VENDÉGÜNK: ALBÁNIA NAGYKÖVETE -- Információk Első Kézből

A nagykövetasszony

Kedves, közvetlen, őszinte fiatal hölgyet ismerhettünk meg a két éve Magyarországra delegált Mira Hoxha Őexellenciája, Albánia Nagykövete személyében, aki a MÚOSZ Turisztikai és Gasztronómiai Szakosztály vendége volt 2012 decemberében. Hoxha (ejtsd: Hodzsa) nagykövetasszony elöljáróban elmondta, hogy „a hely adja a szeretetet, mi pedig a szeretetet visszaadjuk a hazánknak".

A nagykövetasszony

A nagykövet, mellette a tolmács és szakosztályunk elnöke

Albánia és Magyarország 90 éve létesített kölcsönösen diplomáciai kapcsolatot. A két ország miniszterelnöke nemrég tett látogatást a másik országában. Mindkét fél nehéz gazdasági helyzetben van, de bízik az életszínvonal javításában és gazdasági fellendülésében, a turizmus fontosságában.

A magyarok Albániáról általában keveset tudnak, jóllehet, a Hibernia Kiadó Albánia című útikönyve már a harmadik kiadását érte meg, amelyből közelebbről megismerkedhettünk az ország múltjával, különleges szépségével és jó adottságaival. Albánia lakossága ennél jobban ismeri hazánkat, emléket állítottak Hunyadi Jánosnak, az 1956-os forradalomról utcát neveztek el. A nagykövetasszony nagyapját háromszor tartóztatták le a diktátor, Enver Hodzsa idejében, mert lelkesedett a magyar forradalomért. Az albánok ismerik a Balatont, szeretnének idejönni, mióta az Albán Állami Tévé és az MTV együttműködésében többet látnak a mi országunkról.

Sajnálatos a MALÉV megszűnése, ami a világ kapuja volt számukra is. Most csak az Alitalia és a Lufthansa szállít magyar utasokat, az albán légitársaság, a Bellair pedig hetente háromszor Ausztrália felé közlekedik. A tiranai Mother Teresa repülőtérnek egyelőre a fapados járatok fogadására nincs engedélye. A „sasok országa" tőlünk a távolság miatt csak repülőgéppel közelíthető meg, bár sok hajójárata és javuló közútjai vannak.

Albánia kis ország (több mint 28 ezer négyzetkilométer, de hazánknál háromszor nagyobb!), lélekszáma 3 millió 600 ezer. Hívogat változatos tájaival, két hosszan (összesen 450 km-en) elnyúló tengerpartjával (a homokos Adria- és a sziklás Ion-tenger mentén), érintetlen természeti bájaival, óriási hegyeivel, a parti síkon mediterrán éghajlatával, kristálytiszta vizeivel és a Balkán-félsziget legjobb konyhájával. Utóbbiról bizonyítványa is van, mert megnyerte a mediterrán konyhák világversenyét. A 90-es években még romos házak között vesztegeltek a tankok, és extrém szegénység jellemezte. Ezt a gyakran közvetített képet el kell felejtenünk! Albánia a diktatúra éveiben titok volt a világ számára, a helyiek meg sem közelíthették azt a kevés külföldiek által látogatott szállodát.

Ma már rendes utak és kiváló szállodák épültek. 25 ezer szállodai vendégágy és 15 ezer magánszállás várja a vendégeket. A turizmus új iparágában 250 utazási vállalkozás és 15 ezer fő dolgozik. Ennek következtében emelkedik a belföldi turizmus is. Az országon belül 300 ezren utaznak, az összes határátlépések száma a 2011-es adatok alapján: 4,1 millió fő volt, ebből 2 millió 734 ezer külföldi turista érkezett Albániába, jó részük július és augusztus hónapokban. A statisztikák azonban nem tartják nyilván, hány magyar turistát fogadtak. A legszorosabb a kapcsolat – a kulturális háttér miatt – Koszovóval, Macedóniával, Görögországgal és Montenegróval. Lassanként jönnek bolgárok, britek és németek is. Ma már nem olyan nagy vállalkozás Albániába utazni, megközelíthető tengeren, légi úton vagy országúton. Rendszeresen bemutatkozik a nagy külföldi turisztikai vásárokon, üzleti találkozókon, és szervez study tourokat. A nyugati lapok már első számú turisztikai desztinációként emlegetik. Az Európai Unió országaiból vízum nélkül jöhetnek!

Az albánok a történelem előtti időkből (Kr. e. háromezer éve) az illírek leszármazottai voltak a Balkán-félszigeten, különös indo-európai nyelvüket a görög történész, Hérodotosz pellagz-nak nevezte. Kr. e. 229-ig a Római Birodalom felügyelete alatt állt. Nagy Konstantin idejében tért át a keresztény vallásra. Utána közvetlenül Görögország, majd a Bizánci Birodalom részévé vált. Durrës kereskedelmi útvonala őrzi a régi kapcsolatokat. A Bizánci Birodalomban két uralkodót adtak az illírek: Anasztáziuszt és Jusztinianuszt. Nemzeti hősük Gjergj Kastrioti Skanderbeg, aki 1468-ban 25 csatában két évtizedre távol tartotta a törököket és a szerb hódítókat. Végül az Ottomán Birodalom túlerejével nem bírt, s azok 400 évig uralkodtak Albánia népe fölött. Rövid ideig része volt az osztrák-magyar monarchiának is. 1912-ben I. Zog királynak (magyar felesége volt: Apponyi Geraldine) sikerült kikiáltania a függetlenséget, ami 1939-ig tartott, amikor Mussolini kiszolgáltatta a német csapatoknak Albániát. 1944-ben sikerült kiűzni a fasisztákat, de akkor a Kommunista Párt vette át a hatalmat Enver Hodzsa vezetésével. A kommunista rendszer 1991-ben Hodzsa halálával végződött. 1997-ig még országszerte káosz volt. 2005-ben szabad választásokon győzött a Demokrata Párt, és új világ kezdődött, a parlamentáris demokrácia korszaka. Jelenleg Albánia tagja a NATO-nak és több nemzetközi szervezetnek. Reméli, hogy nemsokára az Európai Unióhoz is csatlakozhat.

Albán ünnepi népviselet

Az albán népesség évente 0,73%-kal emelkedik. A lakosság 51%-a él mezőgazdaságból. Békés viszonyban vannak egymással a muzulmán, ortodox és katolikus vallásúak. Albánia gazdag nyersanyagokban: króm, réz, szén, vas, nikkel, olaj- és gázmezőkben.

UNESCO világörökségi helyszínekkel is dicsekedhet, ilyen 1992 óta Butrint városkája a dombtetőn, az Ion-tengerbe futó folyók partján. Itt lehetőség van vadvízi evezésre (rafting), kirándulásokra, régészeti helyek látogatására. Berati és Gjirokastra városának látnivalói is történelmi emlékhelyeket, várakat, óvárost tartogatnak a turisták számára. Több nemzeti parkjukra igen büszkék, mert tudják, igazi kincsük az ökoszisztéma, amire nagyon vigyáznak. Ezért született meg a turizmus törvény, melynek értelmében nem építhetnek ötemeletesnél nagyobb szállodákat, azokat is csak két kilométerre a védett tengerpartoktól. A vizek védelmében együttműködnek a környezetvédő szervezetekkel. Átfogó turisztikai és marketing terv indult Albánia kincseinek megismertetésére.

Albánia jelenleg a világ legolcsóbb országa! Népe rendkívül vendégszerető, a gazdasági fejlődés szemmel látható, ezért tovább javítják a szükséges infrastruktúrát. Hegyvidéke, az Albán Alpok legalább olyan szép, mint Ausztriáé vagy bármelyik európai országé. A kormány nagy figyelmet szentel a turizmusnak. Sok múzeumuk áll nyitva a látogatók előtt. A hagyományos albán népzenét, a színes néptáncot (logu) szintén nemzeti kincsüknek tartják. Az irodalom terén Ismail Kadarét Nobel-díj esélyesnek tartják. A kézimunka és a kézművesség máig őrzi az ősi illír hagyományokat.

Néptánc

A nagykövetasszony tipikus keleti csemegével, Rakival és Skanderbeg konyakkal kínálta meg a résztvevőket. Két nap múlva részt vehettünk a nagy diplomáciai fogadáson, Albánia nemzeti ünnepén a Szépművészeti Múzeum dór csarnokában, ahol személyesen megismerkedtünk a népviseletekkel, népzenével és a néptáncokkal a fekete kétfejű sas piros lobogója alatt.

DOBI ILDIKÓ