400 milliárdos megtakarítást hozhat a PPP-projektek kiváltása
3 perc olvasás
Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kiemelt Állami Szerződéseket és Támogatásokat Vizsgáló államtitkára a hallgatók meghívására előadást tartott a PPP-konstrukcióban épült beruházások felülvizsgálatának tapasztalatairól a Budapesti Corvinus Egyetemen, 2011. április 13-án.
Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kiemelt Állami Szerződéseket és Támogatásokat Vizsgáló államtitkára a hallgatók meghívására előadást tartott a PPP-konstrukcióban épült beruházások felülvizsgálatának tapasztalatairól a Budapesti Corvinus Egyetemen, 2011. április 13-án.
Az államtitkár kifejtette: Magyarországon mintegy 100 állam által finanszírozott PPP-program fut. A köz- és magánszféra együttműködésében épült 54 oktatási intézmény, 34 sportlétesítmény, 4 autópálya-szakasz, 2 börtön, a Művészetek Palotája és a Berlini Collegium Hungaricum. A PPP projektek kiváltása, átalakítása a költségvetés hosszú távú terheit megközelítőleg 400 milliárd forinttal csökkenti.
Hegmanné Nemes Sára elmondta: a költségvetést háromezer milliárd forint összegben terhelik a teljes futamidő végéig a PPP-konstrukcióban épített sportlétesítmények, utak, kollégiumok, büntetés-végrehajtási intézmények után fizetendő kötelezettségek. "A beruházások jelenértékét megvizsgálva kiderült, hogy a magántőke bevonásával elkészült beruházás az állam és az önkormányzatok által vállalt kötelezettségek mindössze harmadába, negyedébe került " – mondta az államtitkár. Szerinte elfogadhatatlan, hogy az állam vállal minden kockázatot, míg a magánszféra kockázat nélkül többszörös haszonra tesz szert.
A hiányosságokat taglalva jelezte: a hazai PPP-konstrukciókban nem érvényesült a transzparencia, nem működött valódi monitoring rendszer, a projekteket senki nem ellenőrizte. További jellemző hibaként említette a magánbefektetők-kivitelezők érdemi versenyeztetésének hiányát, a gyenge minőségű kivitelezést, az eltúlzott méreteket, a drága és nem hatékony üzemeltetést.
A felsőoktatási fejlesztések kapcsán megállapította, hogy a szerződések nem biztosítanak lehetőséget rendes felmondásra az állami fél számára, még az elfogyó hallgatói létszám miatt sem. Minden projekt egyértelműen egy-egy, a kivitelezői megrendelésben érdekelt építőipari céghez köthető. A magánpartnerek nagy része nem rendelkezett ingatlanüzemeltetői tapasztalattal, ezért költséges alvállalkozókat kellett bevonnia feladatai ellátásába. A szolgáltatás iránti kereslet számos esetben elégtelen, a szolgáltatási díjak mértéke gyakran meghaladja az intézmények teherviselő-képességét.
A Széll Kálmán Terv az államadósság csökkentését helyezi a gazdaságpolitikai törekvések középpontjába. 2011-től ennek megfelelően új időszámítás kezdődik a PPP-konstrukciókban, a szaktárca a következmények felelős mérlegelése után minden, az állam számára előnytelen, gazdaságtalan megállapodást megszüntet. Nem az érintett kör kárpótlása a cél, hanem a valós értéken történő elszámolás, a kockázatos projektek független igazságügyi szakértők által megállapított valós beruházási értéken történő kiváltása, más, gazdaságos finanszírozási lehetőségek feltárása – emelte ki az államtitkár.
Hegmanné Nemes Sára leszögezte: a hatályos szabályozás szerint már nem lehet elszámolni a PPP beruházásokat államháztartáson kívül, ez tehát a továbbiakban nem lehet érv a konstrukció mellett. Így állami beruházásként, elsősorban uniós forrásokat bevonva érdemes fejleszteni, és a megvalósult beruházások üzemeltetését ésszerű alapokra kell helyezni.
