Az életben Lehet Tévedni, A Művészetben Soha

2012. június 5-én a Vasas Művelődési Ház színháztermében tartotta tanévzáró előadását a THÉBA Művészeti Akadémia. Megtekintettük a növendék képzőművészek kiállítását, majd a színész osztály részleteket adott elő Vörösmarty: Csongor és Tünde színdarabjából. A délutánt a táncművész osztály szakvizsga előadása zárta Jancsó Sarolta színművész, valamint a THÉBA Művészeti Akadémia színész és énekes diákjainak közreműködésével.

A műsor előtt Andor Edit, a THÉBA Művészeti Akadémia igazgatója a művészeti iskolák helyzetéről, az oktatás minőségének fontosságáról és a művészetoktatás kérdéseiről tartott rövid tájékoztatást. Beszédéből emelném ki a fontosabb gondolatokat:

Egy régi tanítványunkat, Lehoczky Tamást, akinek filmjeit már Amerikában is bemutatták – megkérdeztem, mit javasolna reklám mondatnak az iskola számára. Azt mondta, úgy emlékszik a THÉBA-ra, hogy „professzionális képzés családias légkörben". Ezt javasolta szlogennek is. A személyes odafigyelés valóban ritka kincs napjainkban, szerinte erre a fiataloknak nagy igényük van. Nálunk valóban 30 éves fennállásunk alatt mindig is elsődleges szempont volt és marad a tanárok és diákok személyes kapcsolata, a diákok személyiségének maximális figyelembe vétele az oktatás során. Cél, hogy mindenki a saját szintjétől induljon, ne kelljen ismételgetnie olyan dolgokat amiket már tud, vagy éppen fordítva, ne kelljen lemondani az oktatásról mert teljesen kezdő, vagy anyagi gondjai vannak. Már az órarend kialakításakor is figyelembe vesszük, ha valaki munka, egyetemi tanulmányok, vagy családi elkötelezettség mellett vesz részt az oktatásban. Ennek érdekében találunk ki személyre szabott, alternatív megoldásokat.

A művészetnek (ahogy a sportnak is) személyiségformáló és személyiségmegtartó ereje van, a társadalom válságos helyzetekben is mindig támaszkodhat erre – illetve támaszkodhatna, ha a mindenkori oktatáspolitika kicsit odafigyelne. Az önkifejezés mellett a rendszeres erőfeszítést kívánó gyakorlást, koncentrálást, az egymásra figyelést, a csapatmunkát, a kommunikációt is észrevétlenül megtanulják a diákok az oktatás során, mely tulajdonság később más területen is hasznosítható. A sikeres üzletemberek, politikusok többsége több évig vett részt művészeti képzésben (vagy rendszeresen sportolt). A döntéshozóknak fel kell ismerniük a művészeti iskolák fontos társadalmi szerepét, és biztosítaniuk kell a működés alapvető feltételeit. Franciaországban ez nem probléma, ott kiemelt szerepet kap a francia kultúra, művészet ápolása az iskolarendszerben, már a Minisztérium honlapján is megfogalmazódik ez a szándék. Nálunk olyan hangulat alakult ki társadalmi szinten, hogy a magyar zászló, a magyar kultúra kiemelt fontosságának hangsúlyozását sokan úgy értelmezik, mintha ez valaki mások ellen szólna. Ezért is fontos a művészeti iskolák szerepe, mert itt széles ablakot nyitunk a világra, a világban fellelhető kulturális értékekre, a különböző vallások filozófiai és művészi vetületére, a másság elfogadására.

A rossz gazdasági helyzetből való menekülés pozitív energiákat mozgat, mi is keressük az újabb és újabb lehetőségeket, és ehhez partnereket. Új tanfolyamokat indítunk jövőre, és egy új tagozatot, a Rock Akadémiát hoztuk létre, ahol a magyar rock-zenei élet nagyjai vállalták a tanítást. A túlélés lehetőségét adhatja az együttműködés más kulturális intézményekkel.

A Vasas Művelődési Házzal 20-30 éve tart ez a jó kapcsolat, melyet Závodszky Melinda igazgatónővel kiépítettünk. Fodor Tamás igazgató vette át a stafétabotot a Művelődési Házban, a tanévzáró rendezvény már az ő segítségével jött létre. Remélem, hogy a jövő évadban gazdaságilag is gyümölcsöző közös projekteket tudunk létrehozni. Mert hangsúlyozom, hogy a művészeti értékek létrehozásában mind a két intézmény élen jár, csak és kizárólag a gazdasági korlátokat kell ledönteni.

Remélem, hogy a társadalom a nehézségek ellenére jó irányba mozdul és belátják, hogy érdemes támogatni a művészeti szakképzést, hiszen sok mindent tudunk mi is adni (műsorok, képek, design tevékenység, portfoliókészítés, rendezvényeinken pr tevékenység a támogató számára, stb). Diákjaink is szívesen végzik szakmai gyakorlatukat gazdasági cégeknél.

Büszkék vagyunk a THÉBA Művészeti Akadémián folytatott oktatás színvonalára, amit remélem tükröznek az itt kiállított képek, a tánc szakvizsga és a színész I. évfolyam vizsgája.
A művész pedagógusok lelkes munkája a diákok alkotó munkájában tükröződik. Mint művész tanár én magam úgy érzem, az én életem sokszorozódik meg a diákjaimnak átadott tudással. A művészetet valójában nem lehet oktatni, de közösen meg lehet találni az egyes diákok számára megfelelő gyakorlás módszereit, technikáit, motivációt lehet adni az útkereséshez, segítséget az egyéni kifejezésmód megtalálásához. Nem szabad az oktatás minden mozzanatát szigorúan betartandó szabályokba foglalni, hiszen az iskolák egyéni specifikumait, egyéni színeit meg kell tartani, és a kreatív tanároknak lehetőséget kell adni, hogy egyénileg formálják egy-egy tananyag módszereit. Az arculatukat vesztett „egyeniskolák" nem vonzzák a diákokat. Nem kell félteni az iskolákat attól, hogy a kreativitás dilettantizmust eredményez. Csak elhivatottságból lehet a tanári munkát folytatni minden nehézség ellenére. Ez az elhivatottság pedig hosszú távon biztosíték a minőségi oktatásra. A központi tanterveknek természetesen irányvonalat kell adni az évfolyamonkénti kötelezően elsajátítandó tananyagokról, ez az átjárhatóság szempontjából nagyon fontos, és a kimeneti kompetenciákról, hogy a szakvizsga bizonyítvány minden iskolában azonos tudásszintet tükrözzön.

A bizonytalanság érzése mindenkit félelemmel tölt el, akár bevallja, akár nem, egyre kevesebb az un „fizetőképes kereslet" Az igazi értékek devalválódnak, elönt minket a hulladék minden formájában, és ez kihat a kultúrára is, a művészeti értéket egyáltalán nem közvetítő könyvekre, filmekre egészen a „zenei hulladék"-ig. Annál veszélyesebb ez, mivel ezek a művek és képviselőik a művészet álarcában jelennek meg, és olyan „celebeket" kreálnak, akiket a fiatalok nagy része példaképnek tekint és egyre igénytelenebbül utánozni próbál. Aki valóban művész, ráadásul tanár, az velem együtt azt gondolja, hogy „ITT és MOST" tenni kell valamit, tenni kell a társadalom művészet iránti közönye ellen, az igénytelenség ellen, a valódi művészetért, a kallódó ifjúság jövőjéért. Nem világmegváltó szándékkal, hanem mindenki a maga területén, csak egy-egy kis lépést, de tenni kell valamit itt és most. Egy művészeti iskolának most kell nyitni a szélesebb rétegek felé, hogy a művészet ne csak egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem közkincs.
Optimista vagyok – sokak szerint naív – azt remélem, ha a fiatalok idejüket az őket érdeklő dolgokkal tölthetik, ha érzik, hogy személy szerint rájuk figyel valaki, ha fontos a tanároknak az ő személyiségük, ha egyéni elképzeléseiket segítünk megvalósítani, akkor energiájukat leköti ez a tevékenység, és talán védve lesznek az önpusztító pótcselekvésekkel szemben. Nem mindenki lesz művész, aki az Akadémiát elvégzi, de biztos, hogy művészetre fogékony a valódi értékekre nyitott emberré válik, és gyermekeit is e szerint fogja felnevelni."

A THÉBA Művészeti Akadémia felvételit tart 2012. június 7-én.

THÉBA Művészeti Akadémia

1074 Rákóczi út 54.
www.theba.info