Révay András: A légi turizmus jelentősége megnőtt

Ismét sokakat érintő kérdések szerepeltek az Országgyűlés Sport- és turizmusbizottsága ülésének napirendjén. Ezek közül különösen az átalányadózás és a légi turizmus körébe tartozó egyes felvetések kerültek az érdeklődés középpontjába.

Ismét sokakat érintő kérdések szerepeltek az Országgyűlés Sport- és turizmusbizottsága ülésének napirendjén. Ezek közül különösen az átalányadózás és a légi turizmus körébe tartozó egyes felvetések kerültek az érdeklődés középpontjába.

Mielőtt a két legfontosabb témára sor került volna, a sporthuliganizmusról szóló törvény módosításával kapcsolatban a Bizottság támogatta a javaslatot, mely szerint a stadionokban kötelező beléptető rendszer alkalmazásának határidejét egy évvel hosszabbítsák meg. Nem támogatta viszont a Bizottság a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójáról szóló törvényjavaslat módosítását.

A turisztikai vendéglátás helyzetéről, fejlesztési feladatairól, Zsarnóczi Csaba, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára tájékoztatta a bizottságot. Adatokat ismertetett arról, hogy 2011-ben a kereskedelmi vendéglátás árbevétele egy százalékkal, volumene 2,1 %-kal csökkent a korábbiakhoz képest. A vendéglátásban működő 18 ezer társas vállalkozás közül mindössze 31 % volt nyereséges 2010-ben! A foglalkoztatás viszont 2011-ben nőtt a szektorban.

A légi turizmus jelentősége megnőtt, állapította meg Schváb Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára, majd hozzátette: az utazni kívánók azt nézik, hová juthatnak el viszonylag alacsony költséggel és kényelmesen. A Magyar Turizmus Zrt. marketing tevékenysége is sikeres. Ugyanakkor viszont a légi turizmus még mindig Budapest-központú. Nemzeti légitársaságunk kiesésével a Liszt Ferenc repülőtéren 2012 februárjában jelentősen – több mint negyedével – csökkent a járatok száma. Az utaslétszám 13%-kal, az összes személyforgalom több mint négyötödét kitevő első 12 legnagyobb forgalmú célország utasainak száma pedig ennél is kisebb mértékben, 3%-kal mérséklődött. A Malév leállását követő átrendeződési időszakban, a Magyar Turizmus Zrt. előrejelzése szerint – a fenti számítások és feltételezések alapján – rövidtávon maximum 5%-os visszaesés valószínűsíthető a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számában. A vendégéjszakák ilyen mértékű csökkenése a külföldiek magyarországi turisztikai költésének milliárdokban mérhető csökkenését vonja magával, ami makrogazdasági szinten is jelentős negatívum, mintegy 43 milliárd forintos turisztikai bevételcsökkenést jelent. A beutazó turizmus szempontjából fontos új járatok indításának és a megfelelő járatbővítéseknek köszönhetően, éves viszonylatban, a prognosztizált csökkenés enyhébb lehet. Az is egyértelmű, hogy budapesti székhelyű légitársaságra nagy szükség van, ám, hogy az nemzeti vagy nem nemzeti jellegű, azt számos gazdasági tényező befolyásolhatja.

Az átalányadózás bevezetésének lehetőségeiről a vendéglátó szektorban szólt Honyek Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője. Írásban is benyújtott összefoglalójának lényege: az állam nagy mennyiségű adót veszítene és EU-s szabályok is akadályozzák. Az átalányadózás előnye annak egyszerű adminisztrálhatósága, illetve, hogy bizonyos feltételek fennállása esetén hozzájárulhat a gazdaság fehéredéséhez. Hátránya ugyanakkor, hogy nem teszi lehetővé a vállalkozások számára a tényleges költségek elismertetését, így a foglalkoztatással, beruházásokkal kapcsolatos költségeket sem, ezért kifejezetten hátrányos az érintett vállalatok foglalkoztatást bővítő szerepe és fejlődése, növekedése szempontjából. Angliában és Németországban a kisvállalkozások körében van átalányadózás, de szektoronként más költséghatárral. Az előterjesztő részletesen szólt az átalányadózás alkalmazhatóságáról a jövedelmi adók és az áfa esetében. Megállapította: ez az adózási technika semmiképp sem adócsökkentést, hanem inkább adminisztrációs könnyítést és kiszámíthatóságot jelentene az adóalanyok számára, azáltal, hogy nem szükséges elkülöníteniük a levonható és a nem levonható áfát, valamint egyszerűen kiszámíthatóvá válik az adófizetési kötelezettségük mértéke. Olyan a személyi jövedelemadót és az általános forgalmi adót is magába foglaló átalányrendszert, amely a bevételek nyilvántartását sem követeli meg az adóalanyoktól, nem tart megvalósíthatónak. Mind az általános forgalmi adóban az alanyi mentességre vonatkozó 5 millió forintos értékhatár, mind a személyi jövedelemadózás szempontjából fontos értékhatárok vizsgálata lehetetlenné válna a bevételek nyilvántartása nélkül. Ez azon túl, hogy súlyos visszaélésekhez vezetne, az Európai Unió elvárásainak sem felelne meg.

A beszámolót követő vitában Báni Erik, a bizottság elnöke a vendéglátásban dolgozók adminisztrációs kötelezettségeinek enyhítését sürgette.