MI AZ A RAGJEGY? – Dr. Perneczky László előadása a Bélyegmúzeumban
3 perc olvasás
Különböző típusai léteztek és léteznek ma is. Ragjegy például az ajánlott vagy a sürgősségi jelzés ragasztása vagy pecsételése a borítékon, amelyen szerepel a postahivatal száma és helye meg a nagy R betű. Régebben a postatakarék betétkönyveken is ezzel jelezték (vagy ragasztva, vagy pecsételve), hogy melyik postahivatal vagy postaügynökség a kibocsátója. Egyébként annyi köze van a bélyeghez, hogy az irányítást jelzi. A ragjegy a filatelistáknál külön gyűjtési terület.
Különböző típusai léteztek és léteznek ma is. Ragjegy például az ajánlott vagy a sürgősségi jelzés ragasztása vagy pecsételése a borítékon, amelyen szerepel a postahivatal száma és helye meg a nagy R betű. Régebben a postatakarék betétkönyveken is ezzel jelezték (vagy ragasztva, vagy pecsételve), hogy melyik postahivatal vagy postaügynökség a kibocsátója. Egyébként annyi köze van a bélyeghez, hogy az irányítást jelzi. A ragjegy a filatelistáknál külön gyűjtési terület.
Vetített képes előadáson tudtuk meg, hogy 1885-től lehet figyelemmel kísérni a Magyar Királyi Posta és a Takarékpénztár jelenlétét hazánkban. Ragjegyekkel jelezték a takarékkönyv kibocsátóját. 1906-ból fennmaradt egy gót betűs Einlage-Büchel fedlapú könyvecske is. 1947-től néhány hónapig a betétkönyveken Kossuth-címer és méhkas szerepel. A méhkas ma is látható a Hold utca 4. számú szecessziós palota homlokzatán, amelyben most az Államkincstár van. A díszes épületet Lechner Ödön tervezőmunkájának és a Zsolnay-csempéknek köszönhetjük. Gyönyörű üvegablakait Róth Miksa készítette.
A bélyegekben, de a ragjegyekben is történelmi események sora rejlik. Az I. bécsi döntés révén (1938. november 2.) Kárpátalja visszakerült Magyarországhoz egészen 1944 októberéig. A ragjegykutatók (vannak jó páran) ezeken kétnyelvű, magyar és ruszin (vagy rutén) feliratú helységneveket fedeztek fel. A II. bécsi döntéssel pedig Magyarország része lett Máramarossziget. (Írták Mármarosszigetnek is.) A Felvidék egy része, Ungvár és környéke átkerült a megalakult Csehszlovákiához, ettől kezdve a ragjegyek feliratai magyar és szlovák nyelvűek voltak. A Magyar Királyi Posta külön római számmal látta el a visszaszerzett területeket, arab számmal pedig a postahivatalait. A két feliratot más-más betűtípussal különböztették meg. A Délvidék szintén külön számot kapott. A kárpátaljai Voloncs Gábor gyűjteményéből táplálkoznak a hazai filatelisták, a másik gyűjtő, Horváth Lajos munkái pedig a magyar szakembereknek vált a Bibliájává.
DOBI ILDIKÓ