A kormányra nem nagyon lehet nyomást gyakorolni

Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke

A kormányra közvetlenül nagyon nehéz lenne nyomást gyakorolni a demonstrációk által; ezeknek legfeljebb úgy lehet hatása, ha az emberek megértik a tiltakozások okait és a tiltakozók mellé állnak – nyilatkozta Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke a mai félpályás útlezárásokkal kapcsolatban a Duna Televízió Közbeszéd című műsorának nyilatkozva. Elismerte, hogy gyengülhet a szakszervezetek érdekérvényesítő képessége, ha gyakran kényszerülnek elhalasztani vagy lemondani bejelentett sztrájkot. Erről azonban nem ők, hanem a kormányzat tehet – utalt a sztrájktörvény decemberi módosítására Gaskó István, hozzátéve: sok szakszervezet kellő időben bejelentette a sztrájkot, és már több esetben jogerős bírósági döntésnek kellett volna születnie az ügyben.  

Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke

A kormányra közvetlenül nagyon nehéz lenne nyomást gyakorolni a demonstrációk által; ezeknek legfeljebb úgy lehet hatása, ha az emberek megértik a tiltakozások okait és a tiltakozók mellé állnak – nyilatkozta Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke a mai félpályás útlezárásokkal kapcsolatban a Duna Televízió Közbeszéd című műsorának nyilatkozva. Elismerte, hogy gyengülhet a szakszervezetek érdekérvényesítő képessége, ha gyakran kényszerülnek elhalasztani vagy lemondani bejelentett sztrájkot. Erről azonban nem ők, hanem a kormányzat tehet – utalt a sztrájktörvény decemberi módosítására Gaskó István, hozzátéve: sok szakszervezet kellő időben bejelentette a sztrájkot, és már több esetben jogerős bírósági döntésnek kellett volna születnie az ügyben.  

A kormánnyal kötött esetleges háttéralkuról nem tud a tervezett sztrájktól visszalépő, vagy azt elhalasztó szakszervezetek esetében Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke. A Közbeszédnek nyilatkozó vezető azt mondta: ezek az érdekképviseletek egyszerűen arra kényszerülnek, hogy ne tartsák meg a tervezett munkabeszüntetést, mivel azt jogszerűen nem tehetik meg a közszolgálati szektorban akkor, ha a még elégséges szolgáltatásokról nincs megállapodás vagy bírósági végzés; márpedig az esetek többségében ilyen nem született.

Gyengülhetnek a szakszervezeti pozíciók

" Jogerős bírósági végzés egyik esetben sincs. Tehát eldőlt akkor, amikor a bírósághoz delegálták ennek az ügynek az eldöntését. Egyetlen elsőfokú végzés van ezzel összefüggésben a sztrájktörvény módosítása óta, az összes többit elutasították. Magyarán: a decemberi sztrájktörvény-módosítás gyakorlatilag elvonta a munkavállalók sztrájkjogát."

Gaskó István kérdésre válaszolva elismerte: megvan annak a kockázata, hogy gyengítik a szakszervezetek érdekérvényesítő pozícióját a meghirdetett, majd megtartani nem tudott vagy halasztott sztrájkok. Hozzátette viszont: amikor a kormány döntött a sztrájktörvény módosításáról, valószínűleg előre tudta mindezt.

"Sok szakszervezet kellő időben bejelentette a sztrájkot. A sztrájktörvényben szabályozott bírósági eljárási rend szerint már több esetben meg kellett volna születnie a jogerős másodfokú végzésnek, erre azonban egy helyen sem került sor, különféle okok miatt" – érvelt Gaskó István, hozzátéve: nem visszavonják tehát a meghirdetett sztrájkot a szakszervezetek, hanem arra kényszerülnek, hogy ne tartsák meg azokat, esetleg elhalasszák azokat.

A kormányra nehéz nyomást gyakorolni

Kire hatnak majd leginkább a félpályás útlezárások? Azokra az autósokra, közlekedőkre, aki nem tudnak emiatt közlekedni és bosszankodnak majd? Vagy pedig a kormányzatra is tudnak ilyen módon nyomást gyakorolni? – vetette fel a Közbeszéd.

"A kormányra nem nagyon lehet egyébként nyomást gyakorolni, legfeljebb hogyha odamennénk a kormányülésre és ott gyakorolnánk  nyomást a kormányra, ami persze nem jogszerű, tehát erre nem készülünk. A társadalom figyelmét akarja felhívni ez a demonstráció" – reagált Gaskó István.

Hozzáfűzte: általában a sztrájkok is inkább a vállalatok tulajdonosaira és a menedzsmentekre hatnak, azaz a kormányt "nagyon nehéz eltalálni" általuk. Azonban ha a közvélemény megérti ennek a tiltakozó akciónak az okait és a tiltakozók mellé áll, akkor az nyilván érzékelhető nyomás lesz a kormányon – mondta a Liga elnöke.

Nem akarnak felfordulást, de kevéssé használt módszerekhez kell nyúlniuk

Kérdésre válaszolva kifejtette: a részben általuk szervezett félpályás útlezárásokkal felfordulást semmiképpen nem akarnak okozni, ahogy kellemetlenséget sem. A Ligához az elmúlt húsz évben elsősorban munkahelyi demonstrációk, sztrájkok kapcsolódnak – de ezt az eszközt a kormány illetve a parlament kivette a munkavállalók kezéből, akik így arra kényszerülnek, hogy olyan eszközökhöz folyamodjanak, mint a félpályás útlezárás, tüntetés és egyéb, tehát eddig kevésbé használt eszközöket vegyenek igénybe – hangoztatta a szakszervezeti vezető.  

Lehet előrelépés jövő hétfőn

A jövő hétfői kormány-szakszervezetek egyeztetésről Gaskó István előzetesen azt mondta: arra számítanak,hogy van esély valamiféle megállapodásra, hiszen a szakszervezetek követelései nem óriásiak. Azt szeretnék elérni például, hogy a kormányzat vonja be a Ligát a Munka Törvénykönyve átalakításába, ami "nem ördögtől való kérdés" a képviseletek részéről. Gaskó szerint a tripartit érdekegyeztetés feladása is súlyos hiba volt a kabinet részéről.

A harmadik követelésükről, a korkedvezményes nyugdíjak körül kialakult helyzet áttekintéséről pedig a Liga-elnök azt mondta: meggyőződése, hogy a kormányzat a "kétharmados nagyvonalúság mellett" megengedheti magának, hogy ezekről az ügyekről is tárgyaljon a szakszervezetekkel.

A Liga azt javasolja – tette hozzá -, hogy az egész nyugdíjrendszert tekintsék át, készítsenek átfogó koncepcionális változtatást, amibe férjenek bele a kedvezményes nyugdíjakról szóló jövőbeni intézkedések is.

 

Szöveg: Pintér Attila/Duna Televízió.