IDEGENFORGALOM II. — Sátoraljaújhely, Gödöllői Királyi Kastély
4 perc olvasásA Magyar Posta Idegenforgalom elnevezésű forgalmi bélyegsorozatának célja, hazánk kultúrtörténeti nevezetességeinek bemutatása. 2011-ben a sátoraljaújhelyi Pálos-piarista templom és a Gödöllői Királyi Kastély kerül postabélyegre. Sátoraljaújhely ünnepi borítékján a magyar kálvária végállomása a Szár-hegy tetején lévő Szent István kápolna illetve a Városháza épülete szerepel. A gödöllői díszboríték grafikáját a Kastélytemplom épülete, Grassalkovich Antalt ábrázoló festmény, és a barokkstílusú erkélyrács motívuma alkotja. Az alkalmi bélyegzőkön a városcímerek stilizált rajza látható.
A Magyar Posta Idegenforgalom elnevezésű forgalmi bélyegsorozatának célja, hazánk kultúrtörténeti nevezetességeinek bemutatása. 2011-ben a sátoraljaújhelyi Pálos-piarista templom és a Gödöllői Királyi Kastély kerül postabélyegre. Sátoraljaújhely ünnepi borítékján a magyar kálvária végállomása a Szár-hegy tetején lévő Szent István kápolna illetve a Városháza épülete szerepel. A gödöllői díszboríték grafikáját a Kastélytemplom épülete, Grassalkovich Antalt ábrázoló festmény, és a barokkstílusú erkélyrács motívuma alkotja. Az alkalmi bélyegzőkön a városcímerek stilizált rajza látható.
750 éve város Sátoraljaújhely – Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól közúton 82 km-re található Sátoraljaújhely. Nevét a közeli Sátor-hegyről kapta, eredetileg Sátorhalmának hívták. Az első feljegyzések szerint 904-ben vette hatalmába a környéket Alaptolma, Ketel vezér fia, a gróf Cseszneky család őse, majd az Aba nemzetség birtokába került. 1110-ben Könyves Kálmán az Apuliából ideköltözött Casertai Rátold grófnak adományozta a területet, ami a tatárjáráskor elpusztult. A túlélők – mivel ezt a lakóhelyet a Bodrog és Ronyva gyakori áradásai is állandóan veszélyeztették – nem építették újjá. Az új település helyéül a Ronyva patak jobb partját választották, a Sátorhegy tövénél. Ennek első írásos említése IV. Béla 1256-ban készült okiratában olvasható. A pálos rend ekkor telepedett le az akkor még különálló településnek számító Barátszeren, a város legrégebbi részén. Újhely 1261-ben kapott városi rangot V. István ifjabb királytól. Ekkor épült vára is.
Barokk Év 2011, Gödöllő – Pest megyében, a Rákos-patak partján, Budapesttől 30 kilométerre északkeletre, a Gödöllői-dombság völgyében található Gödöllő. Vonzerejét természeti adottságainak és jó földrajzi elhelyezkedésének köszönheti. A környék erdői évszázadokon át főúri, királyi vadászterületek voltak. Első okleveles említése 1349-ből ismeretes, mely szerint Nagy Lajos király gyermekkori nevelőjének, Pohárnok Péter udvari vitéznek adományozta Gödöllőt és a hozzá tartozó földeket, erdőket. 1868-ban nyerte el hivatalosan és véglegesen a Gödöllő elnevezést. A település életében döntő fordulatot jelentett, amikor Grassalkovich Antal (1694-1771) lett a vidék tulajdonosa. A főúr Gödöllőt választotta kiterjedt birtokai központjául, nagy ívű fejlődés lehetőségét nyitva meg ezzel a település előtt. Itt építette fel pompás barokk kastélyát (1744-51), mely építészeti és történeti szempontból egyaránt jelentős. 1751-ben Mária Terézia is meglátogatta. Grassalkovich Antal jó ízlésű és bőkezű mecénás is volt, kora kiváló építészeivel és szobrászaival dolgoztatott. (Forrás: http://www.godollo.hu/ hu.wikipedia.org)
SO
Megjelenési időpont: 2011. március 4.
Névérték: 380 Ft
Kibocsátási példányszámát a forgalmi igények határozzák meg.
A bélyeg perforálási mérete: 40 x 30 mm (50 bélyegkép/ív)
Nyomdai eljárás: ofszet
Gyártó nyomda: Pénzjegynyomda
Fotó: Hajdú József
Tervezőművész: Domé Eszter