Koppenhágai klímakonferencia: Az ACCA nyolclépéses javaslatcsomagja

A világgazdaság instabilitása a környezetvédelmi befektetések jelentős visszaesését, valamint klímavédelmi szabályozások fellazulását okozhatja – hangsúlyozza az ACCA az ENSZ klímakonferenciája (COP 15) kapcsán kiadott állásfoglalásában. A pénzügyi és számviteli szakembereket tömörítő világszervezet 1990 óta támogatja gazdaság és a kereskedelem fenntartható fejlődését.

A világgazdaság instabilitása a környezetvédelmi befektetések jelentős visszaesését, valamint klímavédelmi szabályozások fellazulását okozhatja – hangsúlyozza az ACCA az ENSZ klímakonferenciája (COP 15) kapcsán kiadott állásfoglalásában. A pénzügyi és számviteli szakembereket tömörítő világszervezet 1990 óta támogatja gazdaság és a kereskedelem fenntartható fejlődését. A 2009. decemberi koppenhágai csúcs kapcsán kiadott jelentés nyolc pontban foglalta össze javaslataikat a kormányzatok, a döntéshozó szervek és az üzleti élet képviselői számára.

„A klímaváltozás és a világgazdaság együttes problémái most egyedülálló lehetőséget kínálnak arra, hogy a globális piacokat klíma- és környezetbarát módon építsük újra. A bankszektorban történt dollárbilliós nagyságrendű átalakulások azt bizonyítják, hogy a világ kormányai és üzletemberei képesek gyorsan együtt dolgozni egy fenyegető katasztrófa megelőzése, elhárítása érdekében" – hangsúlyozta Katka Benešová, az ACCA Csehországért, Szlovákiáért és Magyarországért felelős területi igazgatója.

A jelentésben az ACCA arra is felhívja a kormányok figyelmét, hogy a gazdasági kérdésekben olyan intézkedéseket kell hozniuk, melyek a környezetbarát befektetéseket ösztönzik, illetve a fenntarthatóság elvét támogatják az üzleti életben is.

"A vállalatoknak, cégeknek nagyon komoly szerepet kell vállalniuk: meg kell mutatniuk, hogyan köteleződnek el az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság érdekei mellett. Az ACCA szerint a vállalati jelentési rendszerbe be kell építeni az üzleti tevékenység társadalomra és a környezetre gyakorolt hatásait is: a világszervezet már Ausztráliában, Új-Zélandon, Hongkongban, Malajziában, Pakisztánban, Szingapúrban, Dél-Afrikában, Sri Lankán, az Egyesült Államokban és Kanadában díjazott cégeket a fenntartható jelentési rendszer bevezetéséért." – teszi hozzá Katka Benešová.

A nyolc javaslat:

• 1. Az új megegyezésnek vázolnia kell egy közös jövőképet, valamint világos keretszabályozást kell tartalmaznia, mely (ideális esetben) 2030-ig vagy 2050-ig érvényes.
• 2. Az üzleti élet képviselőinek kulcsszerepet kell vállalniuk a klímaváltozással kapcsolatos problémák megoldásában; a kormányzatoknak és a nemzetek feletti szabályozó szerveknek pedig olyan pénzügyi eszközöket kell kifejleszteniük, melyek garantálják, hogy a fenntarthatóság elve beépüljön a nemzetközi kereskedelmi szerződésekbe, valamint felül kell vizsgálniuk a kis- és középvállalatok (KKV) adózási rendszereinek ösztönzőit, hogy a KKV szektort is érdekeltté tegyék a környezetbarát beruházásokban.

• 3. A fejlődő országok elköteleződését és részvételét mindenképp befolyásolja nemzetgazdaságuk helyzete, de a fejlett országok támogatásával nekik is meg kell tenniük a szükséges lépéseket az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság megvalósításáért. Ha Kiotó után Koppenhágát is sikeresnek akarjuk tudni, az Egyesült Államoknak és Kínának is csatlakozni kell az aláírókhoz.
• 4. Az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerébe (European Emission Trading Scheme, ETS) csak olyan rendszereket lehet bekapcsolni, megfelelő stabilitással rendelkeznek és nem veszélyeztetik az alaprendszer integritását.

• 5. A világ szén-dioxid-felhasználásának mérhetőnek és ellenőrizhetőnek kell lennie, a "Bali útiterv" (Bali roadmap) értelmében egyértelmű ellenőrzési és jelentési kötelezettségeknek kell megfelelnie, és rendszeres kibocsátási nyilvántartást kell vezetniük mind a fejlett, mind pedig a fejlődő országoknak. Az egyes országok erőfeszítéseinek átlátható és ellenőrizhető összehasonlítása érdekében hatékony rendszert kell kialakítani a kötelezettségek betartásának mérésére.
• 6. A kormányzatoknak továbbra is szorgalmazniuk kell, hogy minden szervezet (a legkisebbtől a legnagyobbakig) készítsen megfelelő minőségű szén-dioxid kibocsátási jelentéseket. A nemzetek feletti szervezetek pedig nyilvános szén-dioxid kibocsátási jelentéseket kell sürgetniük, melyek megfelelnek a GRI (Global Reporting Initiative) irányelveinek.
• 7. A vállalatok társadalmi felelősségvállalásának (Corporate Social Responsibility, CSR) keretében a környezetvédelmi szabályozó szerveknek együtt kell működniük a nemzetközi gazdasági és pénzügyi szabványok kialakítóival, hogy egyetemes, mindenhol alkalmazható klímajelentést dolgozzanak mi minden szervezet számára – a legkisebbtől a legnagyobbig.

• 8. A kormányzatoknak felül kell vizsgálniuk a kis- és középvállalatok (KKV) adózási rendszereinek ösztönzőit, hogy a KKV szektort is érdekeltté tegyék a környezetbarát beruházásokban, valamint útmutatókat kell összeállítaniuk arra vonatkozólag, hogy a kis- és középvállalatok hogyan mérhetik a környezetre és a társadalomra gyakorolt hatásukat.

Katka Benešová így foglalja össze a fentieket: „Úgy gondoljuk, hogy ha nem születik összehangolt, fenntartható stratégia a pénzügyi-gazdasági krízis elleni küzdelemre, akkor a növekedést szolgáló intézkedések visszasodorhatnak bennünket a klímaváltozás alapproblémáihoz és nem jutunk előrébb. Ha a bankszektor átalakításának modelljét követjük, akkor van esély a fenntartható, alacsony szén-dioxid-felhasználást igénylő, éghajlatunkat tiszteletben tartó fejlődésre."