Éghajlatváltozásról tárgyaltak az uniós miniszterek Gödöllőn

Fellegi Tamás klímaügyért is felelős nemzeti fejlesztési miniszter elnökölte az Európai Unió környezetvédelmi minisztereinek informális találkozójának klímapolitikai témáit 2011. március 26-án. A gödöllői találkozón a résztvevők az informális munkaülés egyetlen napirendi pontjaként a nemzetközi éghajlatvédelmi rezsim kérdéseit vitatták meg, míg a munkaebéden az Európai Unió 2050-ig előremutató dekarbonizációs útiterve volt terítéken.

Fellegi Tamás klímaügyért is felelős nemzeti fejlesztési miniszter elnökölte az Európai Unió környezetvédelmi minisztereinek informális találkozójának klímapolitikai témáit 2011. március 26-án. A gödöllői találkozón a résztvevők az informális munkaülés egyetlen napirendi pontjaként a nemzetközi éghajlatvédelmi rezsim kérdéseit vitatták meg, míg a munkaebéden az Európai Unió 2050-ig előremutató dekarbonizációs útiterve volt terítéken.

A miniszteri munkamegbeszélések célja az Európai Unió által képviselt klímapolitikai stratégiák és álláspontok összehangolása volt, amely a az ez évben megrendezésre kerülő nemzetközi klímavédelmi tárgyalásokra való felkészülést szolgálja. A soros elnökség alatt Magyarország feladata, hogy koordinálja a közös uniós álláspont elfogadását és a nagyobb stratégiai kérdésekben a közös gondolkodást, képviselje az Európai Uniót a nemzetközi tárgyalásokon.
A cancúni klímakonferenciát követő intézkedéseket illetően a miniszterek a 2011. március 14-én elfogadott tanácsi következtetések kapcsán három kérdéskört vitattak meg: •       Milyen időhorizontban érdemes gondolkozni az Európai Unió által támogatott átfogó, minden főbb kibocsátót magába foglaló klímarezsim létrehozásánál? •       Milyen lehetséges költségekkel és előnyökkel járhat a Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszak elfogadása, illetve a döntés milyen hatással van az EU nemzetközi tárgyalási folyamatokban betöltött helyzetére, rövid- és középtávon a karbonpiacra.

• Milyen megközelítés és intézkedések révén biztosítható a kiotói rugalmassági mechanizmusok folytonosságát, valamint a karbonpiac zavartalan működése?

A fenti kérdések mentén lefolytatott vita során a miniszterek megerősítették, hogy mihamarabb ki kell alakítani az átfogó jogi keretrendszert, amelynek révén 2012 után is hatékonyan lehet küzdeni a klímaváltozás ellen. A miniszterek kifejezték, hogy az EU továbbra is nyitott a Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszaka iránt, és úgy értékelték, hogy a tavaly decemberi cancúni ülésszakon közelebb kerültünk a célok eléréséhez. A tagállamok egyetértettek abban, hogy fel kell mérni, hogy milyen lehetséges következményekkel jár az, ha mégsem születik megállapodás a 2012 utáni klímarezsimről.
Az ülést követő munkaebéden a résztvevők az EU 2050-ig előremutató dekarbonizációs útitervét vitatták meg, ezzel mozdítva elő az Európai Unió hosszú távú stratégiájával kapcsolatos tárgyalásokat. Mint ismeretes a Bizottság 2011. március 8-án fogadta el dekarbonizációs útitervét, mely a hosszú távú csökkentési cél elérését biztosító lehetséges módozatokból és az ebből következő csökkentési pályákból igyekszik kiemelni egy költséghatékonynak tekinthető útvonalat. Az útitervet illetően a miniszterek megvitatták a hosszú távú csökkentési cél elérésének mérföldköveit. Kiemelték, hogy a dekarbonizáció az EU 20202 Stratégiában megfogalmazott céloknak megfelelően szükséges lépés az EU versenyképességének növeléséhez, energiabiztonságának fokozásához, amelynek jelentős munkahely-teremtési lehetőségeket hordoz magában.