Révay András: Otthonról – Haza – I. - Konok Kunok

Néhányan mostanában ismét vitatkozni kezdtek arról: ki a magyar? Mi nem foglalunk állást eben a vitában – döntse el az olvasó! Segíteni azért megpróbálunk. Néhány napot Szerbiában, a Bácskában, pontosabban Bácskossuthfalván töltve, láttunk néhány rendezvényt, találkoztunk emberekkel. Bizony tanulhatunk tőlük türelmet, barátságot, tanulhatunk tőlük magyarságot!

A református templomban emléktábla hirdeti: 334 református család 1786-ban falut épített Ómoravitza – pusztán. Ám a történet nem ekkor kezdődik. IV. Béla király 1239-ben telepítette le Magyarországon a kunokat, ennek éppen 770 éve. Utódaik ma is köztünk élnek és büszkén mondják: ők kunnak tartják magukat. A két évszám: 1239. és 1786. között szoros összefüggés van.

A Bácska a törökök kiűzése és a Rákóczi – szabadságharc után szinte teljesen elnéptelenedett. Mária Terézia idejében megkezdődik ennek a területnek a benépesítése, de csak római katolikus vallásúak érkezhettek. Mária Terézia halála után II József kerül trónra, aki vallási tekintetben elfogulatlan volt, ezért már protestánsok betelepülését is engedélyezte. Így indulhatott el a 334 református, magyar család Karcagról, Kunmadarasról és Jászkisérről Ómoravitzára. Hogyan lett a falu neve Bácskossuthfalva? Cikksorozatunkban erről később még szó lesz.

Az 1239. évi betelepülés évfordulója tiszteletére, az évszázadok alatt magyarrá lett kun ősök emlékére, valamint a kis- és nagykun települések összetartozásának erősítésére jött létre a Kunok I. Világtalálkozója. A továbbiakban háromévente megrendezésre kerülő világtalálkozók pedig a kun azonosságtudat és hagyomány megőrzését, ápolását, továbbfejlesztését szolgálják majd. Megszervezésükre 2008-ban „Kun Összefogás Konzorcium" alakult számos önkormányzat, állami és civil szervezet összefogásával. A 2009 szeptemberében zajló első Világtalálkozó eseményei kiterjednek a Kis- és a Nagykunság, a Jászság és a Délvidék településeire.

A Világtalálkozó első rendezvényét a Bácskában 2009. szeptember 4-én, Bácskossuthfalván tartották. Jelen voltak Kiskunfélegyháza, Karcag, Jászkisér, Mélykút, Túrkeve, valamint a vajdasági kun települések képviselői is. A szerb és a magyar himnusz elhangzása után a magyarországi kunok emlékzászlót adtak át, majd Egresi Sándor, a Vajdasági Képviselőház elnöke, a délvidéki rendezvények fővédnöke köszöntötte a megjelenteket. Visszaemlékezését IV. Bélánál kezdte és kiemelte, hogy egész Európában legelőször éppen a kunok kaptak a mai autonómiához hasonló kedvezményeket! A kun nyakas, keményfejű nép, a belső villongásait azonnal félreteszi, ha külső veszélyt sejt. Túlélték a világháborúkat és megmaradtak annak, akik voltak, konok magyar kunok – kun magyarok!

A zászlóra az első emlékszalagot Ficsor József, a „Kun Összefogás Konzorcium" elnöke, Kiskunfélegyháza polgármestere kötötte fel, majd sorra követték őt a többi küldöttségek vezetői is. Valamennyien egybehangzóan állították: most úgy érzik, otthonról haza érkeztek. Az ünnepségen bejelentették, hogy a vajdasági kun falvak: Pacsér, Bácskossuthfalva, Bácsfeketehegy és Piros földet küldenek Ópusztaszerre, a kun emlékhalomhoz.

A világtalálkozó első délvidéki helyszínének kiválasztása nem volt véletlen. Bácskossuthfalva nincs messze a magyar határtól, de máris jelentős idegenforgalmi centrummá vált. Ennek okát Fazekas Róbert polgármester főleg abban látja, hogy vannak olyan tevékenységek – a borászat, a borturizmus, a vendéglátás, a vadászat – a pezsgő civil élet, amely jellemzi ezt a közösséget és valamilyen formában a környezetéből kiemeli. Van néhány olyan rendezvénye, ami méltó arra, hogy nagyobb eseményekkel is felvegye a versenyt. A falu elhelyezkedése itt a telecskai dombokon, önmagában is kínálja a lehetőségeket.

Aki észak felöl érkezik a faluba, olimpiai szabályoknak megfelelő úszómedencével, a déli oldalon pedig egy mesterséges tóval találkozik. A helynek sok olyan adottsága van, ami a falusi turizmusra alkalmassá teszi. Nemrég Nagy Britanniából érkezett egy házaspár. Megvásároltak egy házat, átalakították „angol házzá" Angliából fogadnak rendszeresen vendégeket. Ezen a tájegységen belül az építkezések jellege nagyon sajátságos. Az egésznek – így mondják azok, akik máshonnan érkeznek – különleges hangulata van. Ez ugyan még csak a külső forma, amit tartalommal is meg kell tölteni – hangsúlyozta a polgármester. Egy autóbusznyi embernek legyen szállása, tudjunk olyan programokat kínálni, melyek jellemzőek ránk – hogy máskor is visszatérjenek.

Van mire büszkének lenni – folytatta a felsorolást Fazekas Róbert. Működik egy külön vadászház. A fürjet a környező országok közül már csak Szerbiában szabad vadászni, így nem csoda, hogy Luxemburgból vagy Svédországból is érkeznek vadászok. A szőlészek is összefogtak és egy borutat próbálnak közösen létrehozni, együtt az Önkormányzattal. A szőlőskertekben felépült kis házacskák nem pusztán termelési, de esztétikai és vendéglátási céloknak is megfelelnek. A Szőlészek és Gyümölcsészek Egyesülete, a „Rizling" az Önkormányzattól helyiséget és évente bizonyos támogatást kap. A tagok szőlőinek döntő többsége ugyanazon útszakasz mentén helyezkedik el. Ez majd szilárd burkolatú lesz és jelezni fogjuk turisztikai kiadványainkban. Ki fogjuk vinni oda az Önkormányzat saját vendégeit is. Segítünk abban, hogy a helybeliek és a máshonnan érkezők is inkább a helyi terményeket vásárolják. Mivel van, aki már palackozza is a borát, ha hivatalosan ajándékot adunk, az nem egy boltban megvásárolt tárgy lesz, hanem helyi áru.

Elhatároztuk, hogy összegyűjtjük a múlt értékeit. A kun, a jász ősök hagyományai mellett szeretnénk megmenteni az egykor itt létezett szakmák, a bodnár, a kádár tárgyi emlékeit. Erre a célra nemrégiben megvásároltunk egy régi, jellegzetes építésű, német típusú házat a századelőről. A jelen kultúrája, a néptánc, a fúvószenekar a művelődési házban olyan szintre jutott, hogy külföldön is bármikor megállja a helyét. A természet is adja a maga szépségeit, de az még hiányzott, hogy a múltunkat is magas szinten be tudjuk mutatni – és ezt az egészet látványos csokorba köthessük.

A Kunok I. Világtalálkozója az első ilyen rendezvény, de nem az utolsó. Megszervezésével lehetőség kínálkozott arra, hogy ötvennél is több település dolgozzon együtt. A cél az volt, hogy egy nagy központi rendezvény helyett, minden településen történjék valami. Bácskossuthfalva esetében ennek van hagyománya, mert Karcagra, Jászkisérre folyamatosan eljárunk. Néptánc fesztiválokon veszünk részt, a mi fúvósaink játszanak ott – ők is jönnek ide – ismerjük egymást. Most az eddigi események sora új tartalommal bővül, nagyobbá válik. Ha minden lezajlott a tapasztalatokat értékelni fogjuk és figyelembe veszzük a közösség véleményét a jövő évi program kialakításakor. Arra törekszünk, hogy minden évszakban legyen olyan esemény, ami a figyelmet ránk irányítja. Tavasszal a Farsang vagy a március 15-i nemzeti ünnep, május utolsó hétvégéjén a Falunap. Ősszel a Szüreti Napok – most már a Kunok Világtalálkozójával egyetemben – télen pedig a Falukarácsony. Ne múlhasson el úgy több, mint három hónap, hogy ne legyen turisztikai szempontból is jelentőssé váló esemény, ahol mások is jól érezhetik magukat.

(folytatjuk)

http://www.hhrf.org/bacskossuthfalva/

(Fotó: Kovács Krisztina)

A sorozat cikkei: Révay András: Otthonról – haza – I. – Konok kunok | EuroAstra Internet Magazin

http://www.euroastra.hu/node/32361

Révay András: Otthonról – haza – II. – Kint főzőverseny – bent hangverseny | EuroAstra Internet Magazin

http://www.euroastra.hu/node/32373

Révay András: Otthonról – haza – III. – Szőlészek és gyümölcsészek | EuroAstra Internet Magazin

http://www.euroastra.hu/node/32385