Elhúzódó akadálymentesítés, esélyegyenlőtlenség a közlekedésben
4 perc olvasás
Az elmúlt tizenkét év alatt a közlekedési rendszerek teljes akadálymentesítése annak ellenére sem történt meg, hogy már 1998-ban ismert volt a törvényben megszabott határidő, 2009 vége. A közlekedési tárca az autóbuszos személyszállítás esetében az időpont kitolását kezdeményezte, a vasút esetében pedig már korábban megszabták: 2013. január 1-re kell elvégezni az akadálymentesítést.
Az elmúlt tizenkét év alatt a közlekedési rendszerek teljes akadálymentesítése annak ellenére sem történt meg, hogy már 1998-ban ismert volt a törvényben megszabott határidő, 2009 vége. A közlekedési tárca az autóbuszos személyszállítás esetében az időpont kitolását kezdeményezte, a vasút esetében pedig már korábban megszabták: 2013. január 1-re kell elvégezni az akadálymentesítést.
Szabó Máté ombudsman szerint az állapotok nem biztatóak. A MÁV-Start Zrt. kerekesszék szállítására is alkalmas járműveinek aránya valamint az épületek akadálymentesítési mutatói rendkívül alacsonyak. Nagyok a területi különbségek: a Debreceni Közlekedési Vállalat száz járműve közül 82 alacsony padlós. A lista alján a jelentős fejlesztések előtt álló Pécsi Közlekedési Zrt. áll, 3%-os aránnyal.
A vizsgálat tapasztalatai alapján a biztos rámutatott, hogy az Uniós társfinanszírozás és a közlekedési szolgáltatók saját forrásai önmagukban nem elegendők, a költségvetésből pedig – a társaságok szerint – csak a szükséges összeg töredékét különítették el erre a célra. Ám a megvalósuló beruházások esetében sem minden esetben történik meg a komplex, valamennyi fogyatékos ember szükségleteit kielégítő akadálymentesítés – figyelmeztet jelentésében az állampolgári jogok biztosa. Ennek egyik oka lehet, hogy – mint a Magyar Építész Kamara elnöke is utalt rá – az egyenlő esélyű hozzáférés elve még nem épült be intézményesen a felsőfokú képzésbe.
Az egyenlő esélyű hozzáférés megvalósulásáig mindenképpen lehetővé kell tenni, hogy a fogyatékossággal élők minél önállóbban, más utasokhoz hasonló feltételekkel tudják használni a közösségi közlekedési rendszereket – fogalmazta meg az ombudsman. A biztos kiemelte: a teljes vonalhálózatra kiterjedő akadálymentes hozzáférés megteremtéséig áthidaló megoldásként üzemeltetett megoldások, különjáratok esetében törekedni kell arra, hogy azonos alapon határozzák meg a díjszabást, illetőleg a hozzáférési időt. Elfogadhatatlan például a BKV Zrt. gyakorlata, amely a mozgáskorlátozottaknak fenntartott midibusz szolgáltatása esetében előírja, hogy az utas két menetjegyet érvényesítsen, holott egy kormányrendelet értemében a súlyosan fogyatékos személyek kísérőjükkel együtt a helyi közlekedést 100%-os, a helyközit pedig 90%-os kedvezménnyel vehetik igénybe. A midibusz szolgáltatás hozzáférési ideje is korlátozott az egyéb járatok menetrendjéhez képest.
Az országgyűlési biztos összegzésképpen megállapította, hogy ma sérül a fogyatékkal élő emberek helyváltoztatás szabadságához való joga, valamint az önrendelkezési joga is. Az akadálymentesítési határidők kitolása nem felel meg a jogbiztonság elvének. Egyes rendelkezések kifejezetten diszkriminatívak.
Szabó Máté álláspontja szerint a pályázati kiírásokban a meglévő infrastruktúra akadálymentesítésének is előtérbe kellene kerülnie. A beruházások hatékony megvalósulását szolgálná, ha az engedélyezés során a jelenleginél jobban összpontosítanának az akadálymentesség szempontrendszerének gyakorlati megvalósulására.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa mindennek alapján – és a Fogyatékkal élők jogairól szóló ENSZ egyezmény szellemében is – kezdeményezte, hogy a hozzáférési akadályok, korlátok azonosítására, felszámolására készüljön pontos terv, amely a gazdasági realitásokra épül, olyan korrekt határidőket szab, amelyeket nem lehet tovább kitolni valamint megnevezi a végrehajtásért felelősöket. A biztos felkérte a BKV Zrt.-t, hogy a midibusz szolgáltatását azonos díjazással és hozzáférési idővel biztosítsa.
