Méltóképpen Másképp

http://www.obh.hu/

Szabó Máté ombudsman 2009-ben Méltóképpen másképp címmel önálló projektet indított, amelyben a fogyatékossággal élők alkotmányos jogainak érvényesülését vizsgálja. A projekt első rendezvényén a fogyatékos emberek közéleti lehetőségeiről, esélyegyenlőségének közös előmozdításáról beszéltek az érintett magyarországi és nemzetközi szervezetek képviselői.

http://www.obh.hu/

A Közélet másképp című rendezvény egyik legfontosabb témája arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben Európában 50 millió a valamilyen módon egészségkárosodott száma, Magyarországon, de az egész földrészen is kevés figyelem jut az egyenlő esélyeik, jogaik mindennapi elismertetésére, a jogtudatosításra, ami egyszersmind a társadalmi elfogadás feltétele. A magyar jogrendszerbe például méfg mindig nem sikerült átültetni azt az ENSZ egyezményt, amely a fogyatékossággal élők jogait rögzíti. Ez alkotmányos visszásságot jelent – állapította meg Szabó Máté ombudsman, és sürgette a jogszabályok ilyen értelmű módosítását. Az állampolgári jogok biztosa úgy látja, hogy az alapjogok érvényre juttatása nem pénzkérdés, viszont aktív polgárokat eredményez, ha az emberekbe fektetünk bele . Szabó Máté különösen aggasztónak nevezte a fogyatékos nők és gyerekek halmozottan hátrányos helyzetét.

Szőllősiné Földesi Erzsébet, az Európai Fogyatékosügyi Fórum elnökségének tagja szerint a mindenki számára akadálymentesített környezet nem csak a fogyatékosok, hanem az egész társadalom érdeke volna. A társadalom elhitette a fogyatékossággal élőkkel, hogy nem képesek képviselni a saját érdekeiket – azaz letörte az önbizalmukat. A politikai környezet döntéshozói pedig nem is szánnak nekik ilyen lehetőséget, nem is fordultak a fogyatékossággal élőkhöz, nyilvánítsanak ők is véleményt a következő választásokon.

Az Európai Parlament választására készülve a fogyatékosok szervezeteinek képviselői azt sorolták, mi minden nehezíti a sorstársaik önálló döntéshozatalát. Kósa Ádám, a SINOSZ (Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége) elnöke az egyetlen fogyatékossággal élő magyar jelölt az Európai Parlament választásain, aki a FIDESZ listáján a 12. helyet kapta. Szerinte eleve probléma, hogy a hallássérültekhez nem jutnak el az élőszóban elhangzó választási érvek. A látássérültek, vakok csak külső segítséggel adhatják le papíron a szavazatukat. Kerekesszékkel a választási gyűlések és a szavazás sok helyszíne is megközelíthetetlen. Kósa Ádám azt reméli, hogy az Országos Választási Bizottság reformokkal érvényesíti a tanulságokat.

A rendezvény résztvevői aláírták az állampolgári jogok biztosa által kiadott memorandumot. Ebben a fogyatékosok esély- és jogérvényesítésének elveit, az állam, valamint a civil szervezetek feladatait fogalmazták meg annak érdekében, hogy fogyatékossággal élőknek ne csak a megkülönböztetéstől mentes életet garantálják, hanem részt vehessenek a velük kapcsolatos döntések, intézkedések meghozatalában és végrehajtásában.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának fogyatékosügyi műhelyrendezvényén aláírt nyilatkozat

Méltóképpen másképp – Közélet másképp

Emberi méltósága és élete mindenkinek érinthetetlen, aki ember, függetlenül fizikai és szellemi fejlettségétől, illetve állapotától, és attól is, hogy emberi lehetőségéből mennyit valósított meg, és miért annyit. (64/1991. (XII. 17.) AB számú határozat)

Figyelemmel arra, hogy elfogadhatatlanná vált a fogyatékossággal élő emberek kirekesztettsége, de elismerve a semmit rólunk, nélkülünk elvből fakadó elfogadás és méltó támogatás kötelezettségét,

tudva, hogy a civil társadalom figyelmén, de a politikai szférán is múlik, mennyire sikerül összhangba hozni a fogyatékossággal élők egyenlő esélyeit rögzítő alapelveket és a gyakorlatot, beleértve az emberi, állampolgári és politikai jogok gyakorlását,

hangsúlyozva, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosa olyan alapjogvédő fórum, amely a demokratikus jogállami elvárások szerint képes befolyásolni a közgondolkodást, de belátva ennek a fellépésnek a határait,

szükségessé vált a fogyatékossággal élőkért egy, az emberi jogok elsődlegességén nyugvó elvi nyilatkozat elfogadása.

Ezért:

– kijelentjük, hogy minden fogyatékos személynek joga kell legyen saját döntéseinek meghozatalához;

– nem tartható fent az a gyakorlat, amelyben egyes fogyatékossággal élőket "saját érdekükben és védelmükben kizárják döntéseik meghozatalából, jogaik közvetlen gyakorlásából;

– az államnak tennie kell a fogyatékos személyek önrendelkezését támogató, saját döntéseikhez segítséget nyújtó megoldások létrehozása, jogi megalapozása és érvényesítése érdekében;

– az állam képviselőinek fel kell ismerniük, hogy az esélyegyenlőség mindennapi érvényesülése érdekében intézkedéseket kell hozni az információ és a kommunikáció hozzáférhetőségéért;

– állami fellépésre van szükség annak érdekében, hogy a közoktatási programok minden szempontból tükrözzék a teljes részvétel és egyenlőség elvét és hogy a hírközlő eszközök pozitív módon ábrázolják a fogyatékos embereket, egyenlő esélyekhez való jogukat, az állam és a társadalom ezzel kapcsolatos felelősségét;

– kezdeményezünk és támogatunk felvilágosító kampányokat a fogyatékossággal élőkről és a fogyatékossági politikáról, azzal az üzenettel, hogy a fogyatékossággal élők olyan polgárok, akiknek ugyanolyan jogaik és kötelességeik vannak, mint a mindenki másnak.

Mindennek érdekében nélkülözhetetlen, az is hogy valamennyi fogyatékossággal élő ember számára biztosított legyen a közéletben való részvétel. Elsődlegesen az állam kötelessége lehetővé tenni, hogy a a fogyatékossággal élők a többi polgárral egyenlő mértékben gyakorolhassák emberi, állampolgári és politikai jogaikat, hogy részt vehessenek a választásokon.

Az Európai Unió közelmúltban elfogadott Alapvető Jogok Chartája elismeri, hogy a fogyatékos emberek esélyegyenlőségének megteremtéséhez nem elegendő a diszkrimináció-mentességhez való jog. Azt ki kell egészíteni a támogatás és a segítség igénybevételéhez való joggal. A kormányoknak a döntéshozatal minden szintjén létre kell hozniuk, illetve erősíteniük kell az egyeztetést és párbeszédet szolgáló mechanizmusokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a fogyatékos emberek érdekvédelmi szervezeteiken keresztül részt vegyenek a velük kapcsolatos intézkedések megtervezésében, végrehajtásában, nyomon követésében és értékelésében. Ez alapfeltétele annak, hogy érvényesüljön a fogyatékos emberek esélyegyenlősége és megvalósuljon társadalmi részvételük.

E Nyilatkozat aláírói mindezek alapján vállalják, hogy a maguk szakterületén intézkedéseikkel hozzájárulnak a fogyatékossággal élő emberek és családjaik tényleges esélyegyenlőségének megteremtéséhez.