8. Európai Biofizikai Kongresszus
11 perc olvasás
A Nobel díjas Ada Yonath előadásával kezdődött Budapesten a 8. Európai Biofizikai Kongresszus augusztus 23.-án az ELTE Lágymányosi épülettömbjében. Az előadás során a fehérjeszintézis molekuláris műhelyének, a riboszómáknak a szerkezetéből és működéséből kaphatott ízelítőt a hallgatóság.
A Nobel díjas Ada Yonath előadásával kezdődött Budapesten a 8. Európai Biofizikai Kongresszus augusztus 23.-án az ELTE Lágymányosi épülettömbjében. Az előadás során a fehérjeszintézis molekuláris műhelyének, a riboszómáknak a szerkezetéből és működéséből kaphatott ízelítőt a hallgatóság.
Ezerhez közelít az augusztus 23-27. között zajló szakmai találkozón résztvevő biofizikusok száma, akik Európából és a világ minden tájáról, 52 országból érkeztek, így öt napon át Budapestre irányul a biofizikus világ figyelme.
A kétévente megrendezett tudományos fórum jelentőségét növeli, hogy a Magyar Biofizikai Társaság, együtt a Brit Biofizikai Társasággal, Európa legrégibb társaságaként most ünnepli alapításának 50. évfordulóját, a Spanyol Biofizikai Társaság pedig alapításának 25. évfordulóját.
A rendezvény tájékoztatóján megjelent a kongresszus fővédnöke Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Mark Ferenczy, az Európai Biofizikus Társaságok Szövetsége elnöke,dr.Závodszky Péter akadémikus, a Magyar Biofizikai Társaság elnöke, dr.Mátyus László, a kongresszus szervező bizottságának elnöke, és Ada Yonath professzor-asszony, Nobel-díjas biokémikus, a konferencia vezető előadója.
Pálinkás József a konferenciáról szólva hangsúlyozta, a konferencia Budapestre helyezése jelzi azt az elismerést, amelyet a magyar biofizikusok eredményeikkel kivívtak a nemzetközi szakmai közvélemény előtt.
A konferencián a Nobel-díjas Ada Yonath mellett a szakma legkiválóbbjai szerepelnek, számos kiemelkedő fiatal magyar résztvevővel egyetemben, akiket a tudományos világ már jól ismer.
A biofizikai kutatás szervesen kapcsolódik az egyetemes tudomány egészébe, a valóságot vizsgáló tudományok izgalmas területe, az érdeklődés középpontjában álló kutatások folynak itt, ezért is fontos országunknak a közel ezer fős konferencia budapesti megjelenése, segítve a magyar tudomány láthatóvá tételét a világ számára.
Ferenczy úr emlékeztetett, az Európai Biofizikai Társaságok Szövetsége (EBSA) 1984-ben azzal a céllal alakult, hogy a biofizikai ismereteket, az új keletű kutatás-fejlesztési eredményeket és alkalmazásokat terjessze, előmozdítsa a tudományos információcserét az európai biofizikusok között, a Szövetség európai biofizikai konferenciák és iskolák szervezését támogatja. Huszonöt európai országot képviseletében, kétévenként megrendezett Európai Biofizikai Kongresszusán több száz kutató és számos neves cég van jelen a világ minden tájáról. A fő konferencia eseményen kívül un. szatellit-konferenciákat is rendeznek speciális témakörökben, így az EBSA 2011 időszakában is rendeznek kapcsolódó konferenciát Budapesten, Pécsett, Debrecenben, Szegeden és Tatán is.
Az EBSA számos ösztöndíjjal támogatja a hátrányos anyagi helyzetű országok fiatal kutatóit, saját, ill. más európai konferenciákon való részvételüket szponzorálja. Nagy hangsúlyt fektet az ifjú tehetségek tudományos munkájának bemutatására is. Idén 50%-al emelkedett a támogatottak száma, így 60 PhD hallgató, valamint fiatal kutató részesül a kongresszusi részvételt támogató ösztöndíjban, ami kimagasló szám a kongresszusok eddigi történetében.
Demokratikusan működő szervezetként, kétévenként az EBSA minden tagállamából választott képviselők gyűlnek össze tanácskozásra, akik két évre megválasztják a szervezet menedzselését ellátó végrehajtó bizottságot.
Az EBSA legfontosabb bevételi forrása a saját tudományos lapjának, az Európai Biofizikai Újságnak a megjelentetése.
dr.Mátyus László a szervezők képviseletében emlékeztetett, ez az első alkalom, hogy a biofizikai konferencia Kelet-Európába jött, a magyar szervezők három éve intenzív tevékenységgel készültek el erre az alkalomra. Egy nemzetközi szakemberekből álló tudományos bizottság irányította a konferencia programjának összeállítását, többségük az EBSA vezetéséből került ki. Nagy érdemei vannak a szervezés elősegítésében Ferenczy professzornak, a társaság korábbi elnökének, ill. a hivatalos lap főszerkesztőjének is.
A konferencián a biofizika 24 nagyobb területéről 690 tudományos előadás, ill. poszter kerül bemutatásra.
A szekciókban a molekuláris szerkezeti kutatásoktól kezdve a sejt-, ill a sejt fölötti szöveti kutatások is terítékre kerülnek, nanotechnológiai kérdések mellett. A témák között szerepel a fotoszintézis, a neurobiológiai kérdések biofizikai aspektusai is.
Sor kerül kiemelt plenáris előadásokra, valamint folytatódik az EBSA díj átadásának hagyománya is: az idén Kinneret Keren, izraeli kutató kapja a 2.000 euró díjazással járó kitüntetést, aki plenáris előadást is tart.
Az Amerikai Biofizikai Társaság 6 ezer dollárt ajánlott fel a legjobb poszterek szerzőinek.
A jeruzsálemi születésű biokémikus Ada Yonath professzor-asszony tudományos életútjára visszatekintve elmondta, szülővárosában, a Hebrew Egyetemen szerzett diplomát 1964-ben, majd az izraeli Weizmann Intézetben végezte doktori kutatásait röntgen-krisztallográfiából. Tíz éven át Izraelben a proteinek kutatásával foglalkozott, majd 1979-1984-ig a berlini Max Planck Intézet genetikai kutatási csoportját vezette, együtt Heinz-Günter Wittmann-nel. Időközben professzorként adott elő a Chicagoi Egyetemen. Munkáját 1986-tól Hamburgban, valamint ezzel párhuzamosan az Weizmann Intézetben is folytatta.
Részt vett a Biofizikai Társaság megalapításában, s azóta is tevékenykedik a helyi, országos szövetségben.
Kutatásainak középpontjában a „fehérjegyár" vagyis a riboszóma szerkezetének és funkciójának vizsgálata állt.
Sikerült felismernie a riboszóma alegységeinek funkcióit, ezen felfedezését követően Thomas Steitz és Venkatraman Ramakrishnan csatlakoztak kutatásához. Végül 2009-ben hárman közösen nyerték el a kémiai Nobel-díjat a riboszóma kutatás terén elért eredményeikért. Az első közel-keleti nőnek számít, aki Nobel-díjat kapott.
A tudóshármas által alkotott háromdimenziós modell megmutatja, miként kapcsolódnak a különböző antibiotikumok a riboszómához, így ma már ezeket a modelleket használják a kutatók az új antibiotikumok fejlesztése során.
A professzor-asszony munkáját számos díjjal és éremmel ismerték el, megkapta a Kémiai Wolf Díjat (Wolf Prize in Chemistry), az UNESCO és a L'oreal Nők a Tudományokban díját, és a kémiai Israel Prize-t, ma ő a Helen & Milton A. Kimmelman Központ biomolekuláris kémiai részlegének igazgatója.
Magyarországhoz és Budapesthez mindig is kellemes emlékek fűzték, európai munkálkodása idején lehetősége volt számos budapesti szakmai látogatásra, a mesterképzési programban pedig egyik legfontosabb műszaki segítője egy magyar származású ember volt. Nagy örömére szolgál, hogy korai, meghatározó szakmai tapasztalatainak gyűjtéséhez magyarok is hozzájárultak, s mostani eredményei eléréséhez magyarok is hozzá tudtak járulni.
Nagy jelentőséggel bír számára a németországi Max Planc tudományos kutató intézetben folytatott tevékenység, az a tudományos munka, melyet egy meghatározott projekten közösen végeztek. Ezen idő alatt nyílt lehetősége számos budapesti látogatásra, s azóta is nagyon szereti a magyar embereket, humorukat, jókedvüket.
A 8. Európai Biofizikai Kongresszus a biofizika kutatási területek széles spektrumát felölelve, találkozási alkalmat kíván teremteni a kutatók, döntéshozók, szakértők és felhasználók számára, hogy lehetőségük nyíljon a legfrissebb kérdések, a jelenlegi követelmények és a jövőbeli technikai kihívások megvitatására.
A kutatási témák között kiemelhető; a riboszómák (a fehérjék sejten belüli felépítésében döntő szerepet játszó anyag) szerkezetét olyan mértékben sikerült feltárni, amely már valóságos, akár gyógyszer kötődési célpontok számára is elérhetővé válik. Most jutott odáig a tudományos világ, most állnak rendelkezésre olyan szerkezet-feltáró eszközök, melyekkel megismerhetjük a molekulák legfinomabb részleteit, a kapcsolódási pontok ismeretében részben módosítani tudjuk a sejtek működését, többet megértünk a kóros állapotokról, pl. a daganatképződés jelátviteli mechanizmusairól. Ez vezethet később eredményesebb gyógykezeléshez.
A biotechnológia területén most alakult ki kezdeti szinten az egyes sejtek „összehozásának" lehetősége, háromdimenziós struktúrák képzésére. Betegségek kezelésére ez a terület a következő 10-15 évben komoly áttörést hozhat.
Sok mindent megértünk már a sejtek mozgásáról, amit eddig titok fedett; miért indulnak el a sejtek valamilyen irányba, milyen mechanizmus működik ilyenkor. Videofelvételeket tudunk már készíteni egy-egy molekula mozgásáról is. Ez jelenleg még alaptudomány, de már látható kapcsolódása a kutatásokhoz.
Ada Yonath jelenlegi kutatási tevékenységéről elmondta; elsődlegesen továbbra is a riboszómák és a fehérje-szintézis kérdésköre foglalkoztatja, ill. olyan molekulák fejlesztése, amelyek a fehérje szintézist a liposzómák szintjén gátolni tudják, s ezzel befolyásolni tudják a különböző mikroorganizmusok támadására adott válaszokat.
A professzor-asszony szerint ennek nagy társadalmi jelentősége lehet. Olyan szerkezeti információt adnak a kutató kezébe, melynek alapján a komoly problémát jelentő antibiotikum-rezisztenciát sokkal könnyebben fel lehet ismerni, ill. sokkal könnyebben lehet majd kezelni.
Nagyon fontos alapkutatás az élet eredetének kutatása, a biológiai fejlődés nagyon korai szakaszában lévő (pre-biotikus) szerkezeteket keres most a kutató, amely a liposzómában komoly funkcióval rendelkezhet és segítségével az élet eredetéhez lehet visszamenni.
Az Euroastra megkérdezte, -melyek azok a kutatási területek, amelyek a legrövidebb időn belül a legközvetlenebb hasznot hozhatják a gyakorlati életben?
Válaszában dr.Závodszky Péter akadémikus a hazai helyzetet jellemezve elmondta, nálunk, az amerikai modelltől eltérően, nem a befektetők keresik meg a kutatókat és hasznosítják azok eredményeit, s nem alakult ki az a szellem, ami a jó tudományos eredményeket át tudná vinni az alkalmazásba. A hiba nem a magyar tudományban, hanem a magyar gazdaságban van. A magyar tudománynak az a feladata, hogy „termelje" azokat a tudományos eredményeket, amelyek a gazdaságban alkalmazhatóak és gondoskodjon ezek szellemi jogvédelméről.
Ilyen értelemben, a konferencia eredményei közül a biotechnológiai és a műszerfejlesztési vonatkozásúak tudnak a közeljövőben hasznot hozni. A többiek alapkutatás jellegűek és bizonyos távlatban, főleg a szakemberek kiképzésében jelentenek gazdasági hasznot az ország számára.
Pálinkás József szerint az antibiotikum-rezisztenciára vonatkozó kutatások jelentik az egyik olyan területet, ahol a közeljövőben erős áttörés várható. Ezek az eredmények nagyon rövid időn belül megjelenhetnek a gyakorlatban.
-foglalkozik-e a konferencia a tudományos kutatások etikai kérdéseivel?
Pálinkás József válaszában szólt róla, minden tudományos kutatásnak, különösen a biológiai kutatásoknak vannak etikai kérdései, „amit az ember ki tud deríteni, azt valahol valakik kiderítik"… Ezért jó, ha ezek az eredmények azokban az országokban születnek, ahol ezekre a kérdésekre megfelelően felkészültek, ahol lehetőség van rá, hogy ezeket a tudományos eredményeket jóra és ne rosszra használják föl. Azok a kérdések, amelyek itt előkerülnek, kétségtelenül felvetnek etikai kérdéseket is, éveken belül elképzelhető, hogy mesterségesen emberi szerveket lehessen létrehozni. Ezeknél gondos mérlegelést igényel, hogy meddig megy el az alkalmazás. Az, hogy a kutatás meddig menjen el, arra nehéz lenne azt mondani, hogy valamit ne kutassunk, mert, Teller Edével szólva; „Abból még kevés baj született, hogy tudtunk valamit, abból hogy nem tudtunk, abból már sok."
A szervező szerint; a kutatás etikájával foglalkozó külön szekciót nem terveznek.
A kongresszussal párhuzamosan kiállítás is zajlik, ahol a kiállítók bemutatják legújabb megoldásaikat, innovatív termékeiket és szolgáltatásaikat a több száz felhasználó, döntéshozó és szakértő számára.
http://www.haon.hu/tag/ebsa-2011
http://en.wikipedia.org/wiki/Ada_Yonath
Harmat Lajos