Budapest – Pozsony (Bratislava)

„Milliós végkielégítések", „nyilvánosságra hozott topmenedzseri jövedelmek", „igazgatótanácsi tagok díjazásai", „felügyelő bizottsági munkák ellenértékei", „előzetes letartóztatásban lévő tisztségviselő több milliós jövedelme" – hetek óta ilyen és ehhez hasonló témák uralják a magyar sajtót. Ennek fényében különösen érdekes a Merces (http://www.merces.hu/) legújabb összehasonlító kutatása, ami hazánk piaci és közszférában dolgozó vezetőinek jövedelmét veti össze két szomszédos ország adataival. A különböző szempontok szerinti elemzés néhol kimondottan meglepő eredményekkel szembesíti az olvasót.

„Milliós végkielégítések", „nyilvánosságra hozott topmenedzseri jövedelmek", „igazgatótanácsi tagok díjazásai", „felügyelő bizottsági munkák ellenértékei", „előzetes letartóztatásban lévő tisztségviselő több milliós jövedelme" – hetek óta ilyen és ehhez hasonló témák uralják a magyar sajtót. Ennek fényében különösen érdekes a Merces (http://www.merces.hu/) legújabb összehasonlító kutatása, ami hazánk piaci és közszférában dolgozó vezetőinek jövedelmét veti össze két szomszédos ország adataival. A különböző szempontok szerinti elemzés néhol kimondottan meglepő eredményekkel szembesíti az olvasót.

A hazai tulajdonú magánszféra, a külföldi tulajdonú gazdasági társaságok és az állami tulajdonban lévő cégek vezető pozícióinak összesítésével kapott adatok szerint a Csehországban dolgozó cégvezetők átlagjövedelme havi bruttó 801 ezer- Ft-nak felel meg, Szlovákiában ez az átlag 666 ezer forint, míg Magyarországon csupán 585 ezer forint.

(A jelen kutatási összefoglalóban az átlagfizetéseket forintban adtuk meg, az Eurót 270 Ft; a cseh koronát pedig 10,7 Ft árfolyamon számoltuk át. A Szerk.).

A kutatás eredményei alapján Magyarországon a belföldi magántulajdonban lévő vállalatok cégvezetőinek munkáját értékelik legkevésbé a három szféra közül: az ő havi átlagbérük 443 ezer forint; ami néhány tízezerrel elmarad az állami tulajdonú cégeket irányítók átlagfizetésétől, 478 ezer forinttól, és alig 55%-a a külföldi tulajdonú cégek első emberei átlagjövedelmének, havi 796 ezer Ft-nak.

Az azonos szférák nemzetközi összehasonlítása során a magyarországi állami szféra vezetői a dobogó legfelső fokára ugranak, mert átlagjövedelmük, igaz, csak kevéssel, de megelőzi szlovák vezető társaik átlagbérét (470 ezer forint), és majdnem 20%kal több mint cseh vezető kollégáiké (375 ezer forint).

A hazai tulajdonú cégek vezetői a szomszédokkal történő összevetésben sem „vigasztalódhatnak": havi átlagbérük csak 84%-a szlovák társaikénak (525 ezer forint), és csupán 69%-a a csehországi vezetőkének (634 ezer forint).

A külföldi tulajdonú vállalatok vezető pozícióiban elért átlagjövedelmeket tekintve azt mondhatjuk, leginkább Csehországban éri meg ilyen jellegű felelősséget vállalni: az átlagjövedelem itt meghaladja az 1 millió forintot (1 millió 25 ezer forint), míg Magyarországon mintegy 23%-kal kevesebb, 796 ezer forint ez az átlag, Szlovákiában néhány ezerrel még kevesebb, 789 ezer forint.

A különböző felsővezetői pozíciók összehasonlítása a gazdasági szférák és országok között azt mutatja, hogy szinte valamennyi pozíciót tekintve Csehországban érhető el a legmagasabb átlagjövedelem. A belföldi magántulajdonú cégek ügyvezető igazgatói például átlagban kétszeresét keresik magyarországi társaiknak (640 ezer forint vs. 339 ezer forint). Ugyanebben a szférában a felmérésben részt vevő marketingigazgatók havi átlagbére még jelentősebb különbséget mutat: Csehországban az átlag 829 ezer forint, Magyarországon 385 ezer forint, a szlovák kollégák átlagbére 485 ezer forint.

A személyzeti igazgatók munkáját egyértelműen a külföldi tulajdonú vállalatoknál értékelik legjobban – Magyarországon a belföldi magánszféra átlaga (432 ezer forint) mindössze 64%-a külföldi tulajdonú vállalatoknál elérhető átlagbérnek (674 ezer forint). Szlovákiában ez a különbség 22% (549 ezer és 702 ezer forint), Csehországban a legmagasabb ez az átlag mindkét szférában, és legkisebb a különbség (592 ezer forint és 725 ezer forint, valamint 19% különbség).

A cégek első számú vezetőinek átlagjövedelmét összevetve azt látjuk, hogy a csehországi külföldi tulajdonú cégek vezérigazgatói érik el a legmagasabb átlagjövedelmet: 1 millió 712 ezer forintot, Magyarországon ez az összeg (átlagosan) 1 millió 606 ezer forint, Szlovákiában 1 millió 164 ezer forint.

Ugyanezek a számok a belföldi tulajdonú magánszférában: Csehországban 1 millió 44 ezer forint, Magyarországon 1 millió forint, Szlovákiában 866 ezer forint.

Néhány érdekes adat a szférák közötti összehasonlításból: a hazai belföldi tulajdonú cégek felmérésben részt vevő ügyvezető igazgatóinak átlagjövedelme havi bruttó 399 ezer forint, az állami szférában 419 ezer forint, míg a külföldi magántulajdonú cégeknél 1 millió 25 ezer forint.

Az összes szférát és pozíciót vizsgálva az éves jutalmak tekintetében még jelentősebb a különbség: Magyarországon az éves jutalmak átlagos összege 722 ezer forint, Szlovákiában ennek duplája, 1 millió 377 ezer forint, Csehországban pedig majdnem háromszorosa, 1 millió 910 ezer forint érhető el átlagosan.

Ha külön vesszük szemügyre a szférákat, azt látjuk, hogy míg Magyarországon az állami tulajdonú cégek bánnak legbőkezűbben az éves jutalmakkal (1 millió 79 ezer forint az átlag, míg a belföldi magántulajdonú cégeknél ennek alig fele, 588 ezer forint ez a szám, a külföldi magántulajdonú cégek vezetői pedig átlagosan 855 ezer forint éves jutalomra számíthatnak). Szlovákiában az állami szférában kapható éves jutalmak átlagos összege (553 ezer forint) fele a belföldi magántulajdonú cégek átlagának (1 millió 182 ezer forint), és harmada a külföldi magántulajdonú cégekének (1 millió 566 ezer forint). Csehországban ezek a számok: állami szféra 804 ezer forint, belföldi magántulajdonú cégek: 1 millió 650 ezer forint, külföldi magántulajdonú vállalatok: 2 millió 218 ezer forint.

A Merces (http://www.merces.hu/) munkaerő-piaci honlap szakértői kéthetente adnak közre kutatási adatokat, abból kiindulva, hogy a vállalati protokoll még a közvetlen kollégák körében sem teszi lehetővé a való munkabérről folytatott diskurzusokat. (Bár semmi nem tiltja, a magyar szokásrend alapján mégsem illő ezeket a kérdéseket firtatni).

A témával foglalkozó, komolyan vehető fórumok korábban nem léteztek, ezért kellett létrehozni az aktív Állás Fórumot (http://www.workania.hu/allas-forum), a munkapiaccal összefüggő vélemény- és tapasztalatcsere érdekében, amit az álláskeresők és a szakmai véleményformálók ma már egyaránt igénybe vesznek.

Ugyancsak a Merces-nek köszönhető, hogy objektívan összehasonlítható vált az azonos régióban, azonos beosztásban, szakmában eltöltött évek számában egymáshoz közel eső és hasonló tapasztalatokkal rendelkező kollégák bérezése. Megválaszolható az a kérdés is: „elég jól keresek a saját szakmámban?" A Merces bérinformációs felmérései által kiküszöbölhető a megpályázott állás elveszítése – a munkáltatók által túlzottnak tartott, vagy az irreálisan alacsony bérigény okán.

Az olvasók el tudnak igazodni az egyes ágazatokban való munkavállalás anyagi vonatkozásait illetően, s az is mérlegelhetővé: milyen fizetésbeli eltérések adódnak bizonyos iskolai végzettségek megszerzése után.

Az egyre népszerűbb és ismertebb fizetés-összehasonlító portál (http://www.merces.hu/) adatbázisa naponta frissül.

A kutatás során 90.513 ember fizetéseit vizsgálták meg. (A kutatók 32.936 önéletrajzban megjelölt „elvárt bért", és 16.033 aktuális állásajánlat bérinformációit vették figyelembe.)

A felmérésben a jövőben is bárki anonim módon részt vehet, ha az említett honlapon kitölt egy űrlapot.