A pénzügyi válság miatt a Bizottság rugalmasabbá teszi a strukturális alapok felhasználását
4 perc olvasás
A pénzügyi és gazdasági válság kihívására adott válaszként Danuta Hübner, regionális politikáért felelős biztos az Európai Bizottságtól származó javaslatcsomagot jelentett be, amelynek célja, hogy nagyobb rugalmasságot adjon a tagállamoknak a strukturális alapok felhasználása tekintetében.
A pénzügyi és gazdasági válság kihívására adott válaszként Danuta Hübner, regionális politikáért felelős biztos az Európai Bizottságtól származó javaslatcsomagot jelentett be, amelynek célja, hogy nagyobb rugalmasságot adjon a tagállamoknak a strukturális alapok felhasználása tekintetében.
A változások révén meghosszabbodik az EU országoknak a 2000-2006-os időszak allokációinak felhasználására rendelkezésére álló határidejük. A változások továbbá biztosítják azt is, hogy valamennyi rendelkezésre álló euró a legjobban hasznosuljon.
A projektekre és a kifizetésekre megszabott határidőnek hat hónappal (2009. június 30-ig) való meghosszabbítására vonatkozó határozatokkal kapcsolatban Hübner biztos megjegyezte: „Valamennyi erőfeszítésünk annak biztosítására irányul, hogy, a strukturális alapok minden euróját hatékonyan költsék el. A kohéziós politikát hozzáigazítjuk az új gazdasági feltételekhez, és lehetővé tesszük a tagállamoknak, hogy az európai uniós beruházásokat, mint kiváló válságellenes orvosságot alkalmazzák."
A négy strukturális alap felhasználásának meghosszabbított határideje
A Bizottság felhívását követően a tagállamok a kohéziós politika keretében a 2000-2006-os időszakban támogatott 555 program közül 385 olyan program esetében kérték az elszámolhatósági időszak meghosszabbítását, amelyeknél a forrásokat még nem használták fel teljesen. A meghosszabbított elszámolhatósági időszak az akkor meglévő négy strukturális alapra vonatkozik: az Európai Regionális Fejlesztési Alapra (ERFA), az Európai Szociális Alapra (ESZA), az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapra (EMOGA) és a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközre (HOPE).
A rugalmasság révén a tagállamok és régiók a gyakorlatban több projektet hajthatnak végre, illetve fejezhetnek be. A Bizottság arra ösztönzi őket, hogy a magas megtérülésű ágazatokra és intézkedésekre összpontosítsanak, mint például az energiahatékonyság javítását célzó beruházások, amelyek révén „zöld munkahelyek" jönnek létre és energiamegtakarítás érhető el, továbbá támogassák a tiszta technológiákat, hogy fellendítsék például az építőipart vagy az autógyártást.
Ötszörös rugalmasság
A Bizottság intézkedett annak érdekében is, hogy nagyobb rugalmasságot biztosítson a tagállamoknak és a régióknak a különböző prioritások közötti allokáció meghatározásában. Ezidáig az irányító hatóságoknak 2%-os rugalmassági mozgástér állt rendelkezésükre arra az esetre, ha forrásokat akartak átcsoportosítani az ún. „prioritási tengelyek" között, amelyek mentén az egyes kohéziós politikai operatív programok stratégiai kiadási területeit meghatározták.
„A mostani helyzet nagyban különbözik a 2000-es gazdasági környezettől, amikor megállapodás született a prioritásokról. Tekintettel a rendkívüli helyzetre, amellyel a tagállamok kénytelenek szembenézni, a Bizottság úgy döntött, hogy ötszörösére, 2-ről 10%-ra növeli a prioritások közötti átcsoportosítás lehetőségét. Ez lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy fennmaradó forrásokat a legnagyobb hatást ígérő területekre összpontosítsák" – fűzte hozzá Hübner biztos.
Megjegyzés a szerkesztőnek
A Bizottság vizsgálja a közösségi beruházások növelésének és felgyorsításának, illetve a tagállamokba irányuló, következésképpen a strukturális alapok végső kedvezményezettjei részére történő kifizetések megkönnyítésének minden lehetséges eszközét. Ezzel összefüggésben egy sor jogszabályi és nem jogszabályi intézkedést fogadtak el, vagy kezdeményeztek mind az előző, mind a mostani (2007-2013) programozási időszak vonatkozásában (lásd MEMO/08/740-t).
A 2000-2006-os költségvetési időszakban összesen 257 milliárd EUR-t különítettek el a tagállamok számára. Eddig 225 milliárd EUR, azaz a teljes összeg 87,5%-ának kifizetésére került sor. A tagállamok az ezen időszakhoz kapcsolódó kifizetéseiket 2009. június 30-ig teljesíthetik. A Kohéziós Alap terhére történő kifizetések határideje a 2000-2006-os időszakra vonatkozóan a legtöbb esetben 2010 vége.
