EZEN A NAPON MÉG A FALAK IS HÚST EGYENEK
3 perc olvasás 
Grieccói betlehem – budai ferencesek oltárképe
Szent Ferenc az ünnepek ünnepének tartotta a karácsonyt, vagyis a Megváltó születésének ünnepét. Ő állította fel az első betlehemet 1223-ban az itáliai Greccióban, ahol azóta is az év minden napján karácsony van, ugyanis a zarándokhely pápai kiváltsága szerint az év bármely szakában lehet itt karácsonyi szentmisét bemutatni.
Grieccói betlehem – budai ferencesek oltárképe
Szent Ferenc az ünnepek ünnepének tartotta a karácsonyt, vagyis a Megváltó születésének ünnepét. Ő állította fel az első betlehemet 1223-ban az itáliai Greccióban, ahol azóta is az év minden napján karácsony van, ugyanis a zarándokhely pápai kiváltsága szerint az év bármely szakában lehet itt karácsonyi szentmisét bemutatni.
Az első betlehemállítást részletesen ismertetik a ferences krónikák. Többek között Celanói Tamástól tudjuk, hogy Ferenc 1223-ban megkérte egy földbirtokos barátját, hogy Greccióban rendezzen be egy barlangot, készítsen jászolt, hozzon szalmát, szamarat és ökröt, értesítse a pásztorokat, és „alkalmi színészekkel" felelevenítették a szent éjszaka eseményeit. A fáklyákkal messze földről érkező zarándokok egyike Ferenc gyönyörű beszéde után azt észlelte, hogy a jászolba fektetett baba megelevenedik, az istengyermek valóban ott van az imádkozó sokaság között.
A karácsony igazi arcát Ferenc fedezte fel számunkra. Egyik évben ugyanis – ahogy véletlenül az idei esztendőben is – péntekre esett Jézus születésének ünnepe, és a ferences barátok egymás között arról beszélgettek, hogy a péntek (Jézus szenvedésének és kereszthalálának emléknapja) felülírja az ünnepet, vagyis ilyenkor is böjtölni kellene. Ferenc azonban nem értett egyet ezzel és így szólt: „vétkezel testvérem, hogy pénteknek nevezed ezt a napot, amelyen az isteni kisded született. Azt akarom, hogy ezen a napon még a falak is húst egyenek, s mivel ezt nem tehetik, legalább kívülről kenjék be azokat". Azt is elrendelte, hogy bőséges alamizsnát adjanak a szegényeknek, és kérte a gazdákat, hogy Jézus jászlánál hűségesen szolgáló jószágok utódai e napon dupla adag takarmányt kapjanak. A betlehemállítás szokása azóta világszerte részévé vált a templomok és a közterek karácsonyi programjainak.
A betlehemállítás lényege, hogy az egykori események átélése hozzásegítsen ahhoz, hogy az emberek saját szívükben is elkészítsék a jászolt, amelybe minden karácsonykor beleszülethetik az isteni kisded, aki hajléktalanul, nincstelenül jött a világra, magára véve minden emberi fájdalmat, nélkülözését, vagyis egy lett velünk e szent éjszakán.
