Révay András: Ifjúsági Stratégia

 A Nemzeti Ifjúsági Stratégia parlamenti vitára való alkalmassága volt a fő témája az Országgyűlés Sport- és Turisztikai Bizottsága legutóbbi ülésének. Az előterjesztés nem váltott ki élénk vitát, a képviselők a főbb szempontokkal egyetértettek.

 A Nemzeti Ifjúsági Stratégia parlamenti vitára való alkalmassága volt a fő témája az Országgyűlés Sport- és Turisztikai Bizottsága legutóbbi ülésének. Az előterjesztés nem váltott ki élénk vitát, a képviselők a főbb szempontokkal egyetértettek.

 Az Országgyűlés még 2007-ben határozott arról; felkéri a kormányt, nyújtsa be javaslatát az ifjúsági stratégiáról. Hasonló stratégiát az Európai Bizottság 2009. április 27-én fogadott el. Ennek szempontjai és az elmúlt 15 év kutatásának eredményei képezték az alapját annak a stratégiának, amit a tervezet kidolgozóinak képviseletében Debreczi Márta és Bauer Béla terjesztettek a parlamenti bizottság elé. A munka során vezérelvnek tekintették, hogy a későbbi megvalósítás folyamata legyen nyomon követhető és legyen összhang a megvalósítás és a kutatások eredményei között. Az előzetes terveket minden régióban megvitatták, szakmai, politikai, egyházi és ifjúsági szakértők véleményét hallgatták meg a javaslat kidolgozása során. A stratégia fő irányvonala abban nyilvánul meg, hogy az ifjúságot ne problémaként, hanem erőforrásként tekintsük! A legfontosabb három szempont az esélyegyenlőség elősegítése, az élhető környezet kialakítása és a magyarságtudat erősítése volt.

Az előterjesztők meghallgatása után a vitának mindössze három hozzászólója volt. Páva Zoltán (MSzP) szerint a stratégia nem foglalkozik eléggé a sporttal. A Bizottság elnöke, Bánki Erik (FIDESz) véleménye szerint a szakmai munka alapos, visszanyúl még az Orbán kormány idejéből származó javaslatokig is. Ugyanakkor az eddig már elfogadott sport- és turisztikai stratégiákból – a pénzügyi háttér hiánya miatt – semmi sem valósult meg, ezért nem stratégiát, hanem törvényt kell alkotni. Ennek végrehajtása alól a mindenkori törvényhozók nem tudnának kibújni! Más véleményen volt dr. Világosi Gábor (SzDSz): a törvény csak akkor lehet jó, ha előbb a stratégia készül el, ezért mindkettőre szükség van.

A felvetésekre válaszolva Bauer Béla elmondta: a stratégia első változatában a sport jóval nagyobb szerepet kapott, csak a viták során a tervezésbe bekapcsolódó civil szervezetek tolták háttérbe. Az ifjúsági törvény megalkotásának szükségességével Debreczi Márta is egyetértett.

Az előterjesztést végül a bizottság 10 : 7 arányban parlamenti vitára alkalmasnak tartotta.