140 éves a Budavári Sikló
3 perc olvasás 
A Budavári Sikló napjainkban
A Budavári Sikló, március 2-án ünneplete indulásának 140. évfordulóját. A világ második siklóját Széchenyi István kisebbik fia, gróf Széchenyi Ödön jóvoltából építették. Budapest egyik leglátványosabb közlekedési eszközét 16 hónapig tartó építkezés után, 1870. március 2-án avatták fel.
A Budavári Sikló napjainkban
A Budavári Sikló, március 2-án ünneplete indulásának 140. évfordulóját. A világ második siklóját Széchenyi István kisebbik fia, gróf Széchenyi Ödön jóvoltából építették. Budapest egyik leglátványosabb közlekedési eszközét 16 hónapig tartó építkezés után, 1870. március 2-án avatták fel.
A Siklónak fontos szerepe volt abban, hogy egyszerűbb legyen a közlekedés a város és a Budai Vár között. Ma már elsősorban nosztalgiázni szállnak fel az utasok, és azért a gyönyörű kilátásért, ami a Dunára és a Lánchídra tárul.
Buda városának kívánsága szerint a felső szinten is épült egy egyszerű szerkezetű csarnok. A szintkülönbség az alsó és felső állomás között közel 50 m volt. A Sikló első próbájára 1869. október 23-án került sor. A mozgatóerőt az alsó állomáson elhelyezett 35 lóerős gőzgép biztosította. A Sikló kocsija egyedülálló módon három, lépcsőzetesen egymás fölé emelkedő fülkéből állt. Nagy forgalomban 24 utast szállított. A haladási sebessége 8 km/h volt.
Az első évektől egészen a XIX. század végéig évente átlagosan négy-ötszázezer utas használta a különleges járművet. Az utasszám lassan emelkedett, majd a világháborús években olyannyira megnőtt, hogy 1919-ben akár napi ötezer főt is szállított. Később, 1920-tól az utasforgalom fokozatosan csökkent. A világgazdasági válság idején a szállított utasok száma drasztikusan lecsökkent, majd a második világháború idején ismét fellendült a forgalom: 1943-ban összesen 2,1 millió utas vette igénybe a Siklót.
A Budavári Siklót végül 1986-ban állította helyre a főváros a BKV-val összefogva, és az már a következő évben, 1987-ben, az UNESCO Világörökség listájára került! A gépház ezúttal a felső állomás alá került, és gőzgép helyett villamos hajtást kapott. A kocsik kezdetben három métert tettek meg másodpercenként, de az utazóközönség kérésére ezt a sebességet 1988-ban a felére csökkentették.
