Négy nagy piaci szegmens kampányai 2007-2008 Sokféle reklámimpulzus ér minket az utcán, amelyekre sokféleképpen reagálunk. Nem azokat a plakátokat azonosítjuk be a legjobban, amelyeket a legtöbbet látjuk, s nem azokat a termékeket szeretnénk leginkább kipróbálni, amelyek plakátjai a leginkább tetszenek nekünk.
Négy nagy piaci szegmens kampányai 2007-2008
Sokféle reklámimpulzus ér minket az utcán, amelyekre sokféleképpen reagálunk. Nem azokat a plakátokat azonosítjuk be a legjobban, amelyeket a legtöbbet látjuk, s nem azokat a termékeket szeretnénk leginkább kipróbálni, amelyek plakátjai a leginkább tetszenek nekünk.
Négy nagy piaci szegmens kampányai 2007-2008
Sokféle reklámimpulzus ér minket az utcán, amelyekre sokféleképpen reagálunk. Nem azokat a plakátokat azonosítjuk be a legjobban, amelyeket a legtöbbet látjuk, s nem azokat a termékeket szeretnénk leginkább kipróbálni, amelyek plakátjai a leginkább tetszenek nekünk.
Vannak kis eltérések a vidéki városokban illetve a fővárosban élők elérési adatai között, de alapvetően egyformán hatnak a közterületi reklámok – derül ki a Business Superbrands 2008 díjas Szonda Ipsos közterületi kampányhatékonyságot mérő POSTerTEST kutatásából.
A szegmensek és az adatbázis átlag eltérési mutatóiA Szonda Ipsos közterületi kampányhatékonyságot folyamatosan és havonta mérő rendszere, a POSTerTEST mára több mint 8000 kampány mutatóit tette elemezhetővé ügyfelei számára. A 28 szektorban mért kampányok eredményei összegezve, célcsoportokra lebontva vizsgálhatóak a szoftver segítségével.
A közterületi hirdetések piacán 2008-ban (2007. december – 2008. november) a 4 legjelentősebb szegmenst (Pénzintézet, biztosítótársaság / Közlekedési eszközök, gépjármű / Kereskedelem, hipermarketek / Informatika, távközlés) vizsgálta a Szonda Ipsos. A felmérés időszakában, mind a négy területen nagyságrendileg azonos számú jelentősebb méretű kampány futott (időszak összes mért kampánya: 1232 db).
A teljes népességre vizsgálva a távközlési hirdetéseket látták a legtöbben (észlelés – azon személyek, akik a vizsgált hirdetéseket látták az utcán) és ezeket a reklámokat tudták a legnagyobb arányban azonosítani (azonosítás – akik látták és meg tudták mondani, mi szerepelt a hirdetésben) mégis kevesebb embernek tetszett és kevesebbet aktivizált, mint a sokkal inkább érzelmeket kiváltó járműhirdetések. Megállapítható, hogy azok a kreatívok, amelyek jelentős birtoklási vágyat ébresztenek az emberekben, sokkal inkább tetszenek, mint a szolgáltatást vagy impulzív vásárlási termékeket reklámozó plakátok.
Az impulzív termékeket reklámozó hipermarket kampányoknak ugyan „csak" átlagos az észlelésük, de a markáns hirdetési arculatok, valamint a széles tömegekhez szóló termékek miatt magas azonosítási és kiemelkedő aktivizálási értékeket kapnak.
Nem meglepő, hogy a négy nagy szegmens észlelési éllovasai a pénzintézeti hirdetések, azonosításban és tetszésben ugyan csak kicsit maradnak el az adatbázis átlagtól, de aktivizálásban már jelentősen alacsonyabbak értékeket láthatunk. Ennek leginkább az lehet az oka, hogy a banki termékek igénybevételét alaposabb megfontolás előzi meg, mint például a hagyományos FMCG termékek megvásárlását.
