Deloitte előrejelzések 2009-re a távközlési, média és technológia (TMT) szektorra
16 perc olvasás 
A Deloitte 2009. február 3-án ismertette, immár nyolcadik alkalommal, a távközlési, média és technológiai szektorra vonatkozó 2009-es előrejelzéseit, az iparági szereplőkre és az egyéni felhasználókra váró legfontosabb trendeket és a várható eseményeket.Az ismertetést a média megjelent képviselői Bodor Kornéltól, a Deloitte TMT iparági csoportjának vezetőjétől,Kigyós Zsuzsától, a Deloitte Pénzügyi tanácsadás üzletágának igazgatójától és Gruhala Pétertől, a Deloitte Vezetési tanácsadás üzletágának vezetőjétől hallhatták.Elhangzott; a távközlési, média és technológia szektor szereplői 2009-ben is változásokra számíthatnak.A megváltozott gazdasági környezet lehetőségekkel is szolgál azon gyártók, szolgáltatók vagy rendezvény-szervezők számára, amelyek, szem előtt tartva a vásárlói igényeket, naprakész termékekkel jelennek meg a piacon.
A Deloitte 2009. február 3-án ismertette, immár nyolcadik alkalommal, a távközlési, média és technológiai szektorra vonatkozó 2009-es előrejelzéseit, az iparági szereplőkre és az egyéni felhasználókra váró legfontosabb trendeket és a várható eseményeket.Az ismertetést a média megjelent képviselői Bodor Kornéltól, a Deloitte TMT iparági csoportjának vezetőjétől,Kigyós Zsuzsától, a Deloitte Pénzügyi tanácsadás üzletágának igazgatójától és Gruhala Pétertől, a Deloitte Vezetési tanácsadás üzletágának vezetőjétől hallhatták.Elhangzott; a távközlési, média és technológia szektor szereplői 2009-ben is változásokra számíthatnak.A megváltozott gazdasági környezet lehetőségekkel is szolgál azon gyártók, szolgáltatók vagy rendezvény-szervezők számára, amelyek, szem előtt tartva a vásárlói igényeket, naprakész termékekkel jelennek meg a piacon.
Okostelefonok
A mobilkészülékekre adott támogatások az iparágnak a világon dollár-tízmilliárdokba kerülnek évente, de az okostelefonok így is rendkívül jövedelmező eszközök számára, nagy hatékonysággal képesek kihasználni a mobiltelefóniában rejlő szolgáltatási lehetőségeket. Ezek az eszközök vonzóak a vásárlók szemében azzal, hogy több készülék képességeit egyesítik magukban. A hanghívások mellett jelentős adatforgalmat, a teljes mobil adatforgalom 25 százalékát is ezekkel a készülékekkel bonyolítják. Az ebből származó bevételek segíthetnek más területeken, például a hanghívásoknál jelentkező bevételkiesés kiegyenlítésére (keresztfinanszírozás).
Országonként eltérő lehet a számviteli szabályozás, amely alapján a cégeknek a készülékek megvásárlásához nyújtott ártámogatást kezelniük kell. Ezek a támogatások, az egyes szolgáltatástípusoknál, például a kábeltelevíziós szerződéseknél alkalmazott csatlakozási díjhoz hasonlóan, egyszeri tételt jelentenek, igaz ebben az esetben egyszeri bevétel helyett egyszerre jelentkező költségről van szó. Tekintettel a támogatások jelentős volumenére, üzleti kérdés is, hogy a cégeknek az egyszeri tételt egyszerre, vagy több évre lebontva kell megjeleníteniük a beszámolóikban.
Ezek a készülékek általában kétszer annyiba kerülnek, mint egyszerűbb társaik, a hozzájuk tartozó előfizetői szerződések pedig másfél-két évre szólnak, ez azt jelenti, hogy vásárlóik nagy számban legközelebb csak 2010-ben váltják le készüléküket.
2009-ben a növekedés lassulását okozhatja, hogy a szolgáltatók várhatóan csökkentik a készülékekre adott támogatások összegét, ill. a támogatást plusz szolgáltatások megrendeléséhez fogják kötni. A vállalati ügyfeleknek a jövőben várhatóan csak olyan eszközökre adnak támogatást, amelyekre plusz- szolgáltatásokat, adat-előfizetést is igénybe vesznek. Várható tehát 2009-ben a teljes mobilpiac növekedésének lassulása, de a globális és európai trendek alapján az okostelefonok piacán mintegy 20 %-os növekedésére idén is számítani lehet.
Kombinált csomagok
A Deloitte elemzése szerint a vásárlók idén várhatóan sűrűbben találkoznak majd olyan csomag-ajánlatokkal, amelyek a televízió-készülékekhez kapcsolt kábeltévé-előfizetést, zenelejátszókhoz kínált zenei tartalmakat, vagy a számítógépek megvásárlásával együtt járó, bővített technikai támogatást tartalmaznak.
Míg a készülékekhez kínált prémium terméktámogatás bevételnövelő hatású lehet a vállalatoknál, a karbantartás-igényes eszközök ellátása sok többletköltséget is jelenthet számukra.
Tárolás, közzététel
Az a költség, amely videók millióinak, fotók milliárdjainak az interneten való tárolásával és megosztásával jár, ma már nem elhanyagolható mértékű. A legismertebb, felhasználói tartalmat közlő oldalak esetében ez akár évi
100 millió dolláros ráfordítással is járhat. A 2009-es esztendő legnagyobb kihívását jelentheti, vajon a szolgáltatók képesek-e bevételt termelni a szervereiket elözönlő ingyenes felhasználói tartalomból.
Elképzelhető, hogy a tartalmak közzétételét a jövőben megfizettetik a felhasználókkal, pl. annak függvényében, hány barátjukkal osztják meg azokat a nyilvános felületen.
Újra a tv!
Miközben a megváltozott gazdasági környezet a teljes szórakoztatóipart érzékenyen érinti, a televíziók nézettsége 2008 második fele óta folyamatosan növekszik. A Deloitte arra számít, hogy a digitális átállással és a velejáró nagyobb csatornakínálattal idén tovább növekedhet a televízió előtt töltött idő átlagértéke. A háztartások a válság miatt várhatóan kevesebb pénzt szánnak szórakozásra, így akár valamely prémium-jellegű kábeltévés előfizetés is jó befektetésnek tűnhet. A jelentős kereskedelmi televíziók bevételeinek legnagyobb része változatlanul a reklámokból származik, ezért lenne fontos, hogy a televíziók megfelelően be tudják mutatni hirdetéseik hatékonyságát. Reklámozásban a televíziók hatalmas erőt képviselnek, a jelenlegi rendszerek azonban nem alkalmasak arra, hogy pontosan mérni lehessen hirdetéseik nézettségét és közvetlen, motiváló hatását, szemben például az egzaktabbnak tartott, ám sokszor kritizált online statisztikákkal. A televíziós piac legerősebb szereplői számára a mostani időszakban az lehet a legfontosabb feladat, hogy még több energiát fektessenek a tartalomba, illetve a korszerű infrastruktúrába.
Nagy-rendezvények kilátásai
A nagy élő produkciók, koncertek, sportesemények szervezői idén izgalmas, vonzó produkciókkal elérhetik azt, hogy az élő szórakozás legyen az utolsó, amiről az emberek többsége hajlandó lemondani. Az élő eseményekre és produkciókra épülő szórakoztatás évtizedeken át szinte biztos bevétel-növekedést hozott a rendezvény-szervezőknek és menedzsereknek, legyen szó fesztiválokról, stadionkoncertekről, vagy éppen labdarúgó-mérkőzésekről. A reáljövedelmek csökkenése, a növekvő munkanélküliség, illetve a csökkenő fogyasztói bizalom azonban 2009-re ezt a dinamikus növekedést várhatóan meg fogja törni. A piac várhatóan át fog alakulni, a nézők nem tudják vagy nem lesznek hajlandók kifizetni a korábbi jegyárakat.
A válság hatása lehet, hogy a kisebb rendezvények, fesztiválok a nagy nevű előadók meghívását nem engedhetik meg maguknak, bár a popsztároknak is lépniük kell, ha meg szeretnék őrizni közönségüket. A jövőben ahhoz, hogy műsoruk prémium jellegét fenntartsák, az előadóknak várhatóan egy léptékkel kisebb helyszíneken kell koncertezniük. Várhatóan kisebbek lesznek a turnék és szerényebb lesz a színpadkép is a fizetőképes, vagy fizetni hajlandó rajongók csökkenő száma miatt.
A Deloitte elemzése szerint ugyanakkor a helyzet egyáltalán nem reménytelen, ha a menedzsereknek sikerül izgalmas, jó „termékeket", vagyis vonzó produkciókat tető alá hozni. A fesztiválok sikere tehát 2009-ben is mindenekelőtt a fellépők és programok izgalmas összeállításában, ill. a professzionális szervezésben rejlik.
Ezek alapján az Európa-szerte évről évre népszerűbb Sziget Fesztivál, melynek a széles tömegeket vonzó, változatos program egyik legfőbb erőssége, az idei évnek bizakodva vághat neki.
Perek
A Deloitte 2009-ben is a digitális jogokat, a szellemi tulajdont érintő, ill. a modern készülékek használatával összefüggő peres ügyek szaporodására számít. Vonatkozik ez a kontrollálatlanul közzétett, személyiségi jogokat sértő tartalomra, mint például az egyes eszközök használata során fellépő valós, vagy vélt egészségügyi ártalmakra, amelyek kapcsán időről időre minden gyártó és szolgáltató találkozik komoly kártérítési követelésekkel.
A vállalati felvásárlások és összeolvadások során kritikus szempont lehet a különböző digitális és licencjogok, illetve a jogvédett szellemi termékek tulajdonjogának kérdése is. A tisztázatlan tulajdoni kérdések, az esetleg lezáratlan bírósági ügyek hatalmas kockázatot és nem ritkán súlyos kiadásokat jelenthetnek a „birtokon belülre" került vállalkozások számára, ha korábban nem voltak elég óvatosak. Ezért is nagyon fontos, hogy a cégek az akvizíciót, vagy összeolvadást megelőző átvilágítási folyamat (due diligence) során igyekezzenek felderíteni és felmérni az összes kérdéses, jogdíjakra vagy szellemi tulajdonra vonatkozó követelést, és számolni az ezzel összefüggő következményekkel. Ez már csak azért is célravezető, mert a végeláthatatlan és költséges pereskedés elvonhatja a menedzsment figyelmét a vállalat körüli egyéb fontos teendőkről.
Percdíjak
A mobil végződtetési díjak Európában percenként átlagosan 8 euro centet tesznek ki, amit a szolgáltatók különböző költségeikkel, például a hálózatok karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges ráfordításaikkal indokolnak.
Mivel a vonalas hívások esetén ugyanez a díj jelenleg egyetlen euro cent percenként, az Európai Bizottság a következő években azt szeretné elérni, hogy ehhez hasonló szintre, tehát mintegy 70 %-al csökkenjenek a mobil végződtetési díjak is. Amennyiben a szolgáltatók maradéktalanul meg akarnak felelni ennek az uniós elvárásnak, az várhatóan az üzleti modelljükben és tarifáikban is változást fog okozni, ami komoly hatással lehet profitjukra.
Ebben a vizsgálódásban olyan modern keresztfinanszírozási modellekre támaszkodhatnak, amelyek termék-jövedelmezőségi számításokkal segíthetnek az egyes ügyfélcsoportok közötti egyensúlyok megteremtésében.
A változás nagy vesztesei a kártyás tarifacsomaggal rendelkező (prepaid) ügyfelek lehetnek. A prepaid-ügyfelek Európa legtöbb országában jellemzően kevés hívást indítanak telefonjaikról, a szolgáltatóknak a végződtetési díjak révén jelenleg mégis bevétele származik a prepaid-ügyfelek fogadott hívásai alapján. Ha viszont ezek a díjak tovább csökkennek, könnyen elképzelhető, hogy a prepaid-ügyfelek idővel már csak veszteséget fognak termelni a szolgáltatóknak, mindaddig, amíg azok meg nem emelik a percdíjakat, ill. nem csökkentik a telefonkészülékek ártámogatását. Ez viszont sok kártyás tarifacsomaggal rendelkező ügyfél kedvét veheti el a jövőben a telefonálástól, a fejlődő piacokon elérhető profitmarzshoz képest pedig a szolgáltatók így elért nyereségei is messze elmaradhatnak. A cégeknek modellezéssel kell megtalálniuk a megoldást, hogy a kieső bevételeket hogyan ellensúlyozhatják. A szolgáltatók ennek során olyan modern keresztfinanszírozási modellekre támaszkodhatnak, amelyek jövedelmezőségi számításokkal megoldást nyújtanak az ügyfélcsoportok közötti egyensúly megteremtésében.
Az okostelefonok gyártóihoz hasonlóan, a szolgáltatókra is igaz, hogy ha a mai környezetben versenyképesek akarnak maradni, és naprakész termékekkel, szolgáltatásokkal akarnak megjelenni a piacon, a korábbinál sokkal jobban meg kell ismerniük vásárlóik és előfizetőik igényeit.
Ebben a helyzetben jelentősen megnőhet az informatikáért, információtechnológiáért felelős vezetők
(CIO, Chief Information Officer) szerepe a menedzsmenten belül. Fontos a CIO által gyűjtött és menedzselt adatok megfelelő értelmezése, értékelése, illetve az erre épülő információkezelő rendszerek kialakítása. Miközben a cégek nagy része rendelkezik a vásárlói információk tárolására és hasznosítására alkalmas üzleti informatikai megoldásokkal, a Deloitte tapasztalata szerint sokan mégsem élnek megfelelően a rendszerekben rejlő lehetőségekkel. A tárolt információk jelentős része gyakran felhasználatlan marad, vagy nem elég tudatos azok összekapcsolása a vállalati célokkal. Az ügyfélkapcsolat menedzsment-rendszerek (CRM) hatékony alkalmazása támogatja a stratégiai tervezés, az innováció, de az általános működés területeit is.
Alapvető követelmény, hogy az effajta adatgyűjtéssel ne sérüljön a vásárlók privátszférája, s a törvényi szabályozás is egyértelmű útmutatást adjon erre vonatkozóan. Komoly előrelépést hozhat az úgynevezett „szoftver mint szolgáltatás" megközelítés (SaaS), amely a központi szervereken futtatott szoftverek alapján sokkal teljesebb képet adhat a felhasználói szokásokról.
Újszerű megközelítés a szolgáltatásban: csomagok
A Deloitte előrejelzése szerint azoknak a gyártóknak és szolgáltatóknak, amelyek a jelenlegi környezetben versenyképesek akarnak maradni, és naprakész termékekkel, szolgáltatásokkal akarnak megjelenni a piacon, a korábbinál sokkal jobban meg kell ismerniük vásárlóik és előfizetőik igényeit.
Komoly előrelépést hozhat ebben az úgynevezett „szoftver mint szolgáltatás" megközelítés (SaaS) is, amely a központi szervereken futtatott szoftverek alapján sokkal teljesebb képet képes adni a mobil eszközökkel kapcsolatos felhasználói szokásokról is.
A Deloitte tapasztalatai szerint a cégek nagy része rendelkezik ugyan a vásárlói információk tárolására és hasznosítására alkalmas üzleti informatikai megoldásokkal, de a sok vállalat mégsem él megfelelően a rendszerekben rejlő lehetőségekkel.
A megváltozott gazdasági környezetben a gyártók többsége számára biztos, folyamatos bevételeket jelenthet termékeik és szolgáltatásaik csomagban történő, együttes értékesítése – akár más gyártókkal és szolgáltatókkal összefogva. A Deloitte elemzése szerint a vásárlók idén várhatóan sűrűbben találkoznak majd olyan ajánlatokkal, amelyek a televízió-készülékekhez kapcsolt kábeltévé-előfizetést, zenelejátszókhoz kínált zenei tartalmakat, vagy a számítógépek megvásárlásával együtt járó, bővített technikai támogatást tartalmaznak – és amelyek az értékesítési konstrukció miatt kisebb egyszeri kiadást, viszont hosszabb távú elköteleződést jelentenek számukra.
Sok vásárló azonban éppen a kötelezettségtől idegenkedik, ill. úgy gondolja, külön-külön megvásárolva a termékeket és szolgáltatásokat nagyobb döntési szabadsága van, pénzéért pedig jóval magasabb értékhez juthat hozzá. A gyártóknak érdemes a lehető legkülönfélébb csomag-ajánlatokkal előállniuk, mégis alaposan meg kell fontolniuk, hogy az efféle értékesítés milyen későbbi feladatokkal és állandó kiadásokkal jár számukra, például a terméktámogatás terén. Míg a készülékekhez kínált prémium terméktámogatás növelheti a bevételeket, a karbantartás-igényes eszközök kapcsán tett vállalások igen költségesek lehetnek.
A számviteli szabályozás értelmében a vállalkozásnak egyenként, minden esetben a relatív piaci áron kell bemutatnia az eladott termékek után keletkező bevételét. Így az effajta, csomagban történő értékesítésnél a cégeknek a szolgáltatáscsomagot meg kell bontania, és az egyes részekből származó bevételeket az egyes bevételi típusoknak megfelelően kell allokálnia a jelentésében.
Adattárolási gondok: költséges a szervezetlenség – Fizetős lesz az ingyenes internetes tartalom?
2009-ben a digitális adatok tárolása a vállalkozások szemében olcsóbbnak tűnhet, mint valaha, az alkalmas eszközök megvásárlása, a tárolókapacitás folyamatos bővítése szinte jelentéktelen kiadásnak hat, úgy az otthoni felhasználók, mint a vállalkozások szemében. Igazán hatékony, automatizált rendszerek híján gondot jelent a házi készítésű videók és egyéb tartalmak kategorizálása és ellenőrzése, és ezzel a reklámozók elvárásainak való megfelelés is.
Az internet fejlődésével hatalmas mennyiségű ingyenes, a felhasználók által előállított tartalom jelent meg a világhálón is, s ami a vállalkozások szemében sokáig üzleti előnynek tűnt, ma már inkább teher. Az adattárolás indokolatlanul nagy terhet jelent a vállalkozások számára, hiszen jelentős részben felesleges, jobbára rendszerezetlen adatokat őriznek ezeken az eszközökön. A vállalatokra vonatkozó becslések szerint a teljes tárolókapacitás mintegy negyedét a munkatársak elektronikus levelei foglalják el.
A szolgáltatók oldaláról nézve, videók millióinak, fotók milliárdjainak a tárolása és megosztása már nem elhanyagolható költség, és ez a legismertebb oldalak esetében évi 100 millió dolláros ráfordítást is megkövetelhet. a tartalmak előállításának költsége minimális, de jelenleg még annál is kisebb az a haszon, amelyre ennek révén szert tehetnek. Mára jelentősen megnőttek az olyan járulékos fenntartási költségek, mint a tárolók karbantartására fordított munkaerő ára, és az üzemeltetéshez szükséges energia költsége.
A 2009-es esztendő talán legnagyobb kihívása, hogy a szolgáltatók képesek lesznek-e bevételt termelni a szervereiket elözönlő ingyenes felhasználói tartalomból. Nem kizárt, hogy a tartalmak közzétételét a jövőben megfizettetik a felhasználókkal, például annak függvényében, hogy hány barátjukkal szeretnék megosztani azokat a nyilvános felületen. Egyelőre kérdéses, hogy a felhasználók mindezt hogyan fogadnák, bár a legtöbben tisztában vannak vele, hogy a jóminőségű szolgáltatáshoz ahhoz mért ár is kapcsolódik, s ezt nemcsak elfogadják, de a legtöbben ma már természetesnek is veszik.
Vállalatoknál a nagy mennyiségű céges adat külső szolgáltatónál történő tárolása biztonsági kockázattal jár, hiszen azok a külső központok, amelyek egyszerre több vállalat üzleti adatait is őrzik, vonzó célpontot jelenthetnek a rosszindulatú támadások, hackerek számára. A külső szolgáltatónál tárolt adatok elvesztése mellett az egyre olcsóbb, kisméretű eszközök, pendrive-ok, hordozható háttértárolók is kockázatot jelentenek, hiszen segítségükkel nagy mennyiségű „érzékeny" adat kerülhet illetéktelen kezekbe figyelmetlenség, hanyagság, vagy akár szándékos adatlopás révén.
Ugyan egyre több vállalat ismeri fel annak szükségességét, hogy optimalizálja adattároló rendszereit, de a Deloitte tapasztalatai szerint a cégek általában nem használják ki a meglévő rendszereikben rejlő lehetőségeket, emiatt a tárolt adatok rendszerezése ma nem elég hatékony. Minél nagyobb a cégeknél tárolt bizalmas adatok mennyisége, annál sürgetőbb a jól felépített belső adatkezelési szabályrendszer kialakítására az adatvesztésekkel, adatlopásokkal kapcsolatos kockázatok csökkentésére.
A Deloitte TMT szektorra vonatkozó előrejelzéseinek teljes anyaga:
Harmat Lajos
