Volán-összevonás: lépés a privatizáció felé?

December közepéig nyújtja be a Volán-társaságok tulajdonosi jogkörét betöltő nemzeti vagyonkezelő a regionális autóbusz-holdingok létrehozására vonatkozó terveit.

December közepéig nyújtja be a Volán-társaságok tulajdonosi jogkörét betöltő nemzeti vagyonkezelő a regionális autóbusz-holdingok létrehozására vonatkozó terveit.

Mint ismeretes, a kormány az uniós tiltás életbelépése előtti utolsó percben hosszabbította meg négy évvel, 2016-ig a Volán közszolgáltatási szerződését. A döntést a versenytársak – köztük a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete – versenykorlátozónak értékelték. A most tervezett összevonás ugyanakkor már egy jó lépés lehet a későbbi privatizáció felé – mutat rá Préda István, a cégeladással és tőkebevonással foglalkozó MB Partners Zrt. vezérigazgatója.

A Volán-társaságok további „vastüdőztetése" monopol pozíciójuk – mától már az EU által is tiltott – fenntartásával nem szolgálja a lakosság érdekeit. A szétaprózott Volánok felduzzasztott igazgatóságai és felügyelőbizottságai piócák az államháztartás testén, a társaságok a szakszervezetek szorításában nem tudnak versenyképes szolgáltatásokat kínálni. A mostani hosszabbítás azonban – az azt kezdeményező szándékok ellenére – kedvező lehetőséget nyújthat a reformra. A 2016-ig meghosszabbított szolgáltatási szerződések ugyanis lehetővé teszik a Volánok privatizációját. A következő 6 év bevételei tervezhetővé váltak, ami kiszámítható bevételeket jelent a potenciális befektetőknek – vélekedik Préda István.

A kormány által bejelentett összevonási terv egy jó kezdő lépés lehet a privatizáció felé, amelyet Préda kétféle irányban is elképzelhetőnek tart: egyrészt regionális „gyűjtő-Volánok" létrehozásával, másrészt a Volánok egy nagy társaságba történő összevonásával.

A „gyűjtő-Volánok" privatizációja – az amerikai monopol telefontársaság, az AT&T 1984-es feldarabolásához hasonlóan – egymással versengő, regionális busztársaságokat hozna létre, melyek jogosultságot kapnának arra, hogy egymás területén is szolgáltatást nyújtsanak. A társaságok közül a leghatékonyabbak (ketten-hárman) felvásárolhatnák a gyengébbeket, illetve azok néhány év alatt beolvadhatnának olyan magántársaságokba, mint a Kedves Ferenc által alapított OrangeWays, melyek már egy ideje kopogtatnak a távolsági buszmonopólium ajtaján – magyarázza a szakember.

Ha a kormány a teljes összevonás mellett dönt, akkor egy, a Magyar Telekomhoz hasonló mamut jöhet létre, amelyet a tőzsdén vagy egy szakmai befektetőnek lehet értékesíteni. Ebben az esetben a monopólium ugyan fennmaradna, de erős szabályozással elérhető lenne a költségek folyamatos csökkentése. Az összevont társaság elég nagy lenne egy tőzsdei bevezetéshez, illetve finanszírozni tudná fejlesztéseit a bankszektoron kívül is, eurokötvény-kibocsátással – hangsúlyozza Préda, hozzátéve: a MÁV elodázhatatlan reformjával és privatizációjával, a Volán az autóközlekedés mellett idővel további piaci versenytársat is kapna magának.