Zöld távhővel nyitja a Zöld Kaput Kalocsa
3 perc olvasás
Felerészben az Új Széchenyi Terv forrásaiból valósul meg az 1,2 milliárd forint összértékű biomassza alapú távhőfejlesztés Kalocsán. A beruházás létrejötte a városi önkormányzat fenntarthatósági törekvéseit összegző Zöld Kapu Program első lépése. Az idei évben elkészülhet a Távhőfejlesztési Cselekvési Terv, a dokumentumot megalapozó koncepció nagymértékben számol a zöld távhő hazai elterjesztésével – jelentette be Kovács Pál klíma- és energiaügyért felelős államtitkár 2012. június 6-án, Kalocsán, az ünnepélyes alapkőletételen.
Felerészben az Új Széchenyi Terv forrásaiból valósul meg az 1,2 milliárd forint összértékű biomassza alapú távhőfejlesztés Kalocsán. A beruházás létrejötte a városi önkormányzat fenntarthatósági törekvéseit összegző Zöld Kapu Program első lépése. Az idei évben elkészülhet a Távhőfejlesztési Cselekvési Terv, a dokumentumot megalapozó koncepció nagymértékben számol a zöld távhő hazai elterjesztésével – jelentette be Kovács Pál klíma- és energiaügyért felelős államtitkár 2012. június 6-án, Kalocsán, az ünnepélyes alapkőletételen.
A 4 MW-os kalocsai biomassza erőmű létesítésével 2,5 millió köbméter gáz váltható ki, a helyi energiaellátásban 15 százalékos megtakarítás érhető el. A távhőhálózatra Kalocsa legnagyobb intézményeinek, kereskedelmi és állami egységeinek négyötöde csatlakozhat. A szolgáltatást igénybe veheti majd a Polgármesteri Hivatal, a kórház, két középiskola, az ügyészség, a földhivatal és az Érsekség több intézménye is.
Kalocsa tizenöt év alatt a külső forrásoktól függetlenedve önellátásra kíván berendezkedni energiából és élelmiszerekből a Zöld Kapu Program szerint. A távhőberuházás mellett a közintézmények épületenergetikai fejlesztésére, napelem rendszerek kiépítésére és a helyi közvilágítás korszerűsítésére is készülnek. A jó példa bátorítást jelenthet más hazai települések számára, intézkedéseik egymást kiegészítve egy alacsony karbon kibocsátású zöldgazdaság létrejöttéhez vezetnek Magyarországon.
Kovács Pál a kalocsaiak előrelátó törekvéseit méltatva kifejtette: a helyi lépések teljes összhangban vannak az energiafüggőség mérséklését középpontba helyező kormányzati szakpolitikai célokkal. A Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv (NCsT) szerint a legnagyobb részarányt a biomassza és a geotermikus energia decentralizált, hőhasznosítási célú alkalmazása képviselheti majd a nemzetközi vállalások teljesítésében.
A készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Tervet megalapozó koncepció helyzetképe alapján a távhőszolgáltatásban 80 százalék feletti részesedéssel a földgáz a meghatározó energiahordozó. A Nemzeti Energiastratégia a mai 10-ről 25 százalékra növelné a megújuló energiaforrások arányát a fűtési célú energiafelhasználásban 2030-ra.
Az Új Széchenyi Terv Helyi hő és hűtési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokkal c. konstrukciója keretében 20 darab nyertes projekt született, a megítélt támogatás összege meghaladja a 3,5 milliárd forintot.
Kalocsa más kiírásokon is eredményesen szerepel: 84 projektjéhez 8,3 milliárd forint támogatást nyert el. A 61, már megvalósult fejlesztés között van az 5301 j. út felújítása és a Kertvárosi Általános Iskola fejlesztése. A település kistérségi központi szerepét erősíti a másfélmilliárdos támogatással zajló ivóvízminőség javító projekt is.
