Az EP állásfoglalása az alkotmányozás kapcsán és a mai nap krónikája
18 perc olvasásA mai és holnapi EU-csúcs kapcsán szeretnék emlékeztetni az Európai Parlament álláspontjára, amelyet június 7-én fogadtak el az EP-képviselõk.
A mai és holnapi EU-csúcs kapcsán szeretnék emlékeztetni az Európai Parlament álláspontjára, amelyet június 7-én fogadtak el az EP-képviselõk.
Alkotmányozás: új szerzõdést 2008-ig
Vita az EU-csúcsról és az alkotmányról
A Bolyai Egyetemmel kapcsolatos írásbeli nyilatkozat
Tájékoztatásul:
A három RMDSZ-es EP-képviselõ, Kónya-Hamar Sándor, Kelemen Atilla és Szabó Károly által június 18-án beterjesztett írásbeli nyilatkozat szövegét itt lehet megtalálni:
http://www.europarl.europa.eu/activities/expert/writtenDecl/wdFastOngoing.do?language=HU
A dokumentum pontos címe: írásbeli nyilatkozat a Bolyai Állami Magyar Tudományegyetem újraindításának szükségességérõl.
A nyilatkozatot a szabályok szerint 2007. október 25-ig kell aláírnia a 785 EP-képviselõ többségének ahhoz, hogy azt az Európai Parlament hivatalos álláspontjaként kihirdessék. Addig errõl nincs szó.
A szabályokról részletesen:
http://www.europarl.europa.eu/activities/expert/writtenDecl/wdSidesStatic.do?language=HU
Megegyezés a harmadik vasúti csomagról
Az Európai Parlament és a Tanács szerdán megegyezésre jutott a harmadik vasúti csomagról, miután a tagállamok elfogadták az EP kérését: ötévente felül kell majd vizsgálni a tagállamok által a hazai vasúttársaságoknak adott, utasjogokra vonatkozó mentesítéseket. Így a csomag további elemei – például a vasúti liberalizációra és a mozdonyvezetõk képesítéseire vonatkozó elõírások – is életbe léphetnek.
Errõl részletes anyagot talál angolul itt:
Biztonságosabbá tenné az e-kereskedelmet az EP
Európai megbízhatósági jel bevezetését kéri az EP az Európai Bizottságtól a határokon átnyúló e-kereskedelembe vetett fogyasztói bizalom növelése érdekében. A képviselõk azt szeretnék, ha egyértelmû, átlátható szabályok védenék a digitális kereskedelem szereplõit, és a határokon átnyúló e-kereskedelem valódi lehetõséggé válna minden európai polgár számára.
Míg a polgárok mintegy háromnegyede igénybe veszi az e-kereskedelem lehetõségeit, országhatárokon keresztül ívelõ üzletkötésre mindössze az esetek 6 százalékában kerül sor – idézi az Eurobarométer adatait Zuzana Roithová (néppárti, cseh) az általa jegyzett EP-jelentés indokolásában. Márpedig az EU digitális piacának fejlõdése jelentõs mértékben növelhetné az EU versenyképességét a globális kereskedelemben – teszi hozzá a témafelelõs. A jelentés szerint a jelenség oka a digitális környezetbe vetett fogyasztói bizalom alacsony szintje, ezért a képviselõk számos kéréssel fordulnak az Európai Bizottsághoz ennek javítása érdekében.
Bizalmi jel
A képviselõk arra kérik a bizottságot, hogy az internetes kereskedelem nagyobb biztonsága érdekében kezdeményezze egy ?európai megbízhatósági jel" kialakítását, a hozzátartozó logóval és feltételrendszerrel.
?A megbízhatósági jelet (…) a kereskedõk akkor használnák, ha nyilvánosan igazolják, hogy meghatározott határidõn belül rendelkezésre bocsátották a kötelezõ információkat, ajánlott szerzõdéseket alkalmaztak, késedelem nélkül kezelték a panaszokat, alternatív vitarendezési (ADR-) rendszereket alkalmaztak, illetve megfeleltek más európai normáknak" – írja a jelentés. ?Az európai bizalomjelre irányuló célkitûzés többek között az, hogy létrejöjjön az elégedett fogyasztók olyan kritikus tömege, amely a határokon átnyúló elektronikus kereskedelem mûködéséhez szükséges" – teszi még hozzá az elõterjesztõ a saját véleményét tartalmazó részben.
További bizalomnövelõ intézkedések
A képviselõk azt várják a bizottságtól, hogy teremtsen olyan jogi környezetet, melynek köszönhetõen a digitális kereskedelemben a fogyasztók biztosak lehetnek abban, hogy adataikat kockázatmentesen kezelik a tranzakciók során. A digitális adatbiztonság növelésében kulcs szerep jut az oktatásnak, a konkrét lépések terén – a többi között – az ún. álcázott vásárlást említi a jelentés, mint amellyel az on-line szolgáltatásokat lehet ellenõrizni.
Az e-kereskedelmi piacot egy, a szereplõk által is támogatott EU-szintû szerv felügyelhetné, a weboldalakra független fogyasztói véleményeket lehetne elhelyezni a vásárlók orientációjának megkönnyítése érdekében.
Európai charta a jogokról és kötelezettségekrõl
A jelentés ?elhívja a Bizottságot olyan, a felhasználók jogairól szóló európai charta létrehozására, amely egyértelmûvé tenné az információs társadalom szereplõinek – ideértve a fogyasztókat is – jogait és kötelezettségeit" Ez a dokumentum elõírhatná a weboldalak akadálymentesítését is – derül ki a jelentésbõl.
A képviselõk rosszallják, hogy – fõleg az újonnan csatlakozott, kisebb tagállamok esetében – elõfordul, hogy bizonyos kereskedõk megtagadják a szolgáltatások nyújtását egyes EU-tagországok polgárai számára. Azt kérik, a bizottság lépjen fel ezen diszkrimináció ellen.
A jelentés szerint a Bizottságnak el kellene érnie, hogy az e-kereskedelemben az eladók meghatározott információkat, szabályozott, fontossági sorrendben minden esetben bocsássanak a vevõ rendelkezésére. A bizottságnak szabályoznia kellene azt is – vélik a képviselõk -, hogy a vevõ minden esetben megfelelõ információkat kapjon az ?ellátási láncról": vagyis arról, tulajdonképpen ki állította elõ a vásárolt árut, ki nyújtja az igénybe vett szolgáltatást s mely szereplõk vannak jelen pusztán közvetítõi minõségben az ügylet során.
Védelem a támadások ellen
A fogyasztói védelmet a képviselõk szerint külön meg kell erõsíteni ott, ahol a vásárló vállal minden kockázatot, vagyis akkor, ha elõre fizet.
Szabályozásban és technikai intézkedésekben megnyilvánuló lépéseket vár a bizottságtól a jelentés a felhasználókat érõ biztonsági, valamint a magánéletet érintõ támadásokkal szemben.
Végül a jelentés felhívja a tagállamokat, hogy mûködjenek együtt az EU egész belsõ piacán a digitális környezetben megvalósuló, magas szintû fogyasztóvédelem célkitûzésének elérésére irányuló törekvésben.
Herczog: elektronikus fogyasztói chartát
A vitában a szocialista frakció nevében felszólaló Herczog Edit azt mondta, ?a tét az európai társadalom és gazdaság fölkészítése az elektronikus korszakra. Ennek elõfeltétele, hogy az európai társadalom minél szélesebb rétegei hozzáférjenek az információs technológiákhoz". A képviselõnõ szerint ?hangsúlyoznunk kell az e-inclusion jelentõségét, avagy annak fontosságát, hogy a vidéki térségek lakói, a fogyatékkel élõk, az idõsebb korosztályok és a legszegényebb jövedelmûek is becsatlakozhassanak Európa digitális vérkeringésébe".
Herczog úgy vélte, ?a digitális környezetben számos tényezõ táplálja a fogyasztói bizalmatlanságot. Az információáramlás könnyedsége és sebessége, a fogyasztói tájékoztatás gyakori hiányossága, a jogsértõ magatartások gyors és széleskörû terjedése megannyi ok, amiért egy internetfelhasználó akár jóhiszemûen is átlépheti a törvénytisztelõ fogyasztás határát".
A politikus szerint biztosítani kell azokat az eszközöket, amelyek révén ?internetfelhasználóink szabálykövetõ fogyasztók maradhatnak". Herczog Edit azt mondta, hosszabb távon ragaszkodni kell egy olyan ?elektronikus fogyasztói charta" elfogadásához, ?amely világos és közérthetõ tájékoztatást nyújt majd minden egyes fogyasztónak arról, hogy az interneten milyen helyzetben mi a teendõ".
Jelentéstevõ: Zuzana Roithová (EPP-ED, CZ)
Jelentés: (A6-0191/2007) – A fogyasztóknak a digitális környezetbe vetett bizalma
A fogyasztóknak a digitális környezetbe vetett bizalma
Belsõ Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2007. június 21., csütörtök
Jogalkotási figyelõ:
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2048
Zuzana Roithová
Átláthatóbb közbeszerzési eljárásokat akar az EP
Az EP plenáris ülésén két közbeszerzésekkel foglalkozó jelentést fogadtak el a képviselõk. Az uniós közbeszerzési szabályozás reformja során átláthatóbbá tennék az eljárásokat és visszaszorítanák a részrehajlást a szerzõdések odaítélésekor. Az odaítélés és az aláírás között legalább 10 napnak kellene eltelnie.
A Jean-Claude Fruteau (szocialista, francia) által jegyzett, együttdöntésben tárgyalt jogszabály pár korábbi irányelv módosításával hatékonyabb eljárásokat határoz meg a szerzõdések értékelésére és odaítélésére, ezen kívül nagyobb átláthatóságot biztosít.
A reformtervezet kiemelt pontja az ún. ?standstill" határidõ bevezetése. Eszerint a bizottság javasolja, hogy harcolni kell a szerzõdések ?minél elõbbi aláírásának" gyakorlata ellen, ?amely azzal jár, hogy miután a szerzõdést már aláírták, a lefolytatott eljárások többé nem vitathatóak, és egyszerû kártérítésre korlátozza az alkalmazott szankciókat". Az Európai Bizottság ?javasolja egy 10 napos felfüggesztõ hatályú (standstill) határidõ létrehozását az egyik ajánlattevõnek történõ szerzõdés-odaítélésrõl szóló döntés és a szerzõdés aláírása között, szükséges idõt hagyva a sérelmüket vélelmezõ jelentkezõknek, hogy jogorvoslat iránti kérelmet nyújtsanak be".
Emellett ?minden olyan szerzõdéskötés érvénytelen lenne, amelyet a 10 napos felfüggesztõ hatályú határidõ lejárata elõtt írnak alá, és a jogorvoslati kérelmek ügyében eljáró felelõs nemzeti szervnek kell következtetéseket levonnia a jogellenes szerzõdéssel kapcsolatban, úgymint az ajánlatkérõ által esetleg átutalt összegek visszatérítése".
A jelentéstevõ szerint ?a felfüggesztõ hatályú, standstill típusú határidõ megfelelõ megoldásnak tûnik. (…) A javasolt 10 nap egy minimális idõszak, amelyet azok a tagállamok, amelyek kívánják, meghosszabbíthatnak".
A felfüggesztõ hatályú határidõvel kapcsolatos szabályok megszegése fõszabályként hatálytalanítaná a szerzõdést – így szavaztak a képviselõk. A tagállamok ugyanakkor ettõl eltérõ szankciókat is megállapíthatnának, mint például bírság kiszabása, vagy a szerzõdés hatályának lerövidítése.
A közbeszerzési jogszabályok átültetése és végrehajtása
A másik, saját kezdeményezésû jelentés, amelynek a felelõse Arlene McCarthy (szocialista, brit) A közbeszerzési jogszabályok átültetésének és végrehajtásának speciális problémái és e jogszabályok viszonya a lisszaboni menetrendhez címmel készült. Ezt még szerdán fogadta el az Európai Parlament.
A jelentéstevõ szerint ?tekintettel arra, hogy a közbeszerzés az EU bruttó hazai termékének több mint 16 százalékát adja, az EU bõvítésébõl következõ kihívások összefüggésében a nemzeti gyõztesek (national champions) felé tanúsított részrehajlás és a szerzõdések versenyfeltételek alapján történõ odaítélésében megmutatkozó egyéb mulasztások továbbra is veszélyeztetik az immár kibõvült belsõ piac egészséges mûködését".
Az egyik elfogadott módosítás szerint az EP ?felszólítja azokat a tagállamokat, amelyek eddig még nem biztosították hatóságaik számára az együttmûködéshez szükséges megfelelõ jogi eszközöket, hogy ezt – nem bürokratikus formában – tegyék meg a közszféra szereplõi közötti partnerségi kapcsolatok kialakításának keretében, megteremtve ezáltal a hatóságok számára az EU jogszabályaival, különösen a közbeszerzési irányelvekkel és az Európai Bíróság joggyakorlatával összhangban történõ cselekvéshez szükséges jogbiztonságot".
Jelentéstevõ: Arlene McCarthy (PES, UK)
Jelentés: (A6- /2007) – A közbeszerzési jogszabályok átültetésének és végrehajtásának speciális problémái és e jogszabályok viszonya a lisszaboni menetrendhez
A közbeszerzési jogszabályok átültetésének és végrehajtásának speciális problémái és e jogszabályok viszonya a lisszaboni menetrendhez
Belsõ Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2007. június 19., kedd
Jogalkotási figyelõ:
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2084
Arlene McCarthy
Jelentéstevõ: Jean-Claude Fruteau (PES, FR)
Jelentés: A6-0172/2007 – Jogorvoslat a közbeszerzési szerzõdések odaítélése tekintetében ;Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács irányelve a 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelveknek a közbeszerzési szerzõdések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történõ módosításáról
Belsõ Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság
Jogi Bizottság
Eljárás: együttdöntés, elsõ olvasat
Vita: 2007. június 19., kedd
Jogalkotási figyelõ:
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2006/0066
Jean-Claude Fruteau
Az EP támogatja az EU és a Palesztin Hatóság közötti kapcsolatok normalizálását
Az EP csütörtökön szavazott az euromediterrán partnerséget támogató MEDA program szabályozásáról. A jelentésben a képviselõk támogatásukról biztosították az uniós döntést a Palesztin Hatóságokkal való kapcsolatok normalizálásáról, és sürgõs pénzügyi segítséget kérnek a palesztin területek számára.
Az EP üdvözli a Tanács június 18-ai döntését a Palesztin Hatsággal való kapcsolatok azonnali normalizálásáról. A képviselõk sürgõs praktikus és pénzügyi segítséget adnának a palesztin területeknek, ideértve az új kormánynak nyújtandó közvetlen pénzügyi támogatást, valamint a Gázában élõk számára juttatandó humanitárius segélyt. Ez áll a Rodi Kratsza-Tszagaropoulou (néppárti, görög) által jegyzett jelentéshez elfogadott módosításban.
A csütörtökön megszavazott dokumentum alapvetõen a MEDA program értékelésével foglalkozik. A jelentés emlékeztet: a MEDA ?az EU elsõdleges pénzügyi eszköze az euromeriterrán partnerség megvalósításában azáltal, hogy a földközi-tengeri régió két oldala közötti éles különbség csökkentése érdekében támogatja a gazdasági és társadalmi szerkezeti reformokat kísérõ intézkedéseket a mediterrán partnereknél".
A MEDA három fõ területen nyújt támogatást. Ennek megfelelõen létezik egy politikai és biztonsági, egy gazdasági és pénzügyi, valamint egy társadalmi, kulturális és emberi erõforrásokkal foglalkozó fejezet.
A MEDA II program 2000 és 2006 között 5 milliárd 350 millió eurót biztosított az euromediterrán partnerségre.
Jelentéstevõ: Rodi Kratsza-Tszagaropoulou (EPP-ED, EL)
Jelentés: A6-0210/2007-a MEDA programról és a Palesztinának nyújtott pénzügyi támogatásról – értékelés, végrehajtás és ellenõrzés
Költségvetési Ellenõrzõ Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2007. június 20., szerda
A jelentés szövege:
Jogalkotási figyelõ:
http://www.europarl.europa.eu/oeil/file.jsp?id=5353752
Rodi Kratsa-Tsagaropoulou
Nemzeti és európai stratégiák a fiatalkori bûnözés ellen
A fiatalkori bûnözés kizárólag integrált, nemzeti és európai szintû stratégiák elfogadásával küzdhetõ le hatékonyan – áll Katerina Batzeli (szocialista, görög) saját kezdeményezésû jelentésében.
A csütörtökön, 440-64-71 arányban megszavazott jelentés szerint egyre csökken az az életkor, amikor a bûnözést elkezdik, és a fiatalok által elkövetett bûncselekmények egyre nagyobb kegyetlenséggel járnak.
A jelentés kiemelkedõ jelentõséget tulajdonít annak, hogy a társadalom összes érintett fele – az állam, a regionális és helyi hatóságok, az iskola, a család, a nem kormányzati szervezetek – részt vegyen az integrált nemzeti stratégia megtervezésében és végrehajtásába. Olyan iskola-, szociál-, család- és oktatáspolitikára van szükség, amely biztosítja a fiatalok korai szocializációját és elõsegíti az értékek átadására – így a jelentés.
A parlament ?hangsúlyozza, hogy a fiatalkorú bûnözõk bizonyos csoportjai (etnikai kisebbségek tagjai, fiatal nõk és bûnözõ csoportok) speciális beavatkozási programokat tehetnek szükségessé".
A képviselõk konkrét intézkedéseket is javasolnak a tagállamoknak, például az egyéves szülõi szabadságot, tanárok speciális képzését, konfliktuskezelési tréningeket és média képviselõivel közösen egy olyan ?útmutatót", amelynek célja a gyermekek, és különösen a fiatalkorú bûnözõk jogainak védelme.
A közös európai megközelítésnek azt kell célként kitûznie, hogy meghatározza a fiatalkori bûnözés kezelését és orvoslását szolgáló beavatkozás mintáit. Ezekben a szabadságvesztéssel kapcsolatos intézkedések csak a büntetés végsõ eszközei lehetnek – vélik a képviselõk. A bizottságnak a megelõzõ intézkedéseket már meglévõ közösségi forrásból kellene finanszíroznia, az integrált programokra pedig új költségvetési tételt vezethetne be – áll a jelentésben.
Az EP felszólítja a bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy integrált közösségi keretprogramra, amely közösségi megelõzõ intézkedésekbõl, a civil szervezetek és az államközi együttmûködés támogatásából, valamint a kísérleti programok regionális és helyi szintû finanszírozásából áll. A keretprogram a legjobb nemzeti gyakorlatokon alapulna és kiterjedne a pedagógiai infrastrukturális követelményekre is.
Jelentéstevõ: Katerina Batzeli (PES, EL)
Jelentés: A6- /2007- Fiatalkori bûnözés – A nõk, a család és a társadalom szerepe
Fiatalkori bûnözés – A nõk, a család és a társadalom szerepe
Nõjogi és Esélyegyenlõségi Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2007. június 20., szerda
Jogalkotási figyelõ:
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2011
Katerina Batzeli
Kerethatározat a rasszizmus és idegengyûlölet ellen
Tartós és gyakori problémát jelentenek a rasszista jellegû bûncselekmények az unióban. Az EP szerint egyetlen évben több mint 9 millióan válnak ilyen bûncselekmény áldozatává. A képviselõk az idegengyûlölet elleni uniós kerethatározat kapcsán fogalmaztak meg ajánlásokat a Tanács számára.
A Martine Roure (szocialista, francia) csütörtökön megszavazott jelentése ?a rasszizmus és idegengyûlölet elleni küzdelemrõl szóló kerethatározatról folytatott tárgyalások alakulásáról" szól.
A szöveg szerint ?az EUMC (Rasszizmus és Idegengyûlölet Európai Megfigyelõközpontja) éves jelentései, a rasszista bûncselekményekrõl szóló összehasonlító jelentései, valamint az antiszemitizmusról és iszlámellenességrõl szóló nemrég megjelent két jelentése kimutatta, hogy a rasszista jellegû bûncselekmények tartós és gyakori problémát képeznek a tagországokban". A jelentésben az áll, hogy ?2004-ben több mint 9 millió ember volt rasszista bûncselekmény áldozata".
A képviselõk emlékeztetnek: ?a hat évig tartó tárgyalások eredményeképpen a Bel- és Igazságügyi Tanács 2007. április 18-i ülésén a Tanács politikai megállapodásra jutott egy kerethatározatra irányuló javaslatról a rasszizmus és idegengyûlölet elleni küzdelemre vonatkozóan".
A parlament ez alapján többek között a következõket ajánlja a Tanácsnak:
- biztosítsa, hogy a rasszizmus és idegengyûlölet elleni küzdelem élén elsõsorban a békére, az erõszakmentességre és az alapvetõ jogok tiszteletben tartására irányuló oktatás, továbbá uniós szinten a vallási meggyõzõdések és a kultúrák közötti párbeszéd álljon
- a bizottsággal együtt alkalmazza aktívabban a meglévõ megkülönböztetés-ellenes és rasszizmus-ellenes jogszabályokat és a hatályos szerzõdések rendelkezéseit, illetve szorosan figyelemmel kell kísérnie az egyes tagállamokban a kerethatározat jövõbeli átültetését és végrehajtását
- ismerje el, hogy egyes tagállamok büntetni rendelik a népirtás tagadását vagy jelentõségének botrányos lekicsinyítését, az emberiség elleni bûncselekményeket vagy a háborús bûnöket
- szerepeltesse a kerethatározat végleges szövegében a rasszista és idegengyûlölõ tevékenységekhez kapcsolódó bûncselekmények meghatározását
- tartsa meg a lehetséges eltérést a kettõs büntethetõség elve tekintetében azért, hogy a tagállamok között lehetõvé váljon a kölcsönös jogsegély a rasszista és idegengyûlölõ magatartások üldözése és a határokon átnyúló rasszista mozgalmak leküzdésének lehetõvé tétele érdekében
Jelentéstevõ: Martine Roure (PES, FR)
Jelentés: A6-0151/2007 – A rasszizmus és idegengyûlölet elleni küzdelemrõl szóló kerethatározatról folytatott tárgyalások elõrehaladásáról
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2007. június 20., szerda
Jogalkotási figyelõ:
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2067
Martine Roure
Perger István /EU Parlament sajtószolgálat
