„A guadalupei kegykép fennmaradására nincs természettudományos magyarázat”

A középkori, csodás eredetű guadalupei Szűzanya-képpel foglalkozó nemzetközi konferenciát tartottak észak- és dél-amerikai szakértők részvételével az arizonai Phoenixben 2009. augusztus 6. és 8. között.

A középkori, csodás eredetű guadalupei Szűzanya-képpel foglalkozó nemzetközi konferenciát tartottak észak- és dél-amerikai szakértők részvételével az arizonai Phoenixben 2009. augusztus 6. és 8. között.

A kegykép, amely egy jó állapotú kaktuszrostokból szőtt köpenyen – tilmán – jött létre1531-ben a Szűzanya megjelent egy Juan Diego nevű szegény indiánnak a Mexikóvárostól északnyugatra fekvő Tepeyac-dombon. A ragyogó nőalak Isten Anyjaként mutatkozott be, és egy képet hagyott maga után, amely csodálatos módon jelent meg a férfi vállkendőjén. A mindmáig épen maradt ruhadarabot és a kegyképet zarándokok milliói látogatják évente a guadalupei bazilikában. Juan Diegót II. János Pál 2002-ben szentté avatta.

Az egyik felfogás szerint kódolt csillagállást – időponti utalást is tartalmazA kongresszus egyik előadója, Aldofo Orozco kutató fizikus arról beszélt, hogy sem a vállkendő, az ún. tilma megmaradására, sem megőrződésének csodás körülményeire nincsen természettudományos magyarázat. Mint mondta, hasonló szövetek a helyi sós-nedves levegőn 10 éven belül tönkremennek. Például az 1789-ben a legfejlettebb technológiával készült másolat 8 év alatt védőüveg mögött is teljesen kifakult, miközben a védelem nélkül kihelyezett eredetin 116 éven át semmiféle károsodást nem okozott az UV-sugárzás, a közelében meggyújtott sok tízezer gyertya és a sós-nedves levegő. „Az agavérostokból készült anyag egyik legkülönösebb jellemzője, hogy míg a visszája durva, érdes tapintású, a színe olyan, mint a legfinomabb selyem" – idézi a szakértőt a CNA.

Orozco végül megemlítette, hogy a tilma két ízben is csodás módon menekült meg a pusztulástól. 1785-ben egy munkás véletlenül 50%-os salétromsavoldattal öntötte le, ám ettől „természettudományosan megmagyarázhatatlan módon nemcsak a szövetnek, de még a kép színes részeinek sem esett semmi baja." 1921-ben pedig bomba robbant a tilma közelében, aminek következtében 150 méterrel odébb megrepedt a márványpadló, azonban az ereklyének és normál üvegből készült tartójának nem történt baja. „Erre egyszerűen nincs természetes magyarázat" – fogalmazott a kutató.

A kongresszus másik előadója, Eduardo Chávez Sánchez egyháztörténész, Juan Diego szenttéavatási ügyének posztulátora szerint a Guadalupei Szűzanya-jelenés üdvtörténeti jelentőségű esemény, melynek célja Amerika evangelizálása. Mint mondta, az Újvilág első, ferences misszionáriusai emberfeletti küzdelmet vívtak, hogy megértessék magukat a bennszülöttekkel, ugyanakkor megvédjék őket a spanyol kizsákmányolástól. Amikor úgy tűnt, képtelenek megbirkózni a nehézségekkel, Juan de Zumárraga püspök azt mondta a misszionáriusoknak: „Ha Isten nem küld sürgősen segítséget, ez az ország örökre elvész."

Az 1531-es csodálatos esemény után „a megtérések száma döbbenetesen megnövekedett; az indiánok távoli vidékekről is eljöttek, hogy a szentségekben részesüljenek". 1539-ig, vagyis mindössze nyolc év leforgása alatt közel 9 millió indiánt kereszteltek meg a ferencesek – mondta az előadó, majd hozzátette: Isten olykor Édesanyja által lép közénk, hogy minden embert Fiához kapcsoljon. Mária az első tanítvány és misszionárius, aki által az üdvösség üzenete eljut hozzánk.

Magyar Kurír