A Néprajzi Múzeum Fejlesztéseként Megnyílt A Legnagyobb Hazai Online Műtárgygyűjtemény

Matyók, betlehemesek, néprajz – mindenkinek! A Néprajzi Múzeum őrzi a 18-20. századi hagyományos paraszti kultúra és az európai népek, valamint az Európán kívüli távoli kultúrák legnagyobb tárgy és dokumentum gyűjteményét Magyarországon.

Az állandó és időszaki kiállításokon a több százezernyi műtárgynak, fényképnek, nyomatnak és rajznak azonban csupán töredéke látható, a műtárgykatalógusok sem jutnak el mindenkihez, a hagyományos analóg múzeumi kutatás pedig elsősorban a szakma számára járható út. A Néprajzi Múzeum fejlesztéseként most közzétett mintegy 100 ezer tételes online adatbázis minden szempontból kiszolgálja a nagyközönség igényeit, hiszen egy kattintással bárhonnan és bárkinek hozzáférhetővé teszi a néprajzi gyűjteményeket:

http://public.neprajz.hu/main.php?ab=neprajz&tmpl=neprajz

A látványos, hazai és nemzetközi viszonylatban is szenzációs eredménynek számító online műtárgygyűjtemény hátterében nagyszabású és szakszerű digitalizálási és korszerű nyilvántartási munka áll. A Néprajzi Múzeum műtárgyainak és archív gyűjteményeinek (nyomatok, rajzok, fényképek, diák) nyilvántartása hosszú évek óta elektronikus adatbázisban történik. A belső használatú digitális adatbázis nyilvánossá tételéhez elengedhetetlen fejlesztéseket a közelmúltban a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával sikerült megvalósítani. A Néprajzi Múzeum az újonnan kialakított korszerű, könnyen kezelhető és esztétikus online felületen gyűjteményeiből 60 ezer műtárgyat és 38 ezer fényképet, nyomatot és rajzot tesz széles körben elérhetővé, kutathatóvá vagy éppen böngészhetővé. Ennek köszönhetően ma ez a legnagyobb hazai online műtárgy adatbázis, amely a tudomány eredményeivel és eszközeivel kifejezetten a közönség igényeit szeretné kiszolgálni.

Az online múzeumi adatbázis kiválóan alkalmas arra, hogy inspirálja az általános néprajzi tájékozódást és ismeretszerzést, emellett konkrét és aktuális témák esetén képes gyors és szemléletes néprajzi példákat nyújtani – mindenkinek.

Karácsonyhoz közeledve például sokan kíváncsiak a hagyományos régi falusi betlehemekre és a betlehemezést ábrázoló fényképekre. Az anyag eléréséhez mindössze annyit kell tenni, hogy be kell lépni a Fényképgyűjtemény keresőfelületére, és a Főcím megnevezéshez annyit írni, hogy betlehem. Egy kattintással rögtön 127 példa jön elő! Végigböngészve a találatokat érdekes lehet a 115. számú, 1965-ben Kakasdon készült fekete-fehér fénykép, amelyen a betlehemes jelenet szereplői mellett az asztalon egy díszes, templom alakú betlehem áll. Jó lenne ezt közelebbről is megnézni! Ehhez a KAPCSOLÓDÓ kínálatban a Rítusgyűjtemény alatt található Kakasd [25] feliratra érdemes kattintani, amely már előre 25 kakasdi találatot ígér. A találatok között mindjárt az első lett a sorban a keresett kakasdi templom alakú betlehem, amely a Néprajzi Múzeum műtárgya, és amelyről az adatbázis leírásából sok érdekes információhoz lehet jutni. A felhasználóbarát rendszerben a kakasdi betlehemhez hasonlóan más néprajzi témák és tárgytípusok is gyorsan megtalálhatók, a találatok egyéni szempontoknak és céloknak megfelelően csoportosíthatók, miközben nagy élményt nyújt egy tárgy, egy kép szerteágazó néprajzi és kulturális kapcsolatrendszerének felfedezése.

A fejlesztés eredményeként, az online adatbázis megnyitásával együtt a Néprajzi Múzeum egy másik új szolgáltatást is kínál a közönségnek.

A honlapon a digitális műtárgygyűjtemények mellett található az új Nagyító rovat, amelyben az online adatbázisra alapuló, előre elkészített tematikus válogatások láthatók egy-egy kiemelt, vagy aktuális néprajzi témában, mint például vallási tárgyak, kerámiák, pásztorművészet, maszkok, vagy a legfrissebb anyag a matyókkal kapcsolatban. A matyó hímzés nemrégiben felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára, amit a Néprajzi Múzeum a Nagyító rovatban a legkorábbi színes néprajzi fotókból összeállított 23 darabos reprezentatív válogatással köszönt. Gönyey Sándor és Györffy István autokróm technikával készített, 1920-as évekbeli felvételeit az Etnológiai Archívum Fényképgyűjteménye őrzi. A Mezőkövesden, Tardon és Szentistvánban készült fényképek mindegyikén felismerhetők az adott korra és a matyókra jellemző hímzések, amelyek már akkor is nagy figyelmet kaptak itthon és külföldön egyaránt.

A Nagyító rovat elérhető: http://www.neprajz.hu/tartalom.php?menu2=621

Az adatbázisban található képek felhasználására vonatkozó szabályok elérhetők: http://www.neprajz.hu/tartalom.php?menu=1&menu2=99,

amely szerint „A Néprajzi Múzeum honlapjának és adatbázisainak teljes tartalma szerzői jogvédelem alá esik. A digitális formában közzétett műtárgyreprodukciók előzetes engedély nélkül sem részleteiben, sem egészében nem másolhatók, nem sokszorosíthatók. Ez alól kivételt képeznek a Sajtószobában közzétett, aktuális időszaki kiállítás sajtóanyagának ideiglenesen megjelenített, erre a célra engedélyezett képei."

Nyilvános fotószolgáltatás: http://www.neprajz.hu/tartalom.php?menu2=31

Az online adatbázis fejlesztése a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.

Az adatbázis fejlesztésről szóló közlemény a honlapon: http://neprajz.hu/tartalom.php?menu2=638

Az online adatbázis specialitása, hogy itt egy kattintással összekapcsolhatók a műtárgyak és a különböző képi ábrázolások, megjeleníthető bármilyen szempontú szűrés, és lehetőség van az online párbeszédre, kommentelésre is. A fejlesztés a Néprajzi Múzeumban közel 10 éve folyó, a hazai muzeológiában egyedülálló műtárgy digitalizálási tevékenység eredményességét tükrözi.

Néprajzi Múzeum

Budapest V., Kossuth Lajos tér 12.

NYITVA: 10:00 – 18:00, hétfőn zárva

www.neprajz.hu

Lantai József