A Fehér Páva maBudapesten ki ne ismerné a Mágnássarkot? Talán, ha a mai ember erre e kérdésre értetlenül nézne, akkor segítünk egy kicsit: Budapestnek ez az a része, ahol a Kálvin tér, a Múzeumkert, A Múzeum utca, és a Bródy Sándor utca található. Korábban itt állt az egyik városkapu – a Kecskeméti Kapu, -majd itt jött létre az egyik legérdekesebb településrészlete Pestnek. A Vásártér mellé fogadók települtek, majd a tehetős polgárok is elkezdték felépíteni palotáikat.

Ennek a nagy hagyományokkal rendelkező környéknek a része, s mindmáig fennmaradt műintézete a Fehér Páva Fogadó (természetesen szállodával, étteremmel) az Üllői út 7-ben, a Ferencvárosban.

A kapubejárat a szekér kerékvetőkkel még a múlt strafkocsisainak emlékét őrzi.Ide invitálta a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Életmód Szakosztálya az újságírókat. A sajtóbeszélgetés témája:A Fehér Páva műemlék épülete és környéke, a Kálvin tér, a néhai Széna- majd Sertéskereskedő tér, amely a fővárossá válás egyik fontos állomása volt. S minden lehetősége megvan arra, hogy talán pár esztendőn belül visszanyerve régi fényét újra éttermektől, panzióktól beszórt környék legyen, itt a Mágnássarkon, az egykori leggazdagabb pesti polgárok palotáinak tőszomszédságában.

Itt ugyanis egy-két építészeti torzszülöttől eltekintve még megvannak a régi házak, és egy-két helyen még megvan a híres pesti hangulat is.

Az sajtóbeszélgetésen mindezek a dolgok szépen sorra kerültek, ahol az előadók: Madari Gyula építészmérnök, a Fehér Páva étterem-hoteltulajdonos-igazgatója, Facsar Sándor a Fehér Páva Étterem mesterszakácsa, Béky Zoltán ,az Országos Borminősítő Intézet borminősítő főfelügyelője és a Kossuth-díjas Bangó Margit,a magyar cigánydalok királynője próbált felvillantani néhány érdekességet a 170 éves jubileum kapcsán.

Az étterem a kármentővel:: Ez egy olyan, ma már nemigen ismert fülkeszerű alkalmatosság, ahonnan az italokat kiszolgálták. Amikor az úri közönség kellően italosan elkezdett verekedni, a korcsmáros vagy a korcsmárosné a pult ablaktábláit becsukta és belül az italok és ő is biztonságban átvészelte az aktuális csetepatét.Madari Gyula az épitész-fogadós a környék történetéről tartott előadást.Elmondta,hogy a pesti árvíz idején /1838-ban/ itt mindent elvitt az ár.1839-ben kezdték a jó nevű építészek -köztük Kasselik Ferenc-újjáépíteni ezt a környéket. A Fehér Páva fogadót is Kasselik Ferenc tervezte és építette fel. De épültek itt más fogadók is:A Két Medve, a Két Oroszlán, a Két Pisztoly. Ezeknek a fogadóknak nagy forgalma volt. Megfordultak itt a márciusi ifjak, Arany János, valamint a kor híres cigányprimásai. A Fehér Pávában külön törzsasztala volt a cigányprimásoknak.

A belső udvar-kert étterem nyáronA Fehér Pávának Arany János lakója is volt. Innét költözött be a Tudományos Akadémiára. A 170 éves évforduló alkalmával Arany János emlékét Madari Gyula szeretné megörökíteni: 2009 június l5-én relief kerül az utcai homlokzatra. Forgalmasak voltak a fogadók, mert a Kálvin tér közelében épültek.

Az 1800-as években a Kálvin tér neve Széna-Sertéskereskedő tér volt. Hosszú szekérsorokkal,szénás szekerekkel, szalonnahegyekkel találkozhattunk itt a nagyforgalmú, forgalmi csomópontként is funkcionáló vásártér közelében egészen a Nemzeti Múzeumig.

A környék a reformkorban Madari Gyula mint jószemű építészmérnök meglátta a környék előnyeit,a Fehér Páva lehetőségeit.2001-ben megtervezte, majd ujjáépítette a lerobbant Fehér Pávát. De megőrizte a múlt emlékeit. A fogadó a vásárok idején mozgalmas életet élt, kocsival is meg lehetett itt szállni. Udvara ma is őrzi az eredeti kerékvetőket. A reformkori étteremben ma is látható a szabadkémény helye, a pince lejárója felett pedig a régi éléskamra. Madari Gyula őrzi a régi étlapot, őriz hagyományos, több mint 100 éves recepteket is.

Belenézve a fogadó étlapjába: :

"Ementálival és kolbásszal töltött tikfi mellye rostélyon, kolompér lángossal"

"Göngyölt malacz húsa,Arany János módjára"

"Veresboros marhaperkelt nokedlivel"

Egy 400 éves étel-a pikáda receptjét meg is kapták a jelenlévők:

"Pikáda, azaz fűszerezett hússzelet

A szép kövér tyúkot vond fel a nyársra, melléje vagy disznó-, vagy juhhúst, süsd meg együtt véle, azután, hogy megsült, a tyúkot metéld fel egy lapos serpenyőbe, és a mellyén való húst vagdald meg a több sült hússal, egy kis zöld petrezselyemmel és majorannával együtt, és azután a vagdalt húst hintsd reá a sült tyúkra, tölts tehénhús levet reá, citromod vagyon, szeletenként felül metéld, bors, gyömbér, szerecsendió-virágot beléje, és ezzel felforralván főzd meg jól; de sok lév nem kell, csak míg ellepi a tyúkot, főzd meg, és tálald fel."

A recept ezen változatának forrása: "Szakácsmesterségnek könyvecskéje.Melyben különb-különbféle válogatott cifra, jó, egészséges, hasznos, tiszta és szapora étkeknek megkészítése, sütése és főzése, mintegy éléskamarában, rövideden leírattatik, és kinek-kinek hasznára leábrázoltatik" Misztótfalusi Kis Miklós 1698-ban Kolozsvárott. – Szegedi Egyetemi Könyvtár unikális, azaz világon egytelen példányban létező szakácskönyve

A Fehér Páva hagyományos, jó magyar konyhája, a génmanipulációtól mentes, természetes, magyar termesztésű ételek Facsar Sándor mesterszakácsot dícsérik.

Béky Zoltán borszakértő a házigazda borpincéjéből háromféle borból rögtönzött borkóstolót kínált és megtanított bennünket arra:hogyan fogjuk a borospoharat, hogyan állapitsuk meg jó bort kaptunk-e. Azt is megtudtuk tőle,hogy a jó bor segít az időskori elbutulás ellen, hogy jó hatással van az agyi koncentrációra, a kiegyensúlyozott nemi életre.

A Kossuth-díjas Bangó Margit,a több évtizedre visszavezethető vásárosnaményi, tiszaháti muzsikus családból származó cigánydalok királynője elmondta, hogy a sokakat gyönyörködtető magyar cigányzene külföldön – Oroszországban, Japánban, Izraelben – milyen nagy népszerüségnek örvend. Hiszen Dankó Pista, Banda Marci, Radics Vilmos, Berkes Lajos, Balog Károly már az elmúlt századokban részint játékukkal, részint szerzeményeikkel megismertették a magyar cigányzenét Európával és Amerikával is. Ekkor alakult ki az a muzsikus cigány réteg, amely életmódjában a kor közép – és néha nagypolgáraival is, – ki-ki tehetősségeik szerint – azonosult.

Elvesztették a cigány nyelvet, cserébe viszont a polgároktól az életmód váltásért megbecsülést és szinte a mai sztárokra hasonlító szeretetet, anyagi megbecsülést kaptak.

A kialakult sajátos cigányzenei műfaj a magyar kultúra részévé vált. Műdalokból átírt népzenei eredetű számokból, de még más zeneművekből kialakult az a sajátos repertoárja a cigányzenekaroknak, ezeket játszottak a szórakozóhelyeken, s ez nem nélkülözte a mai értelemben vett klasszikus zene, majd később az operettirodalom slágereit sem. /Érdekes tudnunk, hogy Liszt Ferenc a magyar zenét a magyar cigányzenével azonosította./

Érdekes volt, hogy mindez a kultúra az elektronikus közvetítő eszközök megjelenésével – telefonhírmondó, majd később a rádió – csak még népszerűbbé vált. Rákosi Mátyás sem tudott neki sokat ártani, csak ideiglenesen kicsit visszaszorította. A kegyelemdöfést a rendszerváltás és az irányított sztárcsinálók multikulturálisnak beállított őrjöngése hozta. Ez először a rádióban, televizióban szorította vissza a cigányzenét. Később pedig a foglalkoztatásra rárakódó irreális terhek végképp ellehetetlenítették a helyzetet. Mainapság egyetlen vendéglátóipari intézmény sem engedheti meg magának, hogy főállású cigánybandát tartson, pedig korábban ez szinte mindennapos volt. És ki is tudták jószivvel gazdálkodni mindezt.

Bangó Margit szeretné, ha Magyarországon ismét nagyobb teret kaphatna a magyar cigányzene és nemcsak az éttermekben, de a rádióban és televizióban is. Bizonyára növelhetné az idegenforgalmi bevételt is.

Csakhogy emlékeztessünk egy kicsit: 1968-ban 270 cigányzenekar volt Magyarországon. A magyar embernek igénye van a cigányzenére. Sírva vigad a magyar. A Sportcsarnokban mintegy tizenötezer ember hallgatta Bangó Margit dalait.nem is olyan régen.

Bangó Margit müvész társaival érkezett. Vele volt szép,énekművésznő lánya Mária, annak férje ,Horváth Elemér a cimbalmos, Sárközi, a klarinétos művész és Lakatos Nándor a Rádió C, a cigány rádió, ( ez az egyetlen rádió, ahol rendszeresen hallható a magyar cigányzene) zenei főszerkesztője. Kultúrált,szomorú hangú felszólalásaikban mind annak adtak hangot: minden ország büszke a maga zenéjére, és a magyarországi cigányzene a mienk, az ország kultúrális értéke. Ne hagyjuk elkallódni.

Dr.Szalontai Éva

http://www.makrovilag.hu/feherpava.html

http://ciganyzene.lap.hu/

ifj. Boros Mátyás: Cigányzenészek régen és ma

Bangó MargitA 18. század végén közel 1600 cigányzenészt említenek az összeírások. Száz év múlva már 17 ezer zenész cigányt regisztrálnak Magyarországon. A falusi zenészektől kezdve a külföldön is jól ismert cigánybandák, mint a cigányság legsikeresebb és leginkább megbecsült tagjai – köztük Bihari János, Rózsavölgyi Márk, Bunkó Feri – beírták a nevüket a magyar történelembe. Ott voltak a cigánybandák az 1848-49-es forradalom és szabadságharc katonái között, és segítették a nemzeti ellenállás ébren tartását a kiegyezésig.

A századforduló társadalmában, pedig a „magyar nótára" sírva vigadó dzsentrik révén hatalmas kultusz alakult ki művészetük körül. A verbunkos elemei megjelentek az európai klasszikus zene alkotásaiban is, a cigányzenészek zenekarukkal pedig eljutottak Európa legtöbb országába, ahonnan mindig ünnepelt zenészként tértek haza. Kialakult a cigányság „arisztokráciája", akik társadalmi rangjukat, anyagi jólétüket a 20. század második feléig meg tudták őrizni. 1968-ban még hét-nyolcezer cigányember foglalkozott hivatásszerűen zenéléssel.

Sántha Ferenc és tradicionális cigányzenekaraA cigányzenészek a '80-as évekig a többségi társadalomba integrálódtak, lakáshelyzetüket, életvitelüket tekintve a középosztályhoz hasonlítanak, ugyanakkor kulturális sajátosságaikat is megőrizték. A többségi társadalom szokásrendszerébe beépül a cigányzene hallgatása, a „cigányzenés szórakozóhelyek" látogatása.

Napjainkban mindösszesen csupán háromezer cigányzenészt tartanak nyílván.

Körvonalazódtak azon csoportok, akik nyertesévé, illetve vesztesévé váltak az új társadalmi-gazdasági berendezkedésnek. A csoportok közötti átjárás és különösen a felfelé jutás nehezebbé vált.

Ma Budapesten körülbelül tíz hagyományos cigányzenekar működik. Ebből mindössze kettő öttagú, ami a klasszikus követelményeknek sem felel meg. A többi két-háromtagú, megesik, hogy (egy neves étteremben, Pilvaxban) egy szóló cimbalom játszik, de legtöbbször hiányos a zenekar. A vendéglátósok, ha egyáltalán foglalkoztatnak zenészt, azt – a bérterhek miatt – legtöbbször feketén teszik.

Az 1950-es évektől folyamatosan szűntek meg a cigányzenés éttermek.

Alakultak azonban ún. Művészegyüttesek, mint a BM Duna Művészegyüttes, az Állami Népi Együttes, a SZOT Együttes, a Magyar Rádió Népzenekara, stb. Ezekbe a zenekarokba csak olyan muzsikusok kerülhettek be, akik magasabb képzettséggel, zenei tanulmányokkal rendelkeztek és ismerték a kottát.

A magasabb szakmai követelmények megjelenése már nem volt elég ahhoz, hogy a zenekarban tudják elsajátítani a cigányzenész mesterséget. Zeneiskolákba íratták be a gyerekeket, és voltak, akik felnőtt fejjel tanulták a kottaolvasást. A képzés a zeneszakképzés irányában folytatódik

A rendszerváltás óta a vendéglátóipari egységek privatizálása egy teljesen új munkaerőpiaci helyzetet eredményezett a cigányzenészek számára. A munkaadói szférára nehezülő nagymértékű közterhek, adók (pl. ArtisJus) arra kényszeríttették a munkaadókat, hogy elküldjék a zenészeket, mondván, „nincs rá igény".

A családfenntartó férfiak eddigi életpályája a muzsikus életről szólt, a befektettet energia, munka, a zenetanulás területére összpontosult, amelyet más területre átváltani, átvinni nem vagy nehezen lehet. Vannak muzsikusok, akik szakképzettség nélkül hangszerjavítással próbálnak sorsukon segíteni.

A fiatal generáció új útja a klasszikus zene tanulása. A rendszerváltás előtt a Zeneakadémián kevesen tanultak. A cigányság részéről is tapasztalhatunk ettől egyfajta idegenkedést. „Elveszíted a romaságod", „Kitanulod a véredet" – hallották.

Azok az ismert cigánymuzsikusok, akik a rajkózenekarban végezték zenei tanulmányaikat (Berki László, Lendvai Csócsi József, Lendvai Csócsi Jenő stb.) a gyermekeiket a klasszikus pálya felé orientálták.

A tradicionális cigányzene sajnos ma már veszélyben van. A Zeneakadémián meg lehet tanulni hegedülni, de a szakmát, a stílust csak a cigányzene nagy öregjeitől lehet megtanulni.

Ez a művészet és az út, melyet a cigányok több száz éve járnak, veszélybe került. Ezért kell ma megmenteni és átörökíteni, mert talán már holnap késő.

(A cigányzene-történeti cikk szerzője hegedűművész, tanár.)

http://www.gimagine.com/gimagine/Nepzene_neptanc/2004-11-19-Bango_Margit/default.htm