2024.november.29. péntek.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

„A kampánycsend szabályozását újra kell gondolni”

8 perc olvasás
<p><span class="inline inline-left"><a href="/node/38715"><img class="image image-thumbnail" src="/files/images/Image1_184.thumbnail.jpg" border="0" width="100" height="69" /></a></span>Magyarországon szombaton nulla órakor megkezdődik a negyvenhárom órás kampánycsend. Van-e értelme a szigorú szabályozásnak a közösségi média korában, be lehet-e egyáltalán tartani? Mikor ér véget, véget ér-e a kampány a környező és távolabbi országokban a választások előtt és alatt? </p><p> 

Image1 184.thumbnailMagyarországon szombaton nulla órakor megkezdődik a negyvenhárom órás kampánycsend. Van-e értelme a szigorú szabályozásnak a közösségi média korában, be lehet-e egyáltalán tartani? Mikor ér véget, véget ér-e a kampány a környező és távolabbi országokban a választások előtt és alatt?

 

Image1 184.thumbnailMagyarországon szombaton nulla órakor megkezdődik a negyvenhárom órás kampánycsend. Van-e értelme a szigorú szabályozásnak a közösségi média korában, be lehet-e egyáltalán tartani? Mikor ér véget, véget ér-e a kampány a környező és távolabbi országokban a választások előtt és alatt?

 

A magyar média képviselőit arról kérdeztük, milyen gyakorlatot követnek a kampánycsend ideje alatt és mi a véleményük az intézményről. A választási eljárásról szóló 1997 évi C. törvény 40. § 1. bekezdése alapján a választási kampány a választás kitűzésétől a szavazást megelőző nap 0 óráig tart, innentől – a 2. bekezdés szerint – kampánycsend lép életbe a választás befejeződéséig, azaz este hét óráig. A törvény szövege szerint a kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása, így az ételosztáson, plakátelhelyezésen és különféle tárgyak osztogatásán kívül „a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton" is.

Csend a Facebookon?

A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE), ahogy minden választás évében, idén is megjelentette választási kódexét, amely ajánlásokat tartalmaz a választásokkal és a kampánycsenddel kapcsolatos tartalmak szolgáltatására vonatkozóan – az egyesület tagjainak számára kötelező jelleggel. Ám ennek ellenére az MTE nem tekinthető a kampánycsend feltétlen hívének: ahogy Gerényi Gábor elnök az MTI-nek elmondta, a választás után a kampánycsendre vonatkozó szabályozást az Országgyűlésnek érdemes volna újragondolnia, mivel ma már egymásba mosódik a tömeg- és a magánkommunikáció. „Mára a professzionális tartalomszolgáltatók helyett az internetes magánkommunikáció, azaz a felhasználói tartalmak adják az internetes tartalom többségét, a blogok, a feltöltött videók, a facebookos üzenetek pedig mind az internet használói által létrehozott tartalmak" – véli az elnök. Ezért csak kérni lehet tőlük, illetve ajánlani lehet nekik, hogy a kérdéses időben tartózkodjanak a politikai megnyilvánulásoktól, de „betartatni nem lehet a kampánycsendet".

A közösségi oldalak szerepét a kampánycsendben a FigyelőNet is górcső alá vette. A lap László Róbertet, a Political Capital választási szakértőjét kereste meg, aki a témával kapcsolatban elmondta: a közösségi oldalakon megjelenő tartalmakért – így például státuszfrissítésekért, üzenőfali megjegyzésekért – a konszenzus szerint a szerzőt, nem pedig az oldal üzemeltetőjét terheli a felelősség. Ha a békés kampánycsendre vágyó felhasználó nyugalmát ilyesmi zavarná meg, úgy – a FigyelőNet cikke szerint – „módunk van jelenteni az esetet a helyi, az egyéni választókerületi, a területi választási vagy az Országos Választási Bizottságnak. Ezután az értesített bizottság a kampánycsendsértőt eltiltja a további cselekménytől, de szankciót nem alkalmaz".

Igaz, az OVB-nek hivatalból kötelessége minden kampánycsendsértéssel kapcsolatos bejelentést kivizsgálni, azért nem érdemes minden ismerősünk lelkesült félmondatát feljelentéssel nyugtázni, hiszen az OVB 2007-ben közzétett állásfoglalása szerint ilyesfajta tevékenység csak a jelöltek számára nincs megengedve, a támogató, de listán nem szereplő magánszemélyekről nem szól a fáma. Az MTE ajánlása valamivel messzebb merészkedik: ők arra hívják fel a „közéleti szereplőket", hogy a kampánycsend ideje alatt ne használják a közösségi oldalakat.

Napi húszezer hozzászólást nem lehet ellenőrizni

A szabályozás értelemszerűen sokkal egyértelműbb a hivatásos média esetében. Néző László, az egyazon médiacsoporthoz tartozó Magyar Nemzet, Hír TV és Lánchíd Rádió online kiadásának főszerkesztője az MTI kérdésére kijelentette: „Maximálisan betartjuk a jogszabályokat és a tartalomszolgáltatók egyesületének ajánlásait". Elmondta: a nyitóoldalaikon a kampánycsendre figyelmeztető felhívás olvasható szombat nulla órától. A hírportálok politikai tartalmú anyagai csak a harmadik kattintásra érhetők el. Ez azt jelenti, hogy a figyelmeztetés után a nyitóoldalra ugyanúgy el lehet jutni, ott azonban semmilyen politikai tartalom nem látható. Innen viszont egy rovatcímre kattintva – ez a harmadik kattintás – már elérhetők azok az anyagok, amelyek korábban a kampánytémákban íródtak.

A főszerkesztő hozzátette: nem törlik a híreket, de „mélyebbre helyezik őket a portál szerkezetében". Az MTI kérdésére, hogy az egyes portálokon működő, felhasználói véleményformálásra teret adó fórumokon hogyan veszik elejét politikai tartalmak, befolyásolásra alkalmas vélemények megjelenésének, Néző László úgy válaszolt: a kampánycsend idejére felfüggesztik a fórum működését, így senki sem tud új témát indítani, vagy témához hozzászólni.

Weyer Balázs, az Origo főszerkesztője az eMasa érdeklődésére elmondta: a kampánycsend idején az MTE rájuk nézve kötelező érvényű kódexe alapján fognak eljárni – azaz a főoldalról és a főoldal után egy kattintással elérhető oldalakról is eltávolítják a politikai tartalmakat, új anyagot pedig nem írnak a témában. Weyer hozzátette: bár erre nem kötelezi őket a kódex, moderálni fogják a cikkekhez érkezett kommenteket is.

Uj Péter, az Index főszerkesztője az MTI-nek hangsúlyozta: a kampánycsend témájában nincsenek tartalomszolgáltatókra vonatkozó törvényi szankciók, csak ajánlások. Mint mondta: a választással kapcsolatos híreiket a kampánycsend idejére leveszik a címlapról. A fórumos hozzászólásokat azonban ebben az időben is beengedik. Ha lezárnák a fórumot, a főszerkesztő szerint számos más helyet találnának maguknak a kommentelők. „Napi húszezer hozzászólást úgysem lehet ellenőrizni, nem lehet az emberek által generált kommunikációt betiltani" – mondta Uj Péter. Az Index is tagja az MTE-nek.

Csak gólt ne lőjön!

Noha itthon már volt időnk hozzászokni a kampánycsendhez, hiszen a gyakorlat a rendszerváltás óta változatlan (még ha érték is támadások az Alkotmánybíróságnál – sikertelenül), a környező és távolabbi országok szabályozása meglehetősen színes képet mutat. Romániában általában vasárnapra esnek a választások, a kampánycsend pedig pénteken reggel kezdődik. Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke az eMasa kérdésére elmondta: ilyenkor semmiféle információ nem közölhető az egyes pártok jelöltjeiről – olyannyira, hogy ha például egyikük tagja egy focicsapatnak, és történetesen gólt lő a hétvégi meccsen, a lapok nem közölhetik a gólszerző nevét sem.

A szigorú szabályozás nem terjed ki viszont a magyar tévécsatornák Romániában sugárzott műsoraira. Ambrus elmondása szerint többször volt már rá példa, hogy ezeken az adókon a kampánycsend ideje alatt közöltek összeállításokat, riportokat a választáson induló politikusokról, pártokról, ám az Országos Audiovizuális Tanács – amely a kampánycsend betartatásáért felel – ez ellen nem tudott mit tenni, mivel az adók nem Romániában vannak bejegyezve. A helyzet fordítottja igaz a magyarországi választásokra is: a romániai médiumok közölhetnek, és általában közölnek is összeállításokat a szomszéd ország választásával kapcsolatban, tekintet nélkül a magyar kampánycsendre. Mivel a médiumokra mindenütt azon ország jogszabályai érvényesek, ahol bejegyezték őket, a fenti gyakorlat nem csak Romániára, de a többi környező országra is igaz.

Szlovákiában a kampánycsend egy szombati választás esetén csütörtök reggel kezdődik, ekkortól a választások végégig (általában este tíz óráig) tilos közvélemény-kutatási eredményeket közölni és bármiféle információt közzé tenni a jelöltek ellen vagy mellett. Szerbiában 48 órán át tart a kampánycsend, csakúgy, mint Montenegróban. Ukrajnában, Luxemburgban és Spanyolországban a választást megelőző nap hajnalán lép életbe. Macedóniában és Franciaországban csak a választás napján tiltott a kampánytevékenység.

Az Egyesült Államokban csak a választóhelyiségben és annak közvetlen környezetében korlátozzák a kampánytevékenységet, a szavazófülkétől pár méterre már az agitál, aki csak akar. Ausztriában is ismeretlen a kampánycsend fogalma, de nincs kampánycsend Németországban, Belgiumban, Csehországban vagy Nagy-Britanniában sem, ahol egyébként csütörtökön szokás szavazni – a sajtó aktív részvétele mellett. eMasa

Az eredeti megjelent:

e-MaSa
http://www.emasa.hu/cikk.php?id=6701

EZ IS ÉRDEKELHETI

szexualpszichologus 18 perc olvasás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.