Révay András: Nem Menekülnek A Félelembe

Európa legnagyobb zsidó kulturális rendezvénysorozata, a Zsidó Nyári Fesztivál 15 éves! A csodálatos másfél évtized alatt a Fesztivál bekerült a nemzetközi vérkeringésbe, számon tartják neves művészek és elismeri a közönség. Az idén augusztus 26. és szeptember 4. között rendezik meg.

A fesztivál programját bemutató tájékoztatót Zoltay Gusztáv, a MAZSIHISZ igazgatója a tárgytól némileg elütő szavakkal kezdte. Magyarország Európa része – mondta – ahol az alapvető emberi jogokat tiszteletben kell tartani. A mai zsidóság otthonának tekinti a magyar hazát, sorsának a magyar sorsot. A Zsidó Nyári Fesztivál az elmúlt 14 évben társadalompolitikai kérdésekkel nem foglalkozott, kizárólag a művészet erejével hatott. Most azonban árnyék vetül a zsidó kultúra ünnepére. Hazánkban felerősödött az antiszemitizmus. Eldurvult a közbeszéd, Horthy-nosztalgia vette kezdetét, szélsőjobboldali nézeteket valló írókat emeltek be a közoktatásba, emlékműveket gyaláztak meg, zsidó művészeket nyilvánítottak persona non grata-nak és a hatalom nem érzékeli annak veszélyét, hogy a fiatal generáció téves eszmékkel fertőzése milyen következményekkel járhat az ország jövőjére nézve. A Zsidó Nyári Fesztivál ezért hangsúlyozottan kiáll az emberi jogok tiszteletben tartása mellett, és tiltakozik minden (etnikai, nemzetiségi, vallási) megkülönböztetés ellen.

A Fesztivál főrendezője, Vadas Vera, megerősítette: nem menekülnek a félelembe! A felnőttek mellett a fiatalokhoz kívánnak szólni az által is, hogy a legszebb kamaszkort elért fesztivál műsorfolyamában igen sok fiatal művész lép majd fel. Bár a válság itt is érezteti hatását, ennek ellenére sem a rendezvények száma, sem színvonala nem csökken. Költségvetésük mintegy 68 millió forintra rúg, ebből tíz milliót a Nemzeti Kulturális Alaptól kaptak. Tavaly 120 ezer látogatójuk volt, idén sem számítanak kevesebbre és a jegyigénylésekből már most is látszik, hogy rengetegen jönnek külföldről, nagyon sokan a tengeren túlról érkeznek. Az ő itt tartózkodásuk költsége a Főváros bevételeit számottevően növeli, ám Budapest mégsem ad egyetlen fillér támogatást sem a fesztiválhoz. A szervezők mégis úgy döntöttek, hogy szeptember 4-én, a jubileumi gálaműsorra jelképes áron adják a jegyeket. Olyan művészek szerepelnek majd itt, akik elkötelezettek az emberi jogok tiszteletben tartása iránt és művészi kvalitásuk is megkérdőjelezhetetlen.

A fiatal közreműködők közül is kiemelkedik a csodálatos tehetségű, nyolcéves(!) izraeli zongoraművész, Yoav Levanon, aki már New Yorkban, a Carnegie Hallban is koncertezett. Augusztus 26-án, az ünnepélyes megnyitón a Zsinagógában Joseph Haydn: D-dúr zongoraversenyét adja majd elő a Liszt Ferenc Kamarazenekar kíséretével. A műsorban fellépnek a Pusker nővérek, Júlia és Ágnes, hegedűművészek. Karrierjük 2004-ben kezdődött, amikor a Zeneakadémia nagytermében, a Budapesti Fesztiválzenekar koncertjén játszhattak szólót, Fischer Iván vezényletével. Júlia, a fiatalabb testvér 2005-től a Zeneakadémia különleges tehetségek osztályának növendéke, Ágnes pedig hegedűművészi diplomáját 2010-ben kiváló minősítéssel szerezte meg. Több zenei verseny nyertese, programjában Bloch, Sarasate és Goldmark művei szerepelnek majd.

Rendhagyó koncertnek nevezte Birta Gábor „A Próféták hangja" című estét, melyet Budapesten és Debrecenben is láthat majd a közönség. Az Ószövetség prófétái egyedi, varázslatos érték birtokában voltak, ami tökéletesen átültethető a wallenbergi értékrendbe. Saját szellemi harcukat megvívva a zsidó nép megmenekülése állt tevékenységük középpontjában. Wallenberg a XX. század mindez idáig meg nem énekelt hőse, a két kántor közreműködésével létrejött műsor ezt a hiányt szeretné pótolni. Birta Gábor fiatal kora ellenére már külföldi tanulmányai alatt nagyszabású produkciókban szerepelt A Magyar Állami Operaházban 25 évesen debütált Händel: Xerxes című vígoperájában, amellyel ő az első kontratenor a dalszínház történetében. A szakmai kritika és a közönség maradéktalan elismerését elnyerve hangfajának legrangosabb hazai képviselőjévé vált. Nógrádi Gergő a fiatal generáció kiemelkedő tehetséggel megáldott kántora, aki komolyzenei múltjának és iskoláinak köszönhetően káprázatos profizmussal, mély átérzéssel és bravúros erővel szólaltatja meg a zsidó liturgia, a hagyományos dalok és a klasszikus zene dallamait. Fekete László 1989 óta a budapesti Dohány utcai zsinagóga első kántora. Gyakran közreműködik koncerteken, rádiós és televíziós közvetítésekben, lemezfelvételeken és filmekben. Művészi pályafutása során bejárta Európát és megfordult Izraelben, Japánban is.

A Zsidó Nyári Fesztivál nagyszerű hagyományai közé tartozik, hogy a rendezvénysorozaton Európa egyik legnépszerűbb klezmer zenekara ad koncertet. A Budapest Klezmer Band elsősorban zenei átiratokat játszik, amelyeket az együttes alapítója és vezetője, a munkácsi származású Jávori Ferenc, a közismert Fegya komponál. Ezek a dallamok Közép-Kelet-Európa azon területéről származnak, ahol a zsidó zenei kultúra egykor virágzó volt. Nagyon sok mű kifejezetten a fesztiválra született és az idén sem lesz ez másként – erősítette meg Fegya. A Budapest Klezmer Band sem politizált eddig, de már nem mehetnek el csukott szemmel és füllel napjaink történései mellett. A Pécsen nagy sikerrel játszott Gettó című darabjukat az új igazgató levette műsorról, Budapesten pedig eddig még nem láthatta a közönség. A fesztiválra most új zeneszámokkal egészítik ki.

Kabos László híres mondását, mi szerint „akinek humora van, mindent tud, akinek nincs, az mindenre képes" bizonyára teljes mértékben igazolni fogja az Orfeum előadása augusztus 29-én a Goldmark teremben. Egy jókedvű estét, igazi gondűző szórakozást kínálnak – mondta el a szereplők nevében Esztergályos Cecília. Neki régi vágya volt, hogy felléphessen ezen a fesztiválon, most úgy érzi: hazaérkezett. A kabaré lenézett műfaj manapság, pedig nagy szükség van rá. Fergeteges jelenetein akkor is jó derülni, amikor nosztalgiára semmi ok sincs. Nevetni minden bajunk ellenére is jó!

Ugyancsak hagyomány már a fesztivál szabadtéri programja. A Gozsdu udvarban két vasárnapon is megrendezett könyvvásár kínálatából Fenyő Ágnes két művet emelt ki. Jáir Lapid, Síron túli emlékeim című munkája egy fiú tisztelgése az apja előtt, mely bár visszaemlékezés, mégis értékes, jó humorú írás. Dr. Szegő György, Ausztráliában élő szexuál-pszichológus, orvos, saját történetét, praxisa legérdekesebb eseteit írta meg, könnyed, szórakoztató formában.

Bár képzőművészeti kiállítás az idén nem lesz, Izrael Állam budapesti Nagykövetsége támogatásának köszönhetően két kiállítást mégis láthat a közönség. Az egyik tizenöt híres izraeli gyermekkönyv-illusztrátorának munkáit mutatja be. Ezek az illusztrációk színes tükörképet adnak az izraeli gyermekkönyvek izgalmas és változatos világáról és már számos nemzetközi könyvfesztiválon és vásáron bemutatták. A másikon olyan zsidó kéziratokat és szertartási tárgyakat tekinthet meg a látogató, melyek vagy vallási szokásokhoz kapcsolódnak, vagy szertartási tárgyként voltak használatosak az otthonokban vagy a zsinagógában. A feliratok a dekoratív és művészi értékük mellett történelmi dokumentációként szolgálnak. Valamennyi a világ egy meghatározott részén élő zsidóságra jellemző.