Révay András: A világbajnok
5 perc olvasás
Máté Csaba az idén világbajnok lett. Ha sportoló lenne, ünnepelnék, de ő nem az. Sikeréről az egész országban csak egy viszonylag szűk körben tudnak.
Máté Csaba az idén világbajnok lett. Ha sportoló lenne, ünnepelnék, de ő nem az. Sikeréről az egész országban csak egy viszonylag szűk körben tudnak.
Minden eddiginél több kiváló italt neveztek 2011-ben a világ minden tájáról a 8. klagenfurti World Spirits Award-ra. Összesen 33 nemzet, 70 résztvevője 337 alkoholterméket vonultatott fel, azzal a céllal, hogy elmondhassa magáról, a világ legjobbjai között van. A Matheus Pálinkaház, amely pálinkáival – honi viszonylatban eddig egyedülállóan – 2009-ben megnyerte a Destillata, az osztrák pálinkaverseny „az év új felfedezettje" díját, idén azt célozta meg, hogy sikeresen mérettessen meg azon a másik neves versenyen is, amelynek díjait nagy becsben tartják a gyártók szerte a világon. Ez alkalommal újra bebizonyította, hogy érdemes elkötelezetten kiállni a minőség mellett, hiszen minden nevezett terméke érmet nyert. Máté Csaba 7 ezüst és 4 aranyéremmel gazdagodott, összesítésben pedig első indulásakor kiérdemelte a Master-Class Distillery elismerést. Pálinkáival világbajnok lett!
Idáig persze hosszú út vezetett. Máté Csaba programozó matematikus nyolc évvel ezelőtt még csak nem is ivott pálinkát. Cége olyan kereskedelmi szoftvereket készített, melyek húsz évvel korábban szinte forradalmasították a magyar külkereskedelmet. Ezeket ekkor több száz cég használta. Az idők során a hazaiak többsége megszűnt, a külföldiek pedig kivonultak a magyar piacról, így szükségszerűen más tevékenység került előtérbe. Érdeklődése a pálinkafőzés felé fordult. A honfoglaló magyarok már ismerték a pálinkát. Cserépedényekben, bodzából készült csöveken át párolták. Nagyon erős, 70-80 fokos italt készítettek. Az első írásos emlék 1332-ből származik, amikor feljegyezték, hogy Károly Róbert király köszvényét a felesége, Erzsébet, egy pálinkából, és gyógynövényekből készített főzettel gyógyította.
Jóval később, 1851-ben már 105 ezernél is több pálinkafőző működött az országban. Minden uradalomnak volt saját főzdéje. Ma ezeket a több százéves hagyományokat élesztik fel újra. Szigorú törvények védik a pálinkafőzést, ami érthető is, ha meggondoljuk, hogy a pálinka ma már hungaricum. Kizárólag Magyarországon termett és itt feldolgozott gyümölcsből készült párlat viselheti a pálinka nevet. Bármiféle színezék, aroma, cukor vagy adalékanyag hozzáadása tilos. Máté Csaba egy aukción talált egy kisebb könyvet, egy reprint kiadást, melyből kiderült, hogy a Beregszászi Apátság birtokain élő ferences szerzetesek, a XVI – XVII. században hogyan készítettek – gyógyító céllal – pálinkát. Az ötven fokos párlatba különféle gyógyfüveket áztatva, számos betegség kezelésére alkalmas esszenciákat állítottak elő. Benne volt az egyik szerzetes megfigyelése is; ha nem a hullott, hanem az érett, fáról szedett gyümölcsből készítik a pálinkát, akkor az ilyen párlatba áztatott gyógynövényekből készült eszenciáknak sokkal erőteljesebb a hatása. A cég rájuk emlékezve választotta archaikus csengésű nevét: Matheus Pálinka, és működésük alapötletét a megtalált füzetecske adta. Az ott leírtak, ötvözve a 21. századi technológiával, a szigorú gyártási fegyelemmel eredményezik a nemzetközi mércével mérve is kiemelkedőnek számító sikert.
A lefőzött pálinkát eperfa hordóban tárolva érlelik. A magyar pálinkák színe általában fehér. A Matheus pálinkák ettől a hordós érleléstől gyönyörű borostyán, óarany színt és különleges zamatot kapnak. Kezdetben – csupán próbaképp – öt-hat fajta gyümölcsből készítettek 150 – 200 liter pálinkát az eredeti leírás szerint. Ma már – a megszokott gyümölcspálinkák mellett – bodza, boróka, ribizli, birs feldolgozását is végzik. Ezek a pálinkák is roppant népszerűek. Betudható talán annak is, hogy valamennyi 50 – 60 fokos. A kutatások bebizonyították: évszázadokkal ezelőtt is ez volt a magyar pálinkák jellemzője. Az ennél gyengébb alkoholfok idegen behatás következménye. Azok számára akiknek ez mégis túl sok lenne, aszalt gyümölcs ágyon készítettek egy 44 fokos pálinkasort – elsősorban hölgyeknek. Szerették volna azt is elérni általa, hogy akik korábban nem szerették a pálinkát, azok is megkedveljék.
A kutatásoknak egy másik eredménye is lett. Manapság a „jobb" éttermekben tulipánkehely alakú poharakban szolgálják fel a pálinkát. Nos, a magyar hagyományoktól ez is távol áll. Nálunk a pohár hosszúkás, egyenes volt már évszázadok óta. A Pálinkaház gyártatott magának ilyeneket, csak annyit változtattak rajta, hogy kis füle is lett, mert így könnyebb megfogni és a kéztől nem melegszik fel benne a hűtött ital. Nem lettek hűtlenek a ferences hagyományokhoz sem. Az eredeti, az 1600-as évekből származó receptek alapján gyógyhatású főzeteket is készítenek, melyek minőségére a rendház is felügyel.
A múltat idézi a pálinkaház emeletén kialakított kávéház is. A cél az volt, hogy az angol klubokhoz hasonló környezetben, különleges kiszolgálásban részesüljön a vendég. A pálinkák mellett válogatott borokat is kóstolgathat, kaphat mangalica kolbászból, sonkából, szalámiból készült falatkákat. Itt -most még – rágyújthat egy jó szivarra, ami egyes pálinkáknál az aroma érzetét fokozza. A kávéháznak saját kávéja is van, ami sehol máshol nem kapható, kizárólagos szerződésük van a szállítóval. Ide úgy lehet társaságot, barátokat hívni, mintha otthon, a saját szobájában fogadná valaki a vendégeit.