BIENNÁLE – A Külhoni Magyarok Kulturális Fesztiválja

2009. október 14.-31. között az Égtájak Iroda a Miniszterelnöki Hivatal támogatásával második alkalommal rendezi meg a Biennále – A külhoni magyarok kulturális fesztiválját Budapesten. Az idei program célja a 2007-es Biennálén megkezdett folyamat elmélyítése, bemutatkozási lehetőséget biztosítani a külhoni magyar kortárs művészeknek, felvonultatni a határon túli művészeti élet alkotóit, segíteni új produkciók megszületését. Talán nem is tudjuk, vagy csak ritkán jut el hozzánk, hogy a határainkon túl élő, velünk egy anyanyelvet beszélő kortársaink között is sokan világraszólót alkotnak.

A Fészek Művészklubban az október 14-i tájékoztatón Vámos Miklós köszöntötte a nagyszámú megjelent külhoniakat és vendégeket, majd Zilahi László és Goldschmied József programigazgató ismertette a Biennálé programjának érdekesebb eseményeit.

Az október 14. és 31. közötti eseménysorozat valójában a külhoni művészeti élet összművészeti fesztiválja, helyet kap a színház, a zene, a tánc, a film, az irodalom és a képzőművészet is. A két hét alatt 15 helyszínen több mint 40 program várja az érdeklődőket a legrangosabb budapesti kulturális intézményekben (Művészetek Palotája, Vígszínház, Thália Színház, Uránia nemzeti Filmszínház stb.) és naponta több programmal a fesztivál kiemelt helyszínén a Fészek Művészklubban.

Goldschmied JózsefAz idei évben a Kárpát-medencén kívül élő és alkotó művészek számára is adott a bemutatkozási lehetőség, Németországot a Philharmonia Hungarica, Kanadát a No Pass – képzőművészeti kiállítás, Belgiumot Roby Lakatos, az Egyesült Államokat Muriel Anderson, Izraelt Asaf Roth képviseli valamint Írországból is érkezik művész.

Vámos MiklósA klasszikus zene rajongóinak igazi csemege Vásáry Tamás vezényletével az 1956-os emigránsokból alakult világhírű zenekar, a Philharmonia Hungarica nyitókoncertje. A legendás zenekar 1956 után alakult Németországban olyan világhírű zenészek összefogásából, akik a forradalom idején menekültek el Magyarországról. A még aktívan zenélő művészek lépnek színpadra a nemzetközi hírű hegedűművész, Ágoston András vezetésével, kiegészülve a Magyar Telekom Szimfonikus Zenekar zenészeivel.

Zilahi LászlóA magyar zeneszerzők a nagyvilágban című szimfonikus hangverseny műsorán Csíky Boldizsár (Marosvásárhely), Erőd Iván (Bécs), Kőmíves János (Párizs), Maros Miklós (Stockholm) és Slezák András (Pozsony) egy-egy műve csendül fel.

A zenei programban szerepel még Lélekhúrok című akusztikusgitár-est Muriel Anderson, Agócsi János, Tüske András, Szátvári Csaba és Szabó Sándor közreműködésével, az izraeli Asaf Roth marimbaművész szólóban és saját zenekarával, a The Biting Sheep-pel és a virtuóz hegedűművész, Roby Lakatos gyerekkori barátaival.

A Biennále színházi programját klasszikus művek korszerű feldolgozásai alkotják.

A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház első premiere a magyar fővárosban lesz, Molière: A mizantróp című darabját a színház igazgatója, Bocsárdi László rendezi. Az előadás a Tamási Áron Színház és a Biennále fesztivál koprodukciójaként jött létre. Bocsárdi László választása azért esett erre a darabra, mert a mű mondanivalója most is érvényes, a Romániában (és Magyarországon is) húsz éve alakuló rendszer ellentmondásaira hívja fel a figyelmet. Nagy József több nemzet színészei és zenészei közreműködésével készült előadása a 100 tű hossza először lesz látható Magyarországon.

Szlovákiát a Komáromi Jókai Színház képviseli. Az erdélyi Tamási Áron Énekes madár című színjátékát a felvidéki művészekkel a kárpátaljai Vidnyánszky Attila vitte színre szórakoztató, igazi „vidnyánszkys" stílusban. A kiváló fiatal rendező Czajlik József hazatérését jelzi viszont Szophoklész Antigonéjának egyszerre antik és nagyon mai, elidegenített és mégis bensőséges felfogása. A dunaszerdahelyi Epopteia Műhely Társulás a Hogyan ettem kutyát? című produkcióját mutatja be Gál Tamás előadásában és szintén Czajlik József rendezésében.

A legnagyobb érdeklődés minden bizonnyal a Kolozsvári Állami Magyar Színház Három nővér című előadását övezi majd, hiszen a produkciót az elmúlt évad legjobb előadásának díjával tüntették ki Romániában, Tompa Gábor pedig a legjobb rendezésért járó elismerést kapta. Tompa Gábor III. Richárd-rendezését szintén látható lesz a Biennále programjában – a zseniális Bogdán Zsolttal a címszerepben. A Szabadkai Népszínház Adieu, Bandi-ja egy szerelmi háromszög, története, amelynek „szögeiben" Léda, Ady Endre és Dodó", azaz Diósi Ödön áll. Az Ifj. Kucsera Géza által megzenésített versek „eredeti költőjét" Kovács Nemes Andor személyesíti meg, akinek egyben ez a vizsgaelőadása.

Mind a zene, mind a színházművészet rajongóinak érdeklődését felkeltheti a világ egyetlen nemzetiségi operatársulata, a Kolozsvári Magyar Opera vendégjátéka. Verdi Álarcosbál című művét a Katona József Színház nemzetközileg elismert rendezője, Ascher Tamás állítja színpadra, aki gyakran dolgozik külföldön, de külhoni magyar társulattal ez az első munkája. Az október eleji kolozsvári bemutató beváltotta az előzetes elvárásokat, a kritikai visszhangok alapján a Kolozsvári Magyar Opera repertoárjára ismét egy szakmailag kimagasló produkció került.

A Budapesti Operettszínház és Bukaresti Nemzeti Operettszínház társulatából magyar és román nyelven, kétnyelvű feliratozással lesz látható Presgurvic: Rómeó és Júlia című musicalje Kerényi Miklós Gábor rendezésében. A „román" szereplők között két magyart is találunk: Lőrinc barátot a temesvári magyar színház korábbi igazgatója, Demeter András játssza, Tybalt szerepében pedig a Marosvásárhelyen diplomázott Fazakas Ernő látható.

A Bartha József (Románia), Farkas Roland (Szlovákia) és Szombathy Bálint (Szerbia, Horvátország, nyugati világ) kurátorok által a NO Pass című csoportos kiállításra meghívott képzőművészek a kortárs műfajok legtágabb horizontján mozognak, négy helyszínen 16 művész munkái tekinthetők meg.

Az irodalmi estek keretében három könyvkiadó, a kolozsvári Koinónia, a pozsonyi Kalligram, valamint a zentai zEtna mutatkozik be, továbbá Kőrössi P. József összeállításában határon túli erotikus népmesékből és versekből hallható válogatás. A népmesékből a nagyváradi színész házaspár, Körner Anna és Hajdu Géza, az erotikus versekből Pápai Erika és Vallai Péter olvas fel.

A határon túli filmes műhelyekben az elmúlt években készült játék-, dokumentum-, kísérleti és kisjátékfilmekből Siflis Zoltán válogatott. A Duna Televízió filmes műhelyeiben készült játék- és dokumentumfilmek vetítését a televízióról, mint nemzetösszetartó kapocsról szóló pódiumbeszélgetés kíséri.

A gyerekek és szüleik a Cifra Palota népszerű sorozatában a szomszédos országok magyarlakta vidékeivel ismerkedhetnek meg játékos foglalkozásokon, kézműves bemutatókon, színpadi programokon, meséken, népdalokon és népi gyerekjátékokon keresztül. Megismerhetik Erdély, Délvidék, Muravidék és Felvidék hagyományos értékeit az onnan érkező művészek és mesterek segítségével.

A fesztivál központja a Fészek Művészklub, ahol nem csupán kiállítások, színházi és zenei programok várják az érdeklődőket, hanem a művészek emblematikus központja két hétre valódi találkahellyé válik, írók, költők, színészek, rendezők, táncművészek, énekesek, zenészek, képzőművészek, filmalkotók találkoznak egymással és az érdeklődőkkel.

A részletes program a http://www.egtajak.com/ oldalon megtekinthető.

Lantai József