Nagycsütörtök – az Oltári Szentség alapításának ünnepe az Utolsó vacsorára emlékezve

Nagycsütörtökön az Oltáriszentség és az egyházi rend, a papság megalapítását ünnepli a Katolikus Egyház. Délelőtt a püspökök egyházmegyéjük papjaival együtt miséznek a székesegyházakban. A hagyományos olajszentelési misén a főpásztorok megszentelik a keresztelendők és a betegek olaját, valamint a bérmáláshoz használatos krizmát. A papság a szertartás keretében megújítja a szenteléskor tett ígéreteit. Este minden templomban szentmisével emlékeznek az utolsó vacsorára, az Oltáriszentség alapítására.

Nagycsütörtökön az Oltáriszentség és az egyházi rend, a papság megalapítását ünnepli a Katolikus Egyház. Délelőtt a püspökök egyházmegyéjük papjaival együtt miséznek a székesegyházakban. A hagyományos olajszentelési misén a főpásztorok megszentelik a keresztelendők és a betegek olaját, valamint a bérmáláshoz használatos krizmát. A papság a szertartás keretében megújítja a szenteléskor tett ígéreteit. Este minden templomban szentmisével emlékeznek az utolsó vacsorára, az Oltáriszentség alapítására.

A zsidók az Egyiptomból való szabadulást ünnepelték a húsvéti lakomán. Jézus az utolsó vacsorán megújította ezt a régi áldozatot: ő maga lett a húsvéti bárány. Krisztus vére áldozati vér, amely minden embert megszabadít a bűntől, a halál rabságából.

Jézus az utolsó vacsorán elővételezte kereszthalálát: kezébe vette a kenyeret, megtörte, majd kiosztotta a tanítványoknak. Amikor meghalt a kereszten, megtöretett, mint a kenyér, hogy szétoszthassa önmagát. Testével és vérével új életre segíti az éhezőket.

A nagycsütörtök esti szentmise elején, a dicsőítést követően elnémul az orgona, a templomok csengői és harangjai is csak a nagyszombati szertartáson szólalnak meg legközelebb: úgy tartják, ilyenkor Rómába mennek, hogy ott gyászolják Krisztust. Jézus az utolsó vacsorán, szeretetének végső jelét adva, megmosta tizenkét apostola lábát. Az önmagát teljesen kiüresítő Urat követve az esti szentmise főcelebránsa sok helyütt megmossa tizenkét hívő lábát.

Az utolsó vacsora Jézus búcsúja tanítványaitól, hiszen ezután fogták el. Az elfogatásnak és Jézus ruháitól való megfosztásának a jelképe a nagycsütörtök esti oltárfosztás, amikor a szentmise végén minden díszt eltávolítanak az oltárról, és a hívek csendben, elbocsátás nélkül távoznak a templomból. A nagycsütörtök esti szertartás végével kezdetét veszi a Krisztus szenvedésére való emlékezés, s ettől kezdve húsvétig az Egyház nem mutat be szentmisét.

Jézus Krisztus szenvedésének és feltámadásának szent három napja az utolsó vacsora miséjével kezdődik. Az utolsó vacsorán történt az Oltáriszentség és a papi rend szentségének alapítása.

A szent olajokA székesegyházakban nagycsütörtök délelőtt a püspök papjaival együtt ünnepélyes misét mutat be, amelyen megszenteli a keresztelésnél, bérmálásnál, betegek keneténél, templomszentelésnél használatos szent olajakat és krizmát. Régen ezen a napon történt a bűnösök visszafogadása.

Az esti szentmise, az utolsó vacsora miséje a szenvedésre induló Jézus búcsúja övéitől. Jézus Krisztus ekkor adta át búcsúajándékait: szeretetének jelét a lábmosásban, Testének és Vérének szentségét, a papi átváltoztató hatalmat, s mintegy végrendeletül, elmondta búcsúbeszédét, és elmondta egyházáért főpapi imáját.

Kézi fakereplőA misében a glória után a harangok megszólalnak, de azután elnémulnak a nagyszombati vigília glóriájáig, s helyüket a fakereplők foglalják el. E némaság a Krisztus kínszenvedésekor elnémult apostolok félelmét és a gyászt jelképezi. A mise végeztével az Oltáriszentséget ünnepélyesen az e napokra fenntartott őrzési helyre viszik és a húsvéti vigíliamise áldoztatásáig ott őrzik. Ezután következik az oltárfosztás.

A nap szertartásához tartozik a sötétzsolozsma elimádkozása is. Az oltárra helyezett gyertyatartón minden zsoltárvers után eloltanak egy gyertyát. A gyertyák kioltása az ószövetségi próféták megölését és a szenvedő Krisztust magára hagyó tanítványok hűtlenségét jelképezi.

MKPK/Magyar Kurir