Az adóteher elbizonytalanítja a biztosítási ügyfeleket

Az életbiztosításokon kívül minden biztosítási termékben jelentősebb mozgásra számít a PBA biztosítási alkusz szakértője a biztosítási adó bevezetésének hatására. A január elsejétől bevezetendő új adónem parlamenti végszavazása körüli bizonytalanság az ügyfelekre is kihatott az utóbbi hetekben.

Az életbiztosításokon kívül minden biztosítási termékben jelentősebb mozgásra számít a PBA biztosítási alkusz szakértője a biztosítási adó bevezetésének hatására. A január elsejétől bevezetendő új adónem parlamenti végszavazása körüli bizonytalanság az ügyfelekre is kihatott az utóbbi hetekben.

Egyfajta versenyfutás kezdődhet a szereplők között, a tekintetben, hogy ki milyen mértékben hárítja át a díjat a biztosítottra, ennek következtében pedig alapvetően az egyes társaságok üzletpolitikája dönti majd el, ki hogyan osztja meg a terhet az ügyféllel. „Ez jelentheti azt is, hogy számos új termék jelenik meg a piacon, és érdemes lesz ismét újra átvilágítani az állományokat a díjak szinten tartása érdekében, azonban annak is megvan a kockázata, hogy az ügyfelek inkább lejjebb adják fedezeti igényeiket és olcsóbb megoldást keresnek" – értékelt Vass Gábor a PBA ügyvezető igazgatója.

Egyelőre a kivárás jellemzi a helyzetet, ami minden bizonnyal tetten érhető lesz az amúgy is zsugorodó piac számain. Európában a biztosításokhoz kapcsolódó adó egyébként fogyasztási adó jellegű, alapelvei tekintetében nem azonos a jelenleg tervezett hazai konstrukcióval. 2011 végén Magyarországon összesen közel 4,2 millió kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés, és 807 ezer casco biztosítás élt. Az autóparkállomány elöregedése és az átlagdíjak folyamatos csökkenése miatt a kötelező felelősségbiztosítás díja évi 23 ezer forintra csökkent, míg az átlagos cascobiztosítás díja évi 89 ezerforintra rúgott a MABISZ adatai szerint. Várható hogy az adó hatására abiztosítási díjtételek növekedése a lakossági penetráció csökkenését is jelenti majd.

A használtautó kereskedéseknél vett autók alig néhány százalékára kötnek csupán cascot, amelynek egyik oka a finanszírozott járművek arányának csökkenése. E jelenség egyik következménye lehet, hogy tovább romlik a hazai járműpark állapota, a kisebb töréseket, károkat nem javíttatják meg az ügyfelek, illetve a káreseményeket nem a kgfb terhére rendezik, mentesülve ezzel a bónusz fokozat változása, és a díjemelkedés hatása alól.

A lakásbiztosítások terén is az alapszolgáltatások felé terelheti az ügyfeleket a biztosítási adó, ez kisebb kockázati lefedettséget eredményez. A rövidtávú spórolás következménye ugyanakkor a káresemény bekövetkezésekor kifizethető kártérítés összegét csökkenti.

„Amire a biztosítási adó bevezetésekor mindenképpen érdemes figyelni, hogy a január elsejétől fizetendő díj megváltozik, így a csoportos megbízás esetén meghaladhatja a korábbi limitösszeget, így nem sikerül azt kifizetnie az ügyfélnek. Illetve mivel a biztosítónak az adót kell elsőként beszednie a fennmaradó összeg nem fedezi majd a biztosítás díját, így állandó utalás mellett is kialakulhat majd díjfizetési különbözet" – hívja fel a figyelmet Vass Gábor.