SVÉDORSZÁGI MAGYAR FESTŐK A MÚOSZBAN

A művészházaspár

2012. július 10-én nagy érdeklődés mellett mutatkozott be tárlatával a Svédországban élő magyar művészházaspár: Csúzy Gizella és Bucsor Jenő (Eugen). A többszörösen kitüntetett művészek kiállítását augusztus 27-ig lehet megtekinteni, a MUOSZ tagjai pedig kedvezményes áron megvásárolhatják a képeket, amelyek bevételének 10%-át a művészek felajánlották a nehéz sorsú, vagy beteg magyar újságírók megsegítésére. A művekből készült reprodukciók szép számmal elkeltek már a megnyitó ünnepségen is.

A művészházaspár

2012. július 10-én nagy érdeklődés mellett mutatkozott be tárlatával a Svédországban élő magyar művészházaspár: Csúzy Gizella és Bucsor Jenő (Eugen). A többszörösen kitüntetett művészek kiállítását augusztus 27-ig lehet megtekinteni, a MUOSZ tagjai pedig kedvezményes áron megvásárolhatják a képeket, amelyek bevételének 10%-át a művészek felajánlották a nehéz sorsú, vagy beteg magyar újságírók megsegítésére. A művekből készült reprodukciók szép számmal elkeltek már a megnyitó ünnepségen is.

Reprodukciók

Hasonló okból 2012. november 15-én a MÚOSZ jótékonysági koncertet is fog rendezni.

Wallenberg portréja

Dr. Szalontai Éva, az Életmód Szakosztály és a Svéd-Magyar Baráti Társaság elnöke kérte a művészházaspárt, hogy a Magyar Világtalálkozóra érkezésük után székházunkban is vendégszerepeljenek. A kiállítás fontos oka a Raoul Wallenberg-év. A hős embermentő, aki ha megélhette volna, idén lenne 100 éves.

A felszólalók

A szervezésben oroszlánrészt vállalt Ötvös Edina, a MÚOSZ pr. menedzsere. A megnyitó rangját emelte jelenlétével Tóth Károly elnök úr és dr. Csák Máté, a MÚOSZ Építészeti, Képző-és Iparművészeti Szakosztályának elnöke. A tagok között mindannyian örömmel üdvözöltük a körünkben megjelent, most 91 éves örökifjú, máig aktív Nyéki József újságíró urat. (Most éppen a maga vezette autóján érkezett Szentpétervárról!)

Bucsor Jenő

Bucsor Jenő elsősorban tájképfestő. Képein különös természeti jelenségeket örökít meg. Svéd és magyar tájak vegyesen, de eredeti hazájáról annyira nem feledkezett meg, hogy még alföldi ökrösszekeret is látunk, tehát magával vitte a gyökereit új, választott otthonába.

Csák Máté a festővel

 Dr. Csák Máté nyitóbeszédében elmondta, hogy az 1956 októbere óta svéd földön élő művész két fontos dolgot átvett az ottani jellegzetességekből, mégpedig a változékony időjárás megfigyelését és a pontosságot. A svédeknél semmi sem fontosabb, mint a természet szeretete és megbecsülése. Arrafelé sokkal előbbre járnak a természetvédelemben, mint bárhol másutt a világban. Bucsor képeiből árad ez a leplezetlen természetszeretet, ahol az állatok is háborítatlanul élnek, mint az élő természet részei. Persze ehhez hozzájárul, hogy a svédeknél legalább kétszáz éve nem volt háború. A népek óriási erdőgazdaságokban élnek. Kipusztuló félben lévő madarakat is lehet még közelről látni – ahogy festőnk megörökítette. 2012-ben az „Aral-tó" című festményével elnyerte az olaszok Oscar-díját. A képből árad a vízen ringó csónak és a parti kövek nyugalma a tompa alkonyi ellenfényben. Egyéni interjújában elmondta, hogy el kellett hagynia az országot, mert felmenői Biatorbágyon iskolaigazgatók voltak, s emiatt ő sehol nem tanulhatott volna tovább.

A szénásszekér

A művész-pár hölgy tagja, Csúzy Gizella főleg portréfestő. Nagy műgonddal ábrázol a képein idős embereket, itt pedig két remek arcképet láthatunk Wallenbergről: egy civilruhás akvarellt és egy korábbi, katonaruhás ábrázolást 1943-ból. Finom, kedves rajza lenyűgöző hatású a szerencsétlenül járt svéd diplomatáról. Más témáiban nagy kedvvel, műgonddal mutat be vallási és mitológiai szimbólumokat, valamint a svéd erdők manóit, a trollokat. Férjéhez hasonlóan ő is sok külföldi kiállításon vett rész a munkáival a Svéd Képzőművészeti Szövetség tagjaként.  

Svéd szendvicsek

A svéd gasztronómiáról is fogalmat alkothattunk a jó hangulatú estén. Csúzy Gizinek arra is gondja volt, hogy remek vendéglátást varázsoljon a bőröndjéből: lazac-, rák-, kaviár-, tonhalpástétomok, rénszarvassonka kaporral és madársalátával díszítve. A pástétomok felét kis szendvicsekre kente, a másik felét krumplis palacsintatésztába burkolva állította elő, majd apró svéd zászlókat tűzött rájuk. Gyönyörűen feldíszített asztalára svéd népviseletbe öltözött babákat és Nils Holgersson ludait helyezte el.

Asztaldíszek

 Ebben is éppoly színes egyéniség bontakozott ki, mint a művészetében. A szendvicsekhez svéd bodzaszörpöt hozott magával. A kies erdős tájakon ott is megtalálható a bodza, aminek virágából készítik ezt a nedűt: 1 liter szörphöz 5 nagy bodzavirágot tesznek, néhány napig állni hagyják, majd leszűrik, lehűtik, és citrommal ízesítik. A bodzavirágot palacsintatésztában is szokták sütni, édesen. A sötét dalarnai erdők szélén lakók ajtóikra bodzavirágot aggatnak a gonosz manók, a trollok és más ártó szellemek távoltartására. A feketére érett bodzatermésből lekvárt vagy pálinkát főznek. A svédek Petőfijét, nagy parasztköltőjét, Axel Karlfeldtet a bodzapálinka ihlette dalokra. Szerénysége miatt csak a halála után tüntették ki Nobel-díjjal, mert életében elutasított minden megbecsülést.

Gizi egyéniségének varázsa mindenkit elbűvöl, aki a közelébe kerül. Az életmódról elmondja, hogy a svédek kerítés nélkül élnek a házaikban, csak a Magyar Nagykövetség épületét veszi körül a haszontalan kerítés. Szívesen beszél a gasztronómiáról, főz magyar, svéd és olasz ételeket egyaránt. Igyekszik új hazájában a barátai körét hungarikumokkal megismertetni. Nálunk pedig a svéd szokásokról beszélt. Például náluk szintén igen népszerű a szauna, bár nem annyira, mint Finnországban, ahol először a szaunát építik meg, majd hozzá igazítják a házat. Tipikus svéd nemzeti eledel az apró, olajban kisütött húsgombóc. A másik a hering. Csütörtöki étel, szinte kötelező a svéd háztartásokban a sárgaborsóleves füstölt hússal és az áfonyalekvárral töltött palacsinta. A mjöd a komlóból, mézből és élesztőből otthon erjesztett, alacsony alkoholtartalmú sör.

Svéd ünnepek:

húsvétkor három napig mindenki körbe járja az ismerősöket, rokonokat. Június 6-át nevezték ki nemzeti ünnepnek, de helyette nem tartják a pünkösd hétfőt. Törvényt hoztak ugyanis az egyház és az állam szigorú szétválasztásáról. Augusztus első vasárnapja mindig a rákünnep. Ekkor, mintha Szilveszter napja volna, bohócsapkát és partedlit öltenek, szürcsölik a rákot és bolondoznak. Szent Márton napja náluk is libanap, libát esznek, de főleg megemlékeznek Nobel-díjas írónőjükről, Selma Lagerlöfről, aki minden idők legszebb gyerekmeséjét írta Nils Holgersson libás kalandjairól, azaz a szeretetről és a jóságról.

Svéd termékek, amelyeket a világon mindenki ismer: a Branvin, a krumpliból erjesztett pálinka és az Absolut Vodka, amelyet sajnálatosan felvásároltak a franciák. Persze még sok minden van, amiről idő hiányában nem beszélhettünk. Mégis csodálatos estét töltöttünk együtt.

DOBI ILDIKÓ