Pünkösd ünnepe

A húsvéti idő a feltámadást követő ötvenedik napon, pünkösd ünnepével zárul, amelyet idén 2011. június 12-én tart meg az Egyház. Ekkor a harmadik isteni személy, a Szentlélek kiáradását és az Egyház megszületését ünnepeljük. A püspökök – erre emlékezve – szolgáltatják ki a bérmálás szentségét, amely az evangélium hirdetéséhez ad kegyelmet. Erdő Péter bíboros az esztergomi bazilikában bérmálja meg a főegyházmegyéből érkező fiatalokat és felnőtteket.

Mózes korától kezdve húsvét után hét héttel tartották a „hetek ünnepét”, amelyet hellenista hatásra pentékoszténak (ötvenedik nap) neveztek. Az ötvenedik nap eredetileg aratási, hálaadási nap volt. Nyelvünk – számos más nyelv között – ebből származtatja az ünnep ma használatos nevét.

A keresztények kezdettől fogva a húsvéthoz kötötten tartották meg az ötvenedik napot. Pünkösdkor három fontos esemény történt: a Szentlélek eljövetele mint Krisztus megváltó tettének gyümölcse és beteljesítője; az Egyház alapítása, és az egész világra kiterjedő missziós munka is ekkor vette kezdetét.

A pünkösdi csodát az Apostolok Cselekedetei örökíti meg: mindenki a saját nyelvén hallja, ahogy Jézus kiválasztott tanítványai az evangéliumot hirdetik. A nyelvek csodájával Isten nem a nyelvek különbözőségét szüntette meg, hanem a sok különböző nyelvű embert a közös hit megvallásában egyesítette. Ezzel született meg az első pünkösdkor a katolikus, vagyis egyetemes egyház.

Pünkösdvasárnap Erdő Péter bíboros mutat be szentmisét az esztergomi bazilikában. A délelőtt 10.30-kor kezdődő szertartás keretében esztergomi és a főegyházmegyéből érkező fiatalok és felnőttek részesülnek a bérmálás szentségében.

Magyar Kurír