Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Szerepe Az Új Széchenyi Tervben Megfogalmazott Stratégia és Akcióterv Megvalósításában

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium legfontosabb feladata az Új Széchenyi Terv által megadott irányvonalak mentén egy olyan összehangolt EU-s és hazai forrásokat is magába integráló pályáztatási rendszer kialakítása és működtetése, ami a stratégiához igazodva a rendelkezésre álló forrásokat tervezetten, koordináltan és egységesen osztja el a gazdasági szereplők között. így a források közvetlenül vagy közvetve gazdaságfejlesztési célokra kerülnek elköltésre.

Ahhoz, hogy a források tervezetten, koordináltan és ellenőrizhető módon kerüljenek kiosztásra, szükséges egy egységes információs-ellenőrzési rendszer kialakítása, működtetése is. Ez a feladat is a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium előtt áll. A cél az, hogy a fejlesztési források felhasználása gyors, egyszerű feltételek mellett valósulhasson meg, így szolgálva a gazdasági növekedést, a foglalkoztatás emelkedését.

A rendelkezésre álló források

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség munkatársai a kormányváltást követő átadás-átvétel után átvilágítást és helyzetelemzést végeztek. A források felülvizsgálatát követően összeállították a teljes forrástérképet. Ennek adatai alapján a 2007-2013 közötti tervezési időszakra Magyarország számára elérhető uniós források értéke összesen 7870,17 Mrd forint. Ebből jelenleg 1828,8 Mrd Ft szabad forrás áll rendelkezésre, 1480,2 Mrd forintnyi futó pályázat, és 4126,5 Mrd forint értékű kötelezettségvállalással már elindított projekt mellett.¹

Azonnal mobilizálható forrás

Jelenleg, a KKV szektor számára gyorsan mobilizálható források értéke a forrástérkép adatai alapján 155 Mrd Ft, amely összeg a Gazdasági Operatív Program és a Regionális Operatív Programok keretében áll rendelkezésre. Fontos hangsúlyozni, hogy a fenti összeg a Kormány rövidtávon, azonnal igénybe vehető eszköze a kis- és középvállalkozások megsegítésére. A további forrásátcsoportosítások előkészítése a második Széchenyi Terv irányvonalának megfelelően történik majd.

Nagyprojektek felülvizsgálata

A forrástérképezés mellett felülvizsgálatokat, átvilágításokat is végzett a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A tárca más minisztériumok bevonásával tekintette át a nagy- és kiemelt projektek több mint 700 tételt tartalmazó listáját.

A tárca kormányelőterjesztés keretében tett javaslatot összesen mintegy 477 Mrd Forint értékű projektforrás visszavonására vagy tartalmi felülvizsgálatára. Ennek eredményeképpen összesen 41 Mrd forint uniós forrás felszabadítására kerülhet sor a jövőbeni intézkedéseknek köszönhetően. A források felszabadításával lehetőség nyílik új – a Kormány fejlesztés- és gazdaságpolitikai céljaihoz szervesen illeszkedő – projektjavaslatok megvalósítására és új támogatási konstrukciók akciótervi nevesítésére. Ezek már szervesen illeszkednek majd a Kormány gazdaságfejlesztési céljaihoz, az Új Széchenyi Terv prioritásaihoz.

¹ A kötelezettségvállalással terhelt projektek esetében már vagy az NFÜ (pályázatok), vagy a Kormány (kiemelt projektek) döntést hozott a támogatásról, tehát itt már ismertek a nyertes projektgazdák.

A futó pályázatok esetében a konstrukciókat már meghirdették, de még nem zárták le a pályázati – vagy kiemelt projektek esetében a tervezési – időszakot. Ezek esetében már érkeztek be pályázatok, értékelési és bírálati folyamat elindult, de kötelezettség vállalás még nem történt, vagyis itt még nincs meg a kedvezményezett, a projektgazda. Ez a kategória tehát egy átmenet a már kötelezettségvállalással rendelkező források és a még teljesen "érintetlen" szabad források között.

A csomag másik elemeként 436 Mrd forint értékű projekt tartalmi felülvizsgálatára kerül sor. Ezen intézkedés a projektek tartalmának és megvalósításának új irányba állítását jelenti az új szak- és gazdaságpolitika szolgálata érdekében.

Fontos kiemelni, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium csak olyan projektek törlésére, illetve visszavonására tett javaslatot, melyek esetében előrehaladás nem történt, vagy a projekt megvalósulása kétséges, esetleg a Kormány célkitűzéseivel nem összeegyeztethető. Azokat a programokat és beruházásokat melyek az ország gazdaságát élénkítik, a jövőben fenntarthatóak, munkahelyet teremtenek és hozzájárulnak a kis- és középvállalkozások megerősödéséhez, nem fenyegeti a leállítás veszélye. Ugyanennyire fontos a felzárkóztatási programok és projektek továbbvitele is.

Pályázati rendszer átalakítása

A források hatékony és eredményes felhasználása megköveteli a nehézkesen vagy egyáltalán nem működő támogatási konstrukciók és pályázati kiírások megszüntetését, ugyanakkor az így felszabaduló források átcsoportosítását a sikeres, nagy érdeklődéssel övezett konstrukciók számára. Ezzel párhuzamosan kell a jól működő konstrukciókat megerősíteni, a kiírásokat adott esetben kicsit módosítani, illetve új, a megváltozott igényeknek megfelelő, egyúttal a vállalkozások számára csökkentett adminisztratív terhekkel járó támogatási eszközöket előkészíteni az új konstrukciókat meghirdetni. Az intézkedések lényege, hogy jól működő és sikeres konstrukciókat minél gyorsabb lebonyolítás mellett vehessék igénybe a pályázók.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tervezett intézkedései:

■ Stabil környezetet létrehozva jelentős mértékben átcsoportosítja az uniós forrásokat a közvetlen
gazdaságfejlesztési célú területekre, csökkenti a kiírt pályázatok körét, megszűntetve az
értelmetlen elaprózódást. A jogalkotás minőségének javítása érdekében átlátható, jogszabályi
környezetet alakít ki.
■ A gazdaság és az állam együttműködését munkaközpontúvá téve elősegíti új adózó
munkahelyek létrejöttét, amelynek haszonélvezői elsősorban a kisvállalkozások lesznek.
■ Az Európai Uniós források felhasználásánál erősíti a stratégiai tervezést, a hazai források
vonatkozásában pedig az egységesítés és programszerű felhasználás válik alapvető
követelménnyé. A vállalkozásfejlesztési politikában kiemelt figyelmet kapnak a munkaerő-
intenzív ágazatok, amelyek a hazai munkahelyteremtésben élen járnak. A kutatás és fejlesztés,
illetve magyar innováció támogatásával a hazai termékek, szolgáltatások hozzáadott értékének
növelése elsődleges célkitűzés.
■ Radikális bürokráciacsökkentést.
■ Egységes fejlesztési menedzsment rendszer bevezetése, amely lehetővé teszi a különböző
források koordinált, fejlesztési stratégiai célok mentén való felhasználását. Ezáltal egyszerűsödik
a pályázati rendszer, valamint csökken a végrehajtás adminisztrációs igénye. Az ügyintézés
elektronizálása jelentősen csökkenti az ügyintézéshez szükséges erőforrásokat, így csökken a
fejlesztési végrehajtási intézményrendszer mérete.
■ Határozott szándék a mikrovállalkozások számára kiírt pályázatok bevezetése, a potenciális
pályázói kör kiszélesítése.
■ Az uniós és a hazai fejlesztési támogatási forrásokat kezelő egységes monitorig és információs
rendszer kialakítása a hatékony fejlesztéspolitika megvalósítására, amely alapot biztosít a
projektek forrásösszetételének optimalizálásához és felhasználás ellenőrzéséhez.

Párbeszéd indítása

A fenti célok és alapelvek jellemzik a jövőbeni pályázati rendszert, amelyről az azonnal meghozott intézkedések tapasztalatainak fényében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium már ez év szeptemberében a szakmai és civil szervezetek bevonásával széleskörű társadalmi egyeztetéseket kezdeményez. Ezeken első kézből kíván információkat szerezni a vállalkozások tapasztalatairól, igényeiről a pályázati rendszerrel, konstrukciókkal kapcsolatban. Az ősszel induló egyeztetés sorozaton a tárca várja majd azokat az ötletek, javaslatokat is, melyekkel a vállalkozások felgyorsíthatónak gondolják a pályázatok elbírálását, a kifizetéseket.

A konzultáció legfontosabb feladata a fejlesztési források esetében a rendszerszerűbb és erőteljesebb, stratégiai fókuszok mentén való felhasználás elősegítése, az egységesítés és a programalapúvá tétel lesz.