Biatorbágy a világ parlagfűvárosa

 Idén nyáron a Pest-megyei település lakói közül sokaknak pokollá változott az élete. Az allergiában szenvedőknél igen erős tünetek mutatkoztak, de a gigantikus pollenterhelés már az eddig egészséges lakosok között is köhögést, kötőhártyagyulladást váltott ki. Mindennek hátterében a települést szorosan körbeölelő, mintegy 130 ha erősen parlagfűvel fertőzött napraforgótábla áll, bár inkább beszélhetünk 2-3m magas parlagfűtengerről, amiből alig látszanak ki az elszáradt napraforgókórók. Ez minden bizonnyal a világ legnagyobb parlagfűállománya.

 Idén nyáron a Pest-megyei település lakói közül sokaknak pokollá változott az élete. Az allergiában szenvedőknél igen erős tünetek mutatkoztak, de a gigantikus pollenterhelés már az eddig egészséges lakosok között is köhögést, kötőhártyagyulladást váltott ki. Mindennek hátterében a települést szorosan körbeölelő, mintegy 130 ha erősen parlagfűvel fertőzött napraforgótábla áll, bár inkább beszélhetünk 2-3m magas parlagfűtengerről, amiből alig látszanak ki az elszáradt napraforgókórók. Ez minden bizonnyal a világ legnagyobb parlagfűállománya.

  
    A növényvédelmi hatóság (Fővárosi és Pest-megyei NTSz) szerint minden a törvényes keretek közt mozog és beavatkozásra nincsen szükség. Bár a 2005. évi XXXVIII. törvény előírja, hogy június 30-ig meg kell akadályozni a parlagfű virágzását, és ezt az állapotot a tenyészidőszak végéig fent kell tartani, az agrárlobbi beépített magának egy kiskaput, amely szerint mezőgazdasági kultúrában csak akkor lehet közérdekű védekezést elrendelni, ha a tőszám kevesebb 50%-nál, és a parlagfű fertőzöttség meghaladja a 30%-ot. Magyarul: ha a tőszám fele megvan, akkor bármekkora parlagfű-szennyezés megengedett! A valós problémaforrás eltusolása érdekében a hivatalos kommunikáció szinte kizárólag a kiskerttulajdonosokat ösztökéli a parlagfű irtására, pedig a virágport messze hordja a szél.

    A napraforgótáblákban különösen nehéz a védekezés, mivel a gazdanövény a parlagfű közeli rokona, így vegyszeres kezelésre hasonlóan reagál. A tavasszal elmulasztott védekezés utólag nem pótolható. A termény csak szeptember végén, vagyis a pollenszezon vége felé kerül betakarításra. A gazdálkodókat nem érdekli, hogy ténykedésük a magyar társadalom ill. egészségügy számára többszörös költséget jelent a megtermelt profitnál.

    Megjegyzendő, hogy Biatorbágy szinte valamennyi építési területén is hemzseg a parlagfű, ami miatt (belterületről lévén szó) az önkormányzat jegyzőjének kellene eljárnia, de szemmel láthatólag nem teszi. Ezzel nincs egyedül: országos jelenség, hogy belterületen eljárásra szinte kizárólag csak lakossági bejelentés alapján kerül sor, miközben a lakosság nagy része még mindig nem ismeri a parlagfüvet, hibás bejelentéseket tesz. Sok ember pedig fél ujjat húzni pitbullos szomszédjával, vagy lakóhelyének önkormányzatával, így inkább nyeli a port. Külterületen a földhivatalok jelentős számú parlagfüves területet térképeznek fel és küldik intézésre a növényvédelmi hatósághoz, de a folytatás messze nincs arányban a helyzet súlyosságával.

    Összefoglalva: magyar törvényhozók és -végrehajtók számára az egészséges környezethez való jog jelenleg mélyen alá van rendelve a különféle lobbicsoportok érdekeinek, aminek eredménye az európai mércével mérve katasztrofális légszennyezettségi mutatók, a magyar társadalom rossz egészségi állapota és korai halálozása. Ezen változtatni kell. Nincs de!