Titánia lovagjai I. : Rudolf, a reményvesztett imádó- Kiállítás-sorozat a Gödöllői Királyi Kastélyban. 2008, 2009 és 2010 nyarán
Erzsébet királyné verseiben magát Shakespeare Szentivánéji álom c. komédiájának tündérkirálynőjeként, Titániaként jelenítette meg. Egyik vitriolos versében felsorolta egykori, szamárbőrbe bújt lovagjait, köztük a két legfontosabbat, Andrássy Gyulát és Ferenc Józsefet.
Erzsébet királyné verseiben magát Shakespeare Szentivánéji álom c. komédiájának tündérkirálynőjeként, Titániaként jelenítette meg. Egyik vitriolos versében felsorolta egykori, szamárbőrbe bújt lovagjait, köztük a két legfontosabbat, Andrássy Gyulát és Ferenc Józsefet.
A kigúnyolt lovagok között értelemszerűen nem szerepelhetett egy harmadik hódolója, aki sohasem kapta meg azt a figyelmet, amire vágyott. A három kiállításból tervezett sorozatot vele kezdjük, a boldogtalan sorsú Rudolffal, a trónörökössel.
MAYERLING! Rudolf trónörökös neve elválaszthatatlanul összefonódott a kettős tragédia helyszínével, ahol Rudolf előbb megölte fiatal szeretőjét, Vetsera Máriát, majd órákkal később önmagát. A család a körülmények, és a búcsúlevelek alapján elfogadta az önkezűséget, különben is a legfontosabb az volt, hogy minél kisebb figyelem forduljon a gyászos eset felé. A legendák a családon kívül keletkeztek, a pletykára mindig éhes bécsi udvar és nép között: pl. A szerelmeseket a lány féltékeny bátyja ölte meg, vagy a német császár embere, sőt maga a szerencsétlen apa, Ferenc József. A magyarság körében egy olyan variáns terjedt, hogy Rezső királyfi nem is halt meg, Amerikába szökött, s akárcsak 1000 évvel korábban Szent István király fia, Imre, vissza fog jönni, hogy megmentse „imádott magyarjait".
A mítoszok ködében elveszett maga az ember, a trónörökös, aki az egyik legkulturáltabb és legtehetségesebb Habsburg volt a dinasztia több száz éves történetében.
A hazánkban Rudolfról először megrendezendő kiállítás célja az, hogy bemutassuk izgalmas egyéniségét: gazdag tudományos és politikai munkásságát, jelentős magyar kapcsolatait és nem utolsósorban Erzsébettel való felemás viszonyát, mely gyermekkorában gyökerezett.
Rudolf 1858. augusztus 21.-én, 150 éve született Laxenburgban. Születésekor egy ezred tulajdonosa lett, és bölcsőjében az Aranygyapjas rend láncával játszadozhatott. Szorgalmas tanuló volt, kiváló tanárokkal. Szorgalmasan teljesítette reprezentálási feladatait is. 3 évesen már megnyitotta a róla elnevezett kórházat. Mire felnőtté vált már nem csak a trónörökösök várakozó, reprezentáló és élvhajhász életformájára vágyott. Unta a bálokat és hivatalos megnyitókat. Mint korának úriemberei vadászott, annál is inkább, mert apjának vadászsikereivel tudott igazán imponálni. De jobban érdekelték maguk a madarak. Megfigyelte tulajdonságaikat és életmódjukat. Barátja volt Alfred Brehm, a kiváló természettudós. Együtt utaztak, és az utazásokról izgalmas útleírások készültek. Rudolfnak kiváló tolla volt, nagyon pontosan és jól fogalmazott, nem csak németül, magyarul is.
Már három évesen 5 nyelven beszélt. Rudolfnak pontos (és nagyon modern) elképzelései voltak a monarchia átalakításának szükségességéről és módjáról. Politikai véleményét névtelen cikkekben ismertette a nagyvilággal, az ismert újságíró Moritz Szeps segítségével, aki a császár véleményével ellenkező írásokat sokszor még meg is szelídítette, mert tudta, hogy a cenzúra úgyis törölné. Csak a 20. századi kutatások nyomán ismerkedhetünk meg máig is aktuális nagyvonalú elképzeléseivel.
A Gödöllői Királyi Kastély és a Magyar Nemzeti Múzeum közös kiállításához mintegy 20 gyűjtemény kölcsönöz műtárgyakat. Így a Magyar Nemzeti Galéria a fő művéhez, az Osztrák- Magyar Monarchia írásban és képben c. 24 kötetes kiadványhoz készült grafikákat és festményeket, a Természettudományi Múzeum kitömött madarakat madártani kutatásainak illusztrálására, a Széchényi Könyvtár, a Petőfi Irodalmi Múzeum eredeti leveleket és kéziratokat.
A Pannonhalmi Apátság özvegyének, Stefániának hagyatékából származó képeket, leveleket. Szintén eredeti kéziratokat kaptak az osztrák Udvari és Állami Levéltárból (Hof- und Staatsarchiv), értékes műtárgyakat az Osztrák Nemzeti Könyvtár Képtárából (Österreichische Nationalbibliothek, Bildarchiv), valamint a Kunsthistorisches Museumból. A tárgyak jó részét még nem látta a magyar közönség, több darab még sohasem volt kiállítva, Bécsben sem!
Néhány különlegesség:
- Rudolf vésett és domborított ezüst vadászserlege (Gödöllő)
- Magyarországon, Koller Károly műtermében készült utolsó hivatalos arcképe sajátkezű aláírásával aranyozott féldrágakővel díszített keretben (Gödöllő)
- Stefánia naplója (Pannonhalmi Apátság)
- Rudolf gyermekkori rajzai (Hof- und Staatsarchiv, Bécs)
- Magyar nyelvű levelezése Erzsébet királynéval (Hof- und Staatsarchiv, Bécs)
- Keleti utazása alkalmával vásárolt óegyiptomi műtárgyak, fejtámasz az Óbirodalomból, piramidion az Újbirodalomból, vörös kánya szobor (áldozati madár) a kései korból.