-Balkán valamennyi országában is".
A parlament szerint további erőfeszítésekre van szükség a még szabadlábon lévő bűnösök bíróság elé állítása érdekében. A képviselők támogatásukról biztosítják a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekményeket vizsgáló nemzetközi törvényszék, az ICTY „értékes és nehéz munkáját".
Az állásfoglalás szól a megbékélés fontosságáról és arról is, hogy „a média és az oktatási rendszer fontos szerepet játszik abban a folyamatban, hogy a különböző népcsoportokhoz tartozó polgári lakosság felülemelkedjen a múltbeli sérelmeken".
EP: szülés után ugyanolyan állásba vegyék vissza a nőket
Több tagállamban rosszul értelmezik a zaklatás, a szexuális zaklatás, a közvetlen, a közvetett és a hátrányos megkülönböztetés fogalmát, és még mindig nem ismerik el a munkavállalók jogát ahhoz, hogy a szülési szabadság letelte után ugyanabba az állásba vagy azonos beosztásba térhessenek vissza. Ezt állapítja meg az EP véleményadó jelentése.
A 2002/73/EK irányelv az első, amely uniós szinten meghatározza a közvetlen és a közvetett megkülönböztetés, a zaklatás, továbbá a terhesség vagy szülési szabadság miatti, tiltott hátrányos megkülönböztetés fogalmát. Az irányelv emellett előírja azt is, hogy a munkavállalónak joga van a szülési, apasági vagy örökbefogadási szabadság letelte után ugyanabba az állásba vagy azonos beosztásba visszatérni.
A csütörtöki plenáris ülésen 537 igen, 22 nem szavazattal, 31 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők az irányelv tagállami átültetését értékelő jelentést.
Pontatlanul értelmezik az irányelvet a tagállamok
A jelentést készítő Teresa Riera Madurell (szocialista, spanyol) szerint tizenöt tagállam pontatlanul ültette át az irányelvben szereplő fogalom-meghatározásokat, így a zaklatás, a szexuális zaklatás, a közvetlen, a közvetett és a hátrányos megkülönböztetés definícióját.
Tizennyolc tagállam nem értelmezte pontosan az irányelv hatályát, így például „nem vette bele az önálló vállalkozói tevékenységeket, illetve a munkavállalói vagy munkaadói szervezetekben való részvételt" – olvasható a jelentésben.
Vissza a munkába szülés után
A szöveg szerint egyes tagállamok még mindig nem ismerték el a munkavállalók jogát ahhoz, hogy a szülési szabadság letelte után kifejezetten ugyanabba az állásba vagy legalább azonos beosztásba térhessenek vissza. Az EP szerint ellenőrizni kellene a munkahelyre való visszatérés lehetőségét az apasági vagy eltartott családtag ápolása miatt kivett szabadság után, és különösen a fogyatékkal élő gyermekek esetében kellene nagyobb rugalmasságot biztosítani a szülői szabadság terén.
Hová lehet fordulni?
A jelentés szerint tizenhat tagállamban az esélyegyenlőségi testületek nem rendelkeznek az irányelv által előírt összes jogkörrel, és a jogkörök tagállamonként meglehetősen eltérnek: egyes országokban a testületeknek például csak egyszerű bíróságon kívüli segítségnyújtási vagy közvetítési joguk van.
Az EP kéri a tagállamokat, hogy biztosítsák az áldozatok számára a jogi képviselet függetlenségét, azonnali rendelkezésére állását és a bírósági védelmet, továbbá tegyék lehetővé, hogy a civil szervezetek támogatást nyújthassanak a hátrányos megkülönböztetés áldozatai számára és akár peres félként is felléphessenek.
Tájékoztatás a jogokról
Az EP szerint fel kell mérni az uniós polgárok tájékozottságát az esélyegyenlőségi testületekről, tájékoztató kampányokat kell szervezni, és különösen a nőket kell megismertetni a hátrányos megkülönböztetés esetén őket megillető jogokról.
Jelentéstevő: Teresa Riera Madurell (PES, ES)
(A6-0491/2008) – A férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés, az előmenetel és a munkakörülmények terén történő végrehajtásáról szóló 2002/73/EK irányelv átültetése és alkalmazása
Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Szavazás: 2009. január 15., csütörtök
Koordináltabb és láthatóbb uniós segélyezést akar az EP Afganisztánban
Az egészségügy és az oktatás terén látványos eredményeket sikerült elérni Afganisztánban, de növelni kell a tagállamok közötti koordinációt és az uniós segélyek láthatóságát – véli az EP csütörtökön elfogadott jelentésében. A szöveg szerint a jövőben a szegénység és a korrupció elleni küzdelem mellett különösen az ópiumtermelés és a kábítószer-kereskedelem felszámolására kell koncentrálni.
2002 és 2007 között az Európai Unió összesen 1,4 milliárd euró támogatást nyújtott Afganisztánnak. Ennek 88 százalékát fordították újjáépítésre, 12 százalékát pedig humanitárius segélyezésre. Eddig több mint 1,1 milliárd eurót fizettek ki, ami a nemzetközi segélyezés terén rendkívül magas kifizetési aránynak számít.
A 2008 tavaszán Afganisztánba utazó EP-küldöttség jelentését 550 igen, 5 nem szavazattal és 25 tartózkodás mellett fogadta el a testület a csütörtöki plenáris ülésen.
Ne a kabuli büdzsébe menjen a pénz
Annak érdekében, hogy javuljon az EU-s segélyek hatékonysága, az Európai Bizottságnak erősebben kell koordinálnia a tagállamok segítségnyújtását, valamint szorosabban kell együttműködnie a tagállamokkal és más nemzetközi donorokkal – írja Véronique Mathieu (néppárti, francia) a jelentésben.
„Feltétlenül javítani kell az uniós fellépés láthatóságát is, mind helyi szinten, mind az európai közvéleményben" – teszi hozzá a szöveg.
Az EP arra kéri az Európai Bizottságot, hogy fokozottabban ellenőrizze az EU által nyújtott pénzügyi támogatás kezelését, és készítsen éves jelentést a támogatás hatékonyságáról és eredményeiről. Az EP-képviselők szerint egyébként nem megfelelő megoldás, hogy az Afganisztánba érkező fejlesztési segélyek egy része ún. költségvetési támogatás, amely közvetlenül az afgán központi költségvetést növeli, az ország pénzügyi kormányzatának állapota ugyanis ehhez még nem megfelelő.
Fel kell számolni az ópiumtermelést
Az EP szerint a jövőben a közösségi támogatás csatornáit át kell rendezni, és azt a mindennapi élet javítására, az egészségvédelemre, a biztonságra illetve a közszolgáltatásokhoz és az alapszintű oktatáshoz való hozzáférésre kell összpontosítani. Támogatni kell a korrupció elleni küzdelmet, a közigazgatás és a büntetőjogi rendszer reformját, a szegénység elleni küzdelmet, a vidékfejlesztést, valamint az infrastruktúra fejlesztését – olvasható a jelentésben.
Az EP-képviselők az ópiumtermelés problémájára olyan alternatív termelési forrásokat javasolnak, amelyek elegendő jövedelemhez juttatják az afgán népességet, és egyben hozzájárulnak a kábítószer-fogyasztás és -kereskedelem felszámolásához.
„Emellett – afrikai példára – az Európai Csalás Elleni Hivatal és a EuropeAid által tartott képzéseket kell szervezni az állami források védelme és optimalizálása területén" – szól a szöveg.
Az EP a közbiztonság jobb finanszírozását is javasolja, többek között a segélymunkások biztonsági és munkakörülményeinek javítása érdekében.
Látványos eredmények az egészségügyben és az oktatásban
A jelentés szerint a donorközösségnek az egészségügyi ellátás, az oktatás és az infrastruktúra, főleg az úthálózat területén ígéretes eredményeket sikerült elérnie a tálibok 2001-es bukása óta. 2006-ra felére csökkent a gyermekhalandósági arány, hétszeresére nőtt az alapvető egészségügyi ellátáshoz közvetlenül hozzáférők aránya, 2007-re pedig tizenkétszer több afgán gyermeket iskoláztak be. A jelentés azonban hozzáteszi: az állandó háborús helyzet, az adminisztráció gyengesége, az afgán kormányzat nehezen értékelhető stratégiái, valamint a kábítószer-kereskedelem és a korrupció rendkívüli módon megnehezíti az unió fejlesztési célkitűzéseinek megvalósítását.
Jelentéstevő: Véronique Mathieu (EPP-ED, FR)
Jelentés (A6-0488/2008) – Az afganisztáni uniós alapok költségvetési ellenőrzése
Költségvetési Ellenőrző Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Szavazás: 2009. január 15., csütörtök
Javítanák az uniós intézmények tevékenységének átláthatóságát
Bővebb és könnyebben hozzáférhető tájékoztatást kellene adniuk az uniós intézményeknek tevékenységükről – véli az EP. Egységes intézményközi információs portált, internetes keresőt és dokumentum-nyilvántartást kellene létrehozni, valamint tovább kell fejleszteni az e-parlament kezdeményezést is.
A Marco Cappato (liberális, olasz) által készített jelentést 355 igen, 195 nem szavazattal és 18 tartózkodás mellett szavazták meg az EP-képviselők a szerdai strasbourgi plenáris ülésen.
Javítani kell az átláthatóságot és az információkhoz való hozzáférést
A jelentés szerint az utóbbi időben javulás tapasztalható a dokumentumokhoz és információkhoz való hozzáférés terén, az átláthatóságra és nyilvánosságra vonatkozó jogszabályok előírásait ugyanakkor az uniós intézmények és a tagállamok nem minden esetben értelmezik megfelelően – olvasható a jelentésben. Az EP-képviselők felhívják a figyelmet arra, hogy javítani kell az átláthatóságot, és „biztosítani a tevékenységek, a dokumentumok és a határozatok nyilvánosságát", mivel az „a jogszerűség, a legitimitás és az elszámoltathatóság feltétele". A hozzáférhetőség alóli bármilyen kivételt „korlátozni kell és szigorúan kell értelmezni" – így a szöveg.
A jelentés az Európai Bíróság 2008. július elsején, Maurizio Turco EP-képviselő ügyében hozott döntésére hivatkozik, amely kimondja, hogy „kötelező a Tanács jogi szolgálata által a jogalkotási folyamatra vonatkozóan összeállított vélemények közzététele". A döntés arra is kötelezi a Tanácsot, hogy minden dokumentum és információ esetében biztosítsa a nyilvánosság hozzáférését, beleértve a tagállami küldöttségekben és a munkacsoportokban résztvevők személyazonosságát is.
EU-s intézmények egységes információs portálja
Az EP-képviselők szerint „a polgárok számára továbbra is akadályokba ütközik az uniós intézményekkel kapcsolatos információkhoz való könnyű hozzáférés". Intézményközi internetes keresőket, és egy „egységes uniós információs és dokumentációs nyilvántartást/ügyfélkaput" kellene létrehozni – áll a szövegben.
Az EP arra kéri az uniós intézményeket, javítsák az átláthatóságot és az információk közlését a komitológiai eljárásban és az együttdöntési eljárásban, már az első olvasat során létrejött kompromisszumok esetében is.
Az e-parlament fejlesztése a júniusi választások előtt
Az EP-képviselők szerint a parlamentnek „a nyilvánosság, az átláthatóság és nyitottság élére kell állnia az Európai Unióban, és a 2009-es parlamenti választásokat megelőzően egy rendkívüli cselekvési tervet kell indítania. Bővebb és könnyebben elérhető információkat kell adni a képviselők tevékenységéről, a bizottsági üléseken való részvételükről abszolút, relatív és százalékos arányban, valamint juttatásukról és költségeikről – szól a szöveg.
Az e-parlamenti kezdeményezés keretében részletesebb és könnyebben elérhető tájékoztatást kell adni az EP honlapján az unió valamennyi hivatalos nyelvén az EP és az EP-képviselők tevékenységéről, a plenáris, bizottsági és delegációs ülésekről, illetve a belső szervek üléseiről is. A jelentés szerint a jogalkotási figyelőt szintén tovább kell fejleszteni.
Jelentéstevő: Marco Cappato (ALDE, IT)
Jelentés (A6-0459/2008) – Éves jelentés a Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumainak nyilvánosság általi hozzáféréséről
Éves jelentés a Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumainak nyilvánosság általi hozzáféréséről
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Szavazás: 2009. január 14., szerda
Perger István/Eu Parlament Sajtószolgálat
