Világmegváltó szerelem
3 perc olvasásAz alternatív színháztól indult Gemza Péter, aki lassan már húsz éve Franciaországban dolgozik, s most ő a koreográfusa Verdi július 17-én a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon megvalósuló Aidájának. A baráti hangulatú fővárosi próbákon találkoztunk, ahová a karmestert jól nevelt Labradorja is elkísérte, a korrepetitor elnémított hangszeren gyakorolt, a szereplők egyike görkorcsolyán érkezett, s a táncosok rendezői utasításnak megfelelően tologatták ide-oda a háznyi díszleteket.
Az alternatív színháztól indult Gemza Péter, aki lassan már húsz éve Franciaországban dolgozik, s most ő a koreográfusa Verdi július 17-én a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon megvalósuló Aidájának. A baráti hangulatú fővárosi próbákon találkoztunk, ahová a karmestert jól nevelt Labradorja is elkísérte, a korrepetitor elnémított hangszeren gyakorolt, a szereplők egyike görkorcsolyán érkezett, s a táncosok rendezői utasításnak megfelelően tologatták ide-oda a háznyi díszleteket.
Az Aidában klasszikus értelmezés szerint mindössze két rövid táncbetét szerepel. A mostani előadás rendezője, a nemzetközi hírű Viktor Rizsakov azonban tizenhat táncostól állandó jelenlétet kért a színpadon.
– A táncosok a történelmen kívülálló figurákként jelennek meg újra és újra a színen, megpróbáltunk számukra még a nemi jelleget is elfedő jelmezt terveztetni – tárja fel Gemza Péter a mostani Aida-rendezés kulisszatitkait. – Mozgásukkal mégis befolyásolják a színpadon zajló eseményeket: a dramaturgiailag fontos pillanatokban hirtelen felbukkannak, megjelenítik a külső világot, mintegy nézői szemszögből "értelmezik" a történteket. Jelképes jelentőségű, hogy a hatalmas méretű díszletek mozgatása is az ő feladatuk.
A rendezés másik különlegességeként a győzelmi ünneplés színpadi ábrázolását emelte ki a koreográfus:
– Ettől a résztől még a klasszikus megoldásokat kedvelő Metropolitan előadásán is igyekeztek elidegeníteni, ott egy szekér etióp hullát húztak át a színen, hogy jelezzék: nem sok vígadnivaló akad azon, ha úgy győztünk, hogy seregnyi embert legyilkoltunk Mi ironikusan a rendszerváltozás előtti díszszemlék hangulatát hoztuk be a darabba. Ezen a rendezői ötleten hosszasan törtük a fejünket, mire össze tudtuk egyeztetni Verdi muzsikájával.
– Sokat tanultam Rizsakovtól – mondja végül a világot járt koreográfus -, a színészvezetése mintaszerű, példamutató, ahogy a szólisták és a kórus viszonyát meghatározza. S gyönyörűen kibontja a darabból azt az idealista elképzelést, mely szerint a szerelem tudná megmenteni a világot.