Az Ericsson Magyarország 150 magasan képzett mérnökkel bővíti K+F központját

Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a kutatás-fejlesztés versenyképességet növelő hatásairól beszélt az Ericsson Kutatási és Fejlesztési Központjában szervezett sajtótájékoztatón 2011. március 10-én, Budapesten. A száz éves magyarországi jelenlétét ünneplő vállalat további 150 új, nagy hozzáadott tudást igénylő munkahelyet teremt a fővárosban.

Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a kutatás-fejlesztés versenyképességet növelő hatásairól beszélt az Ericsson Kutatási és Fejlesztési Központjában szervezett sajtótájékoztatón 2011. március 10-én, Budapesten. A száz éves magyarországi jelenlétét ünneplő vállalat további 150 új, nagy hozzáadott tudást igénylő munkahelyet teremt a fővárosban.

Az országnak egy jobb szerkezetű munkaerőpiacra van szüksége, amely a növekvő foglalkoztatottság mellett figyelembe veszi Magyarország erősségeit és lehetőségeit is – közölte a nemzeti fejlesztési miniszter. Fellegi Tamás kiemelte: a nagy hozzáadott tudást igénylő munkahelyek létrehozása Magyarország megerősödésének egyik meghatározó alapfeltétele. Hazánk természetes erőforrása az itt élők rendkívüli tudása és kreativitása. Kiaknázásuk és gazdaságba történő visszaforgatásuk kiemelt jelentőséggel bír a versenyképesség szempontjából, és egyre több nagybefektető számára teheti vonzóvá az országot – mutatott rá a nemzeti fejlesztési miniszter.

Fellegi Tamás hangsúlyozta: az Új Széchenyi Terv olyan pályázatokat is tartalmaz, amelyek célja, hogy a hazai kis- és közepes vállalkozások megfelelő feltételek mellett használhassák fel használni a legújabb innovációs eredményeket, és saját eszközeik megújítása révén vehessék fel a versenyt vetélytársaikkal.

A nemzeti fejlesztési miniszter közölte: a versenyképesség ösztönzése érdekében 2011 júliusáig a kormány megvizsgálja a K+F tevékenységhez kapcsolódó lehetséges adókedvezményeket. 2020-ra a kutatásra, fejlesztésre és innovációra fordítandó GDP arányos összeget a jelenlegi 0,9 százalékról a kétszeresére, 1,8%-ra növeli.

Az Ericsson Magyarország 1500 fős alkalmazotti gárdájából több mint 1000 fő foglalkozik kutatás-fejlesztéssel. A vállalat egyike az ország legnagyobb K+F tevékenységet végző társaságainak. Az elmúlt két évben Kutatási és Fejlesztési Központja a gazdasági világválság ellenére 200 fővel bővült.

Az  Ericsson (NASDAQ:ERIC) távközlés-technológiai vezető szerepének megőrzésében továbbra is meghatározó szerepet szán a magyar mérnöki, fejlesztői tudásnak. A multinacionális vállalat másfél évtized alatt Budapesten építette ki egyik legnagyobb kutatás-fejlesztési központját. A társaság mai bejelentése szerint e központban 2011 folyamán újabb 150 mérnöknek, fejlesztőnek kínálnak munkalehetőséget. Az Ericsson Budapestre látogató globális vezetői Orbán Viktor miniszterelnökkel, Fellegi Tamás, Matolcsy György és Réthelyi Miklós miniszterekkel is találkoznak.

Az Ericsson 1911-ben alapította első érdekeltségét hazánkban, idén pedig jelentős fejlesztéssel ünnepli magyarországi centenáriumát. A vállalat 1500 hazai alkalmazottja közül már ma több mint 1000 fő foglalkozik kutatás-fejlesztéssel, amivel az Ericsson az ország legnagyobb K+F tevékenységet végző társaságává vált. Előnye várhatóan tovább növekszik, hiszen a mai bejelentés szerint a központban idén újabb 150 fejlesztői pozíció nyílik meg a rátermett magyar mérnökök előtt. A központ több fejlesztési megbízással is rendelkezik, melyek többek között a mikrohullámú hálózatok, illetve a hálózat menedzsment megoldások területére terjednek ki.

Az Ericsson Magyarország alkalmazottainak összlétszáma a bővítés után átlépi az 1500 főt. Az Ericsson Magyarország tevékenységében példaszerűen valósul meg a képzés – alapkutatás – alkalmazott kutatás – ipari alkalmazás láncolata.

Hans Vestberg, az Ericsson csoport elnök-vezérigazgatója büszkén emlékeztetett arra, hogy a vállalat 2011-ben már 100 éves fennállását ünnepli hazánkban. Az elnök-vezérigazgató szerint „az Ericsson feladata, hogy innovatív megoldásaival részt vegyen a mobil- és széles sávú internetes kommunikáció jövőjének alakításában, s a legfejlettebb, élvonalbeli kutatásokhoz és technológiákhoz kapcsolódó tevékenységeivel meghatározóan formálja a telekommunikáció világát". Mindebben pedig kiemelkedő szerepet szán Magyarországnak, és az itt működő K+F központnak.

A bejelentésen részt vett Fellegi Tamás, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetője is, aki elmondta: fontos üzenet minden piaci szereplő számára az, hogy „egy olyan óriásvállalat, mint az Ericsson, elkötelezett maradt a közép-kelet-európai piacok mellett és továbbra is mindent megtesz a fenntartható növekedés érdekében." A nemzeti fejlesztési miniszter hozzátette: „Magyarország igazi, természetes erőforrása az itt élők rendkívüli tudása és kreativitása. A szellemi tőke kiaknázása és a gazdaságba való visszaforgatása kiemelt jelentőséggel bír Magyarország versenyképessé tétele szempontjából."

Sinisa Krajnovic, az Ericsson Magyarország K+F Központjának igazgatója arról számolt be, hogy a központ alkalmazottaink száma az elmúlt két évben is – dacára a gazdasági válságnak – mintegy 400 fővel gyarapodott. A folyamatos bővülés a kiemelkedő eredményesség jele: a budapesti K+F központból kikerülő magyar mérnöki szabadalmak meghatározóak a világ jelenlegi mobil- és vezetékes széles sávú internetes kommunikációt lehetővé tevő rendszereiben. Vagyis a részleg bővülése a magyar kutatók és mérnökök kiváló munkájának újabb elismerése. „Magyarországon kiemelkedő szakértelemre és nagyszerű mérnökökre alapozhatunk. Ezer mérnökünk közül száz már rendelkezik vele, vagy a közeljövőben szerzi meg PhD fokozatát. Kitűnő kapcsolatokat ápolunk a magyar tudományos élettel és számos egyetemmel is".

Az Ericsson vezetőit csütörtökön parlamenti irodájában fogadta Orbán Viktor miniszterelnök Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter társaságában, valamint látogatást tettek Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternél és Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszternél is.