Utazás határok nélkül: A schengeni szabályok betartásának szigorúbb ellenőrzését javasolja a Bizottság
5 perc olvasásAz EU-ban a polgárok határellenőrzések nélkül utazhatnak a schengeni térségen belül. A schengeni szabályokat azonban a tagállamok nem mindig alkalmazzák megfelelően, így a szabad mozgás továbbra is bizonyos nehézségekbe ütközik: nem szüntették meg például a belső határokon a közúti határátkelőhelyeken zajló folyamatos forgalom valamennyi akadályát.
Az EU-ban a polgárok határellenőrzések nélkül utazhatnak a schengeni térségen belül. A schengeni szabályokat azonban a tagállamok nem mindig alkalmazzák megfelelően, így a szabad mozgás továbbra is bizonyos nehézségekbe ütközik: nem szüntették meg például a belső határokon a közúti határátkelőhelyeken zajló folyamatos forgalom valamennyi akadályát. A Bizottság ezentúl szigorúbban kívánja ellenőrizni a schengeni szabályok betartásátA 2010 november 16-án elfogadott új javaslatának célja ezért a schengeni szabályok megfelelő tagállami alkalmazásának értékelését szolgáló mechanizmus megerősítése. E javaslat lehetővé teszi, hogy a Bizottság hatékonyabban vizsgáhassa felül a belső határokon folyó határellenőrzés megszüntetésére vonatkozó jogszabályokat, és hatékonyabb ellenőrzéseket végezzen a tagállamok területén.
Cecilia Malmström, az uniós belügyekért felelős biztos a következőképpen nyilatkozott: „A schengeni térség lehetővé teszi, hogy határellenőrzések nélkül utazzunk. A rendszer működése azonban megköveteli a schengeni rendelkezések összességének hatékony alkalmazását és a résztvevők közötti nagyfokú kölcsönös bizalmat. Az európai polgárok csak akkor élvezhetik a szabad mozgás összes előnyét, ha a tagállamok hatékonyan, következetésen és átlátható módon alkalmazzák a schengeni szabályokat és előírásokat".
A specifikus értékelési mechanizmusra azért van szükség, mert azzal biztosítható a tagállamok közötti kölcsönös bizalom, továbbá az, hogy valamennyien képesek hatékonyan és eredményesen alkalmazni a schengeni rendelkezéseket. Az értékelési mechanizmus átlátható, hatékony és egyértelmű szabályokat állapít meg az értékelések során alkalmazott módszerekkel kapcsolatban. Az értékelés alkalmával különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a schengeni vívmányok alkalmazásánál tiszteletben tartsák az alapvető jogokat. A javaslat a schengeni együttműködés valamennyi részére, így a külső határokra, a vízumpolitikára, a rendőrségi együttműködésre és a Schengeni Információs Rendszerre is kitér.
Az új mechanizmus tökéletesíti a tagállamokbeli időszakos helyszíni ellenőrzések jelenlegi rendszerét, és a schengeni szabályok mindenkori megfelelő alkalmazása érdekében bevezeti az előzetes bejelentés nélküli ellenőrzéseket. A javaslat a helyszíni ellenőrzések tekintetében többéves értékelési programot vezet be, és világos szabályokat ír elő az értékelések megállapításainak nyomon követésével kapcsolatban.
A felülvizsgált mechanizmus tükrözi a jogi helyzetben a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztésével és a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével előállt változásokat. Az Európai Parlament és a Tanács közös döntést hoz a javaslatot illetően.
Előzmények
A belső határok nélküli térséget – a schengeni térséget – kormányközi keretek között alakították ki a 80-as évek végén és a 90-es évek elején azok a tagállamok, amelyek készek voltak a belső határellenőrzések megszüntetésére. E tagállamok e célból olyan kísérő intézkedéseket is végre kívántak hajtani, mint például a külső határok ellenőrzésének közös szabályozása, a közös vízumpolitika, a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, valamint a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozása.
A határellenőrzés nélküli schengeni térség jelenleg az alábbi 25 schengeni tagállamból áll: Ausztria, Belgium, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország és (társult országként) Izland és Norvégia, valamint 2008 decembere óta Svájc.
A schengeni térség alapja, hogy a tagállamok teljes mértékben megbíznak egymásban a tekintetben, hogy valamennyien teljes mértékben képesek végrehajtani a belső határellenőrzések megszüntetését lehetővé tevő kísérő intézkedéseket: pl. a tagállamok a külső határokon végzett ellenőrzéseket nem csupán saját érdekük védelmében hajtják végre, hanem az összes többi tagállam nevében is, amelyekbe a schengeni térség külső határának átlépését követően bárki szabadon beutazhat.
A jelenlegi értékelési mechanizmus 1999 óta működik. A módszertan és a kockázatelemzés alkalmazása tekintetében azonban hiányos, és nem felel meg teljes mértékben a jelenlegi jogi helyzetnek.
A Bizottság 2009-ben két javaslatot is előterjesztett az értékelési mechanizmus felülvizsgálatára (IP/09/359). A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével azóta viszont megváltozott az intézményi felállás. E felülvizsgált javaslat következésképpen nemcsak az Európai Parlament megerősödött szerepét, hanem a tagállamok eredeti javaslatot illető álláspontját is figyelembe veszi. A javaslat csak annak ellenőrzésére terjed ki, hogy a már jelenleg is a schengeni térség részét képező tagállamok megfelelően alkalmazzák-e a schengeni vívmányokat. A schengeni térséghez való csatlakozás feltételeinek ellenőrzését teljes felelősséggel továbbra is a Tanács végzi. A schengeni térséghez való csatlakozásról az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően a Tanács dönt.
Cecilia Malmström, az uniós belügyekért felelős biztos honlapja:
http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/malmstrom/index_en.htm2010-2014/malmstrom/index_en.htm