Vad ménes és délibáb

Újra Przsevalszkij-vadlovak legelnek a Hortobágyon! A faj az 1960-as évekre az intenzív vadászat következményeként a természetből kipusztult, ám köszönhetően az állatkerti szaporítóprogramoknak, mára ismét vannak vadon élő háremek. A Hortobágyon 1997 óta él egy teljesen vad populáció, amelyet most a WWF webkamera rendszerének köszönhetően mindenki megcsodálhat. Aki még többet szeretne tenni a vadlovakért, jelképesen örökbe is fogadhat egyet, ezzel támogatva a WWF munkáját.  Legyen október a vadló hónapja!

Újra Przsevalszkij-vadlovak legelnek a Hortobágyon! A faj az 1960-as évekre az intenzív vadászat következményeként a természetből kipusztult, ám köszönhetően az állatkerti szaporítóprogramoknak, mára ismét vannak vadon élő háremek. A Hortobágyon 1997 óta él egy teljesen vad populáció, amelyet most a WWF webkamera rendszerének köszönhetően mindenki megcsodálhat. Aki még többet szeretne tenni a vadlovakért, jelképesen örökbe is fogadhat egyet, ezzel támogatva a WWF munkáját.  Legyen október a vadló hónapja!

A Przsevalszkij-vadlovat, vagy más néven mongol vadlovat soha nem tudták teljesen háziasítani, így a háziló legközelebbi rokona megmaradt igazi vadlónak. Nevét egy orosz tábornokról, Nyikolaj Przsevalszkij-ról kapta, aki 1881-ben elsőként írt erről a csodálatos állatról. Egykor egész Közép-Ázsiában elterjedt volt ez a faj, azonban húsáért és bőréért folytatott tömeges vadászata miatt az 1960-as évekre az utolsó természetes élőhelyén, Mongóliában is kipusztult. A faj fennmaradását az állatkertekben élő egyedek voltak hivatottak biztosítani. Ekkor mindössze két állatkertben, Münchenben és Prágában voltak Przsevalszkij-vadlovak. Az állatkerti egyedekkel 1977-ben szaporító programot indítottak, melynek célja az volt, hogy a faj fennmaradjon és visszatelepítsék eredeti élőhelyére. Ennek köszönhetően 1992-ben 12 lovat engedtek szabadon Mongóliában. Számuk azóta ha lassan is, de növekszik.

A mongol Khar-us Nuur Nemzeti Park 1992-ben kérte a WWF Magyarország segítségét a park kezelési tervének elkészítésében. A kulturális és őstörténeti kapcsolatok, a hunokhoz fűződő hagyományaink, valamint a mongol és a magyar természeti adottságok  közötti hasonlóság miatt volt kézenfekvő választás a magyar szakemberek bevonása. A közös projekt során a WWF és a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársaival együtt először felmérték a Khar-us Nuur Nemzeti Park élőhelytípusait, a terület növény- és állatvilágát, valamint a veszélyeztető tényezőket. Ezután a mongol szakemberek képzése következett, amelynek során az összegyűjtött adatokból leszűrt tapasztalatokat osztottuk meg, és tapasztalatcsere céljából 3 hazai nemzeti parkba is ellátogattunk együtt. A Khar-us Nuur Nemzeti Park kezelési terve 2005-re készült el.

Ezalatt hazánk is bekapcsolódott a vadló fajmentő programba. A Hortobágyi Nemzeti Park 1997-ben csatlakozott a Kölni Állatkert által ellenőrzött programhoz Pentezug fokozottan védett területével, mely kifejezetten kedvező hely a vadlovak számára. Egy közel 2400 hektáros területet kerítettek el ahol a lovak teljesen vadon élnek, semmilyen emberi gondoskodást nem kapnak, a kerítés is csak azért szükséges, hogy a nagy területeket bejáró állatok ne keveredjenek számukra veszélyt jelentő helyekre. A program keretében a kutatók táplálkozástani, etológiai, genetikai és szaporodásbiológiai kutatásokat végeznek, de nem avatkoznak az állatok életébe. A telepítés óta eltelt évek alatt az állomány szépen szaporodik, 1997-ben 29 ló érkezett, 2008-ban viszont már 119 egyedet számlált a ménes, mára pedig már 210 vadló legel a Hortobágyon. Ez azt jelenti, hogy a Mongóliában található állományon kívül hazánkban él a világon a legnagyobb szabadon élő Przsevalszkij-vadló populáció.

A WWF a Hortobágyi Nemzeti Park munkájához is segítséget nyújt. Annak érdekében, hogy a vadlovat, ezt a ritka fajt bárki bármikor megcsodálhassa, a Nemzeti Park mintaterületén a WWF támogatásával több webkamerát szereltek fel. Amellett, hogy az érdeklődők láthatják a lovakat, a kameraképek olyan tudományos ismereteket is szolgáltathatnak, amelyeket eddig a kutatók a személyes jelenlétük során nem szerezhettek. Igaz, a vadlovak már valamennyire hozzászoktak az őket követő 1-2 kutató folyamatos ottlétéhez, néhány dolgot azonban még nem „mutattak meg", például ellést még senki nem látott.

 Aki szeretné saját szemével látni a hortobágyi vadlovakat, megteheti a www.vadlo.hu oldalon.

 A kamerák lehetőséget adnak arra, hogy ezeket a Mongóliában őshonos állatokat jobban megismerjük, azonban a szemlélődésen kívül arra is van lehetőség, hogy mi magunk is támogassuk a WWF fajvédelmi munkáját. Egy Przsevalszkij-vadló jelképes örökbefogadásával nem csak egy plüss vadló és egy nevelőszülői oklevél boldog tulajdonosai leszünk, de azzal a tudattal térhetünk nyugovóra, hogy segítünk megóvni egy különleges és ritka fajt. Erről részletesebb információt találunk a www.wwf.hu/vadlo oldalon.

 Aki pedig „személyesen" is szeretne találkozni a vadlovakkal, látogasson el a Hortobágyra, a Nemzeti Park Malomházi Bemutatóközpontjába, ahol szafari-szerűen találkozhat velük