2012. November 29 – December 1. Között Őszi Nemzetközi Irodalmi Fesztivál 2012 Az A38 Hajón

A kísérő zenei és vizuális programokkal a különböző művészeti formák közti határokat feszegetjük, és kihasználjuk az alkalmat a külföldi irodalom élvonala és a legfiatalabb magyar írók, slammerek, zenészek, zeneszerzők és képző- illetve médiaművészek együttes bemutatására.

A Fesztiválról korábban már írtunk (lásd: http://euroastra.hu/node/66308), most ismerjék meg a programokat és részletesebben kitérnék a résztvevő szerzőkre, szervezőkre.

Program:

2012. november 29. csütörtök

16.00 – 16.15 Köszöntő: Jean-Baptiste Joly | Solitude, Florian Höllerer | Literaturhaus Stuttgart, Gaborják Ádám és Lóránd Zsófia | JAK

16.15 – 16.45 Megnyitó előadás: Schein Gábor (Budapest)

In TranCE 1. (Transnational Cultural Evenings | Transznacionális Kulturális Estek)

Házigazda: Keresztury Tibor

17.00 – 18.00 Selyem Zsuzsa (Kolozsvár) – Šejla Šehabović (Tuzla)

18.00 – 19.00 Térey János (Budapest) – Kaiwan Mehta (Mumbai)

19.15 Köszöntő: Hans Georg Koch | Ministerium für Wissenschaft, Forschung und Kunst, Baden-Württemberg és Jean-Baptiste Joly | Akademie Schloss Solitude

19.45 1+2 (Felolvasás és beszélgetés): Dubravka Ugrešić (Zagreb-Amsterdam)

Beszélgetőtársak: Séllei Nóra és Kepes András

21.30 Fogadás a Bortársaság boraival és zenei program: W.H. – Shakespeare szonettek és dalok – Dagadu Sena (ének), Márkos Albert (cselló), Gryllus Samu (basszusgitár), G. Szabó Hunor (dob), Vajna Balázs (vetítés)

2012. november 30. péntek

In TranCE 2.

Házigazda: Keresztury Tibor

17.15 – 18.15 Nagy Ildikó Noémi (Budapest) – Kányádi Sándor (Kolozsvár)

18.30 – 19.30 Yang Lian (Peking-London) – Bartis Attila (Budapest)

19.45 1+2 (Felolvasás és beszélgetés): Ilma Rakusa (Zürich)

Beszélgetőtársak: Kurdi Imre és Lévai Balázs

21.15 „Zeneirodalom" – 4 kortárs zenei darab 4 fiatal szerző szövegeire

Áfra János, Bencsik Orsolya, Berta Ádám, Czapáry Veronika írásaira

Lustyik Ákos, Bakk-Dávid László, Kovács Adrián és Mátyássy Szabolcs zeneművei

Vonósnégyes: Oszecsinszki Román – 1. hegedű; Bodor Gábor – 2. hegedű; Apró Ágnes – brácsa; Takács Ákos – cselló

2012. december 1. szombat

In TranCE 3.

Házigazda: Keresztury Tibor

17.30 – 18.30 Dan Sociu (Bukarest-Berlin) – Erdős Virág (Budapest)

18.30 – 19.30 Lina Mounzer (Beirut-Budapest) – Garaczi László (Budapest)

20.00 1+2 (Felolvasás és beszélgetés): Tóth Krisztina (Budapest)

Beszélgetőtársak: Darabos Enikő és Winkler Nóra

21.00 „Néma gyerek" – kortárs költészet és slam poetry: Simon Márton, Závada Péter, Saiid, Erdős Virág, Kemény Zsófi, Kemény Lili, Sopotnik Zoltán és az Elefánt zenekar közös produkciója.

Ismerjék meg a résztvevő szerzők és szervezők rövid életrajzait:

Bartis Attila 1968-ban született Marosvásárhelyen, 1984 óta él Budapesten. Író, fotográfus. Fotográfiáiból számos kiállítást rendeztek. Első regénye, A séta 1995-ben jelent meg. A Nyugalomból készült drámát Anyám, Kleopátra címmel 2003-ban tűzte műsorára a Nemzeti Színház, majd 2008-ban Nyugalom címmel mutatták be a magyar mozikban a regény alapján készül játékfilmet, amelyet Alföldi Róbert rendezett. Bartis Attila művei már több idegen nyelven is olvashatók. Egy éven át írt tárcákat az Élet és Irodalom című folyóiratnak, ezen írásai A Lázár apokrifek című kötetben jelentek meg.

Erdős Virág 1968-ban született Budapesten, költő, novellista és drámaíró. 1993 óta jelennek meg könyvei. 2006-ban Szép Ernő-díjjal, 2010-ben József Attila-díjjal tűntették ki. Kötetei: Udvarok (1993) Belső udvar (1998), Lenni jó (2000), Másmilyen mesék (2003), Eurüdiké (2007), A merénylet (2008), A Trabantfejű Nő (2011), Pimpáré és Vakvarjúcska (2012)

Garaczi László 1956-ban született Budapesten. A Ho Shi Minh Tanárképző Főiskolán magyart és történelmet, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen filozófiát hallgatott. Tagja a Szépírók Társaságának, valamint tiszteletbeli tagja a József Attila Körnek. 1982 óta szabadfoglalkozású író. Adott közre verset, prózát, esszét, drámát és több mozi- és tévéfilm-forgatókönyv is a nevéhez fűződik. Számos elismerésben, díjban részesült. Könyvei németül a Droschl Verlagnál jelennek meg.

Kányádi Sándor erdélyi magyar költő és műfordító, az egyik legismertebb kortárs magyar lírikus. A székelyföldi Nagygalambfalván született 1929-ben, falusi, földművelő családba. 1950-ben Kolozsvárra költözött. Jelenleg Budapesten és egy erdélyi falusi házban él. A Bolyai Egyetem bölcsész karán szerzett magyar nyelv- és irodalom szakos tanári diplomát. 1955-ben jelent meg első verseskötete, ekkor már szerkesztőként dolgozott és több irodalmi folyóiratban publikált rendszeresen, a mai napig kedvelt gyerekversei is ekkor születtek.

Szász és jiddis népköltészetet, kortárs román-, klasszikus német és francia költészetet fordít magyarra. Olyan rangos irodalmi díjakkal tűntették ki, mint a Kossuth-díj, a Román Írószövetség Költészeti Díja, a bécsi Herder-díj, és a Central European Times Millennium díja. 1992-ben az Akademie Schloss Solitude ösztöndíjasa volt Stuttgartban.

Yang Lian 1955-ben született Svájcban, ám Pekingben nőtt fel. Költészete az 1980-as években vált ismertté és elismertté mind Kínában, mind nemzetközi szinten, főleg a „Szellemi Szennyezés Elleni Kampány" idején, melynek kapcsán „Norilang" című versciklusát a kínai kormány erősen bírálta. Yang Liant 1988-ban meghívták Ausztráliába és Új Zélandra, ahova a Tiananmen téri vérfürdő után száműzetésbe vonult. Jellegzetes és egyéni hangján azóta is rendszeresen megszólal világirodalmi, politikai és kulturális kérdésekben. Yang Lian eddig kínaiul tizenegy verseskötetet, két prózakötetet és egy esszéválogatást publikált. Műveit több mint húsz nyelvre fordították, többek között angolra, németre, franciára, olaszra, spanyolra, japánra és számos kelet európai nyelvre. 1997 óta Londonban él. Legfrissebb műve, a The Narrative Poem (Elbeszélő költemény), a saját életét feldolgozó verses önéletrajz. A könyv első kiadását a kínai hatóságok bevonták és bezúzták a benne található „A valóság elégiája" részlet miatt, amely az 1989-es pekingi Tiananmen téri vérengzést idézte fel. 2005 óta Yang Lian a "Unique Mother Tongue" (Páratlan anyanyelv) nevű, londoni székhelyű, magánkezdeményezésben szerveződő nemzetközi szeminárium-sorozat művészeti igazgatója.

Kaiwan Mehta 1975-ben született Indiában, építészetet, irodalmat, indiai esztétikát és kultúraelméletet tanult. Kritikus és teoretikus, területe a vizuális kultúra, az építészet és az urbanisztika. Jelenleg a bangalore-i Kultúra- és Társadalomtudományi Központ doktorandusza. 2012 márciusa óta a DOMUS India szerkesztő-lapmenedzsereként dolgozik. A nemzetközi DOMUS Magazin 80 éve az építészet, dizájn és művészetek kritikai szakfolyóirata, az indiai kiadás 2011 novemberében indult. Tanít, ír, és urbanisztikai és építészeti kutatásokat végez, munkája során számos intézménnyel került kapcsolatba. Könyve Alice in Bhuleshwar – Navigating a Mumbai Neighbourhood (Aliz Bhuleshwarban – kalauz egy mumbai-i negyedhez) sétára invitálja az olvasót a "szülőváros", azaz a gyarmati Bombay utcáin és épületei között, történelmeket mutat be és emlékeket tár fel, miközben mindezt a jelen kontextusában tárgyalja. 2010 decemberében hozta létre az „Arbour: kutatási kezdeményezések az építészetben" nevű egyesületet, amelynek alapító igazgatója.

Lina Mounzer, író, Beirutban született és nőtt fel. A „The One-Eyed Man" (Az egyszemű férfi) című novellája a Hikayat, libanoni írónők antológiájában jelent meg a brit Telegram Books gondozásában. Rendszeresen publikál a Bidoun nevű kortárs közel-keleti művészeti és kulturális folyóiratban. Szépírást tanított a Bejrúti Amerikai Egyetemen és a Libanoni Amerikai Egyetemen, és ő írta az arab világ első internetes sorozatának, a Shankabbotnak a forgatókönyvét. 2010-11 között az Akademie Solitude ösztöndíjasa volt, majd 2011-ben Budapestre költözött a JAK-Solitude csereprogram vendégeként, és azóta is itt él. Jelenleg Rawi Hage libanoni származású kanadai író DeNiro's Game (DeNiro játéka) című regényének forgatókönyv változatán dolgozik, és a saját első regényét írja The Meaning of Being Numerous (Mit jelent sokan lenni) címmel.

Nagy Ildikó Noémi író, műfordító és zenész: hegedűn és brácsán játszik. Kanadában, Vancouverben született 1975-ben, az Egyesült Államokban, New Yorkban, Brooklynban és Conneticut államban nőtt fel. Érettségi után Budapestre költözött, ahol a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen 1997-ben szerzett diplomát, majd az Eötvös Lóránd Tudományegyetem amerikanisztika szakán folytatta tanulmányait, ahol 2002-ben kapta meg az MA fokozatot. 1998 óta szabadúszó író és műfordító. 2010-ben jelent meg az első önálló novellás kötete, Eggyétörve címmel. Rendszeresen publikál folyóiratokban, novelláit több antológiába beválogatták, rádióra és filmre is alkalmazták. 2011 őszén volt az Akademie Solitude ösztöndíjasa. Jelenleg egy regényen dolgozik. Novelláskötete német fordításban 2013 tavaszán jelenik meg a Jung und Jung Kiadó gondozásában.

Ilma Rakusa költő, író, műfordító és esszéista, a zürichi egyetem szlavisztika tanszékének megbízott előadója. A szlovákiai Rimaszombaton született 1946-ban magyar anya és szlovén apa gyermekeként. Budapesten, Ljubljanában és Triesztben töltötte gyermekkorát, majd 1951-ben a családjával Svájcba költözött. 1965 és 1971 között szlavisztikát és romanisztikát tanult Zürichben, Párizsban és Szentpétervárott. Bár könyveit németül írja, a magyart anyanyelvének tekinti. 2009-ben a Rengeteg tenger című könyve kapta a legrangosabb svájci könyv nagydíját, a Schweizer Buchpreis-t. Ilma Rakusa orosz, szerbhorvát, magyar és francia nyelvből fordít, publicistaként és tanárként feladatának tartja a kelet-európai irodalmak közvetítését. Az Akademie Solitude zsűrijének volt tagja 1995-1996-ban és az Akademie tanácsadó testületének tagja. Zürichben él.

Šejla Šehabović 1977-ben született Tuzlán, Bosznia-Hercegovinában. Magyarul is olvasható Nőnem, többes szám című kötete mellett még egy verseskötete és egy elbeszélésgyűjteménye jelent meg. Számos irodalmi díjat kapott, amelyeknek bár nagyon örült, gyorsan el is felejtette őket. Rendszeres szerzője nyomtatott és internetes lapoknak, melyek a „régióban" jelennek meg, azaz abban a térben, mely magában foglalja a volt Jugoszláviát és az annak területén kívül élő közösséget, azaz ahol értik a nyelvet, amelyen ír. Doktori disszertációját a budapesti Közép-Európai Egyetemen írja, ahol tanul alázatot és tanul a valóságtól való menekülésről, ám mindenekelőtt komolyan gondolkodni tanul. Magáról azt szereti mondani, hogy feminista és hogy túlélte a háborút. Budapesten, miután nem érti a nyelvet, csöndesen él és ezt nagyon élvezi. Igyekszik nem mondani a körülötte élőknek, hogy nehéz napok következnek.

Schein Gábor 1969. július 2-án született Budapesten. Költő, író, irodalomtörténész, fordító. Magyar és német szakon végezte az egyetemet. Jelenleg az ELTE Modern Magyar Irodalomtörténeti Intézetének tanára. Fontosabb irodalmi művei az elmúlt tíz évben: Üveghal (versek) 2001.; Hosszú menet a küszöbön (esszék) 2001.; Mordecháj könyve (regény) 2002.; (retus) (versek) 2003. ; Lázár! (regény) 2004.; Panaszénekek (versek) 2005.; Bolondok tornya (verses regény) 2008., A herceg álma (drámák) 2008; Irijám és Jonibe (illusztrált gyerekkönyv) 2008; Egy angyal önéletrajzai (regény) 2009; Éjszaka, utazás (versek) 2011. Könyvei angolul, németül, franciául, bolgárul és románul jelentek meg. Pályája során számos irodalmi díjjal és ösztöndíjjal tüntették ki. 2003-ban az Akademie Solitude ösztöndíjasa volt.

Selyem Zsuzsa Marosvásárhelyen született, jelenleg Kolozsváron él. Matematikát, magyar és angol irodalmat tanult a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen, esztétikából doktorált az ELTÉ-n. A BBTE Bölcsészkarán kortárs irodalmat tanít. Kötetei: Valami helyet (esszék, 2001), Szembe szét (Humor és szentség összefüggése Esterházy Péter prózájában, 2004),

9 kiló (Történet a 119. zsoltárra, 2006 – Németül: 9 kilo. Geschichte zu Psalm 119. Merz & Solitude, Stuttgart, 2006. Franciául: 9 kg. Récit sur le 119^e psaume. Jacques André Editeur, Lyon, 2011), Fehérek közt (esszék, 2007), Erdei politika (közéleti írások, 2009), Mire vársz (próza, 2009). 2005-ben az Akademie Solitude ösztöndíjasa volt.

Dan Sociu 1978-ban született az észak romániai Botosaniban. A „2000-es Generáció" egyik jelentős fiatal költője, a poszt-milleniumi, poszt-kommunista írókat és költőket egyaránt sorában tudó mozgalom legkiválóbb képviselője, amelyet a romániai kritika „mizerabilizmus"-nak nevez. A mozgalomhoz tartozó írók és költők munkáira jellemző a líraiság és a heroizmus elutasítása, a valóság szinte önéletrajzi megközelítése, kezdve annak legnyomasztóbb (és visszautasított) banalitásaival. 2002 óta jelennek meg verseskötetei, regényei, műfordításai. Legújabb verseskötete 2011-ben jött ki Pavor noturn címmel.

2012-ben megjelenik egy szatirikus kisregénye (Combinatia), egy új verseskötete (Poezii naive si sentimentale, Cartea Romaneasca – Naiv és szentimentális költészet) és az első kötete angol fordításban Mouths Dry with Hatred (Gyűlölettől kiszáradt szájak). Sociu fordításában jelentek meg románul Seamus Heaney és e.e. cummings versei, illetve Jack Kerouac, Aleksandar Hemon, és Phillip Ó Ceallaigh regényei, valamint egy Charles Bukowski válogatás. Jelenleg a természetvédelmi totb.ro weboldal munkatársa, amely a WWF (World Wildlife Fund) partnere. 2008-ban az Akademie Solitude ösztöndíjasa volt.

Térey János 1970-ben született Debrecenben, író, költő, drámaíró, műfordító. 1989-től 1991-ig magyart és történelmet tanult a budapesti Tanárképző Főiskolán, majd az ELTE Bölcsészkarán. 1997-1998-ban a Cosmopolitan olvasószerkesztője volt. 1998 óta szabadfoglalkozású író. Verseit 1990-től közli az Élet és Irodalom, a Holmi, a Jelenkor, az Alföld és a 2000. Nyolc verseskönyve és egy novelláskötete jelent meg. Legjelentősebb munkája a Paulus című verses regény, illetve drámatetralógiája, A Nibelung -lakópark. A drámaciklus harmadik részét, a Hagen avagy a gyűlöletbeszéd címűt a Krétakör Színház mutatta be 2004 októberében a budavári Sziklakórházban. Az előadás vendégjátékként szerepelt Wiesbadenben, a „Neue Stücke aus Europa" fesztiválon. Következő darabja a Papp András társaságában írott Kazamaták (budapesti Katona József Színház, 2006); a legutóbbi pedig az Asztalizene (Radnóti Színház, 2007). A Protokoll c. verses regényének dramatizált változatát ugyancsak a Radnóti Színház tűzte műsorára (2012). 2006 tavaszán az Akademie Schloss Solitude ösztöndíjasa volt Stuttgartban. 2010-ben a Halma Network vendége a lettországi Ventspilsben és az írországi Annaghmakerrigben, a Tyrone Guthrie Centre-ben. 2006-ban az Akademie Solitude ösztöndíjasa volt.

Tóth Krisztina (1967, Budapest) 1986-ban érettségizett a Képzőművészeti Szakközépiskola szobrász szakán, majd 1993-ban szerzett diplomát az ELTE Bölcsészkarán. Első kötete – a Radnóti Miklós emlékéremmel elismert – Őszi kabátlobogás. 1990 és 1992 között ösztöndíjasként közel két évet töltött Párizsban és kortárs francia költészetet fordított. 1995-ban jelent meg A beszélgetés fonala című kötete, majd 1997-ben Az árnyékember. Új és válogatott verseit 2001-ben Porhó címmel már a Magvető Kiadó jelentette meg. 2004-ben az Édes anyanyelvünk pályázat első helyezettje lett vers kategóriában a Síró ponyva címet viselő kötet. A Vonalkód novelláiban Tóth Krisztina a legszemélyesebb történeteken keresztül idézi meg a hetvenes éveket, azt a kort, amikor vonalkód díszített mindent, ami Nyugatról érkezett. Ez az időszak alakította ki Tóth Krisztina generációjának értékrendjét, ízlésvilágát, kitörölhetetlen félelmeit, megváltoztathatatlan reflexeit. Tóth Krisztina 2005 óta vezet szemináriumokat a JAK Irodalmi Egyesület prózaírói, költői, műfordítói és kritikaírói kurzusain. 2010-ben az Akademie Solitude ösztöndíjasa volt.

Dubravka Ugrešić regényíró, novellista, esszéista. Az egykori Jugoszláviában született, annak horvát tagköztársaságában. A Zágrábi Egyetem összehasonlító világirodalom és orosz szakán szerzett diplomát, majd az Irodalomelméleti Intézet munkatársa lett, egyszerre építve írói és irodalomtudósi pályáját. Irodalomtörténészként az orosz avantgárd áll érdeklődése középpontjában. Több éven keresztül a Pojmovnik ruske avangarde (Az orosz avantgárd szójegyzéke) nevű nemzetközi tudományos projekt szerkesztőjeként dolgozott. Olyan elfeledett orosz írókat fedezett fel, mint Konsztantyin Vaginov és Leonyid Dobicsin, és könyvet írt a kortárs orosz prózáról is. 1991-ben, a délszláv háború kitörésekor Ugrešić határozottan elutasította a nacionalista törekvéseket, így a háborút is. A nacionalizmusról, a háború butaságáról és kriminalitásáról elítélő hangvételű írásokat publikált (Horvátországban és Szerbiában egyaránt), ezért rövid idő alatt a nacionalista újságírók, hivatalnokok, politikusok, írók és névtelen állampolgárok támadásainak célpontjává vált. Ellenségnek kiáltották ki, a média folyamatosan és kíméletlenül zaklatta. 1993-ban elhagyta Horvátországot, de külföldön is folytatta írói munkáját. Regényekkel és esszékötetekkel egyaránt rendszeresen jelentkezik. Alkalmanként európai és amerikai egyetemeken tanít. Könyveit több mint húsz nyelvre fordították, és számos európai irodalmi díjjal tűntették ki. Jelenleg Amszterdamban él, ahol szabadúszó íróként dolgozik. Számos esszéje jelent meg magyarul is, elsősorban a Magyar Lettre Internationale hasábjain. Esszéihez hasonlóan Radics Viktória fordításában jött ki immár négy kötete magyar nyelven: Štefica Cvek az élet sűrűjében, A feltétlen kapituláció múzeuma, A fájdalom minisztériuma és legfrissebb kötete a Baba Jaga mítoszt feldolgozó Banyatanya.

Az Őszi Nemzetközi Irodalmi Fesztivál szervezői:

Jean-Baptiste Joly 1951-ben született Párizsban. Német nyelv és irodalom szakon tanult Párizsban és Berlinben. 1983 és 88 között a stuttgarti Francia Intézet igazgatója volt. 1989. január 1. óta az Akademie Schloss Solitude Alapítvány bizottságának elnöke, az Akademie Solitude alapító-igazgatója és művészeti vezetője. A berlini Weissensee Művészeti Főiskola tiszteletbeli tanára, a bostoni Transcultural Exchange tanácsadó testületének és a Francia- Német Kulturális Tanácsnak tagja. Jean-Baptiste Joly kezdeményezésére létrejött egy kelet-európai művészeti szervezeteket összefogó hálózat, és kétoldalú csereprogramokat hozott létre az Akademie Schloss Solitude és különböző kelet-európai művészeti szervezetek között, Magyarországról ebben a programban a József Attila Kör vesz részt.

Florian Höllerer 1968-ban született Berlinben. 2000 óta a stuttgarti Literaturhaus (Irodalom Háza) igazgatója, 2008-10 között a literaturhaus.net irodalmi hálózat igazgatósági tanácsának tagja. Miután germanisztikát és romanisztikát végzett Berlinben és Párizsban, két évig a Princeton Egyetemen tanított. René Leynaud verseinek fordításáért a Lyoni Tudományos, Szépirodalmi és Művészeti Akadémia díjjal tűntette ki. 2004-ben jelent meg doktori dolgozata: Heinrich Heine költészete: Heine Gérard de Nervals olvasatában címmel a J.B. Metzler gondozásában. Florian Höllerer számos irodalmi kuratórium tagja, esszé-antológiák és a W.G. Sebald – Szétszórt emlékek című könyv szerkesztője. 2007 óta rendszeresen tanít a Stuttgarti Egyetemen, nemrég nevezték ki tiszteletbeli professzornak.

Lóránd Zsófia 1979-ben született Budapesten. Az ELTE BTK-n szerzett diplomát összehasonlító irodalom, politológia, valamint angol nyelv és irodalom szakokon, és a CEU-n (Közép-Európai Egyetem) MA fokozatot összehasonlító kelet-európai történelemből. Jelenleg a CEU Történelem Tanszékének doktorjelöltje, kutatási témája a feminizmus eszmetörténete a hetvenes-nyolcvanas évek Jugoszláviájában. 2009 óta tanít különböző felsőoktatási intézményekben. A József Attila Kör elnökségi tagja 2003 óta, 2003 és 2008 között a JAK Világirodalmi sorozat szerkesztője, 2005 óta a JAK-Solitude program projektvezetője. 2007 óta a BÓRA könyvek című, kortárs délszláv női szerzőket megjelentető könyvsorozat szerkesztője. Feminista aktivista, 2008 óta a NANE Egyesület bántalmazott nők és gyerekek segélyvonalának önkéntese. 2005-2006-ban az Akademie Solitude ösztöndíjasa volt.

http://www.jozsefattilakor.hu

http://www.facebook.com/jozsefattilakor

Lantai József