Szükség van, pénz nincs – kis és nagy dolgok a játszótéren

Egészséghez való jog, tisztálkodás, intimitás – az emberi méltóság megőrzése. Az ombudsman szerint ezért nem mellékes a mellékhelyiségek hiánya a budapesti közterületeken, játszótereken.

Egészséghez való jog, tisztálkodás, intimitás – az emberi méltóság megőrzése. Az ombudsman szerint ezért nem mellékes a mellékhelyiségek hiánya a budapesti közterületeken, játszótereken.

A biztos egy budapesti asszony beadványa alapján indított vizsgálatot. A panaszos tapasztalata szerint a főváros területén nincsenek gyermekek számára használható illemhelyek, és ezeket különösen a játszóterek környékén hiányolta.

Szabó Máté jelentésében rámutatott arra, hogy a gyermekek egészséges testi és lelki fejlődésének biztosítása, egészségvédelmük alkotmányos jogának garantálása tetteket követel az állami, önkormányzati szervektől. Ezt a követelményt tartalmazza az idén húsz éves ENSZ Gyermekjogi Egyezmény is, amelynek Magyarország 1991 óta részese. A biztos álláspontja szerint a gyermek testi és lelki fejlődésében, egészségében zavart okozhat, ha játék közben azért nem képes az elvárt módon elvégezni a dolgát, mert nem állnak rendelkezésére a szükséges feltételek. A biztos ezért tájékoztatást kért az országos tiszti-főorvostól, az érintett minisztériumoktól, valamint a budapesti kerületek önkormányzataitól, mint a játszóterek fenntartóitól.

A tiszti-főorvos válaszában kifejtette, hogy fontosnak tartja minél több köztéri WC, kézmosó, ivókút kialakítását mind a gyermekek, mind a felnőttek számára, ugyanakkor problémát jelent, hogy a közösségi terek önkormányzati kezelésben állnak, tehát az anyagi fedezetről is nekik kellene gondoskodniuk. Kötelező jogszabályi rendelkezés és anyagi források hiányában azonban ez nem történik meg. Az önkormányzati miniszter a hatáskörének hiányát állapította meg, a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter szerint pedig a jogszabályok adottak, a problémát azok végrehajtása okozza. A megkeresett budapesti kerületi önkormányzatok viszont azzal érveltek, hogy a jogszabály nem tartalmaz kötelező jellegű előírást. Ha pedig mégis lenne ilyen, nem pusztán az illemhelyek kialakítása, de azok fenntartása is gondot okozna, hiszen sok helyen arra sincs elegendő anyagi fedezet, hogy a játszótereket az európai uniós előírásoknak megfelelően átalakítsák.

    Az ombudsman megállapította, hogy a jogszabályi előírások valóban kötelezőek, azonban mivel e jellegük a jogalkalmazók számára nem egyértelmű, felhívta a miniszter figyelmét a módosítás lehetőségére. Vizsgálata során a biztos arra meggyőződésre jutott, hogy a gyermekek egészséges fejlődése és testi egészsége szempontjából kívánatos lenne, ha valamennyi, de legalább kerületenként egy játszótér közelében rendelkezésre állna mellékhelyiség. Ezért kezdeményezte, hogy az érintett önkormányzatok fontolják meg, mit tudnak tenni, és kérte az önkormányzati minisztérium támogatását, illetve a fővárosi önkormányzat együttműködését is.

Az ombudsman javaslata nem példa nélküli. A Máltai Szeretetszolgálat Budapesten működtet olyan játszótereket, ahol nem csak a szükséges higiéniai feltételek állnak rendelkezésre, hanem szakképzett pedagógus is segíti a gyerekeket és szüleiket.