Támogatja az ÁSZ a Kormányt az uniós támogatási stratégia kidolgozásában
5 perc olvasás
2013. január 4-én Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke találkozott Cséfalvay Zoltánnal, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiai államtitkárával. Az eszmecserén az európai uniós források felhasználásnak számvevőszéki tapasztalatai kerültek napirendre. A felek egyetértettek abban, hogy le kell vonni a 2007 és 2013 közötti támogatási időszak tapasztalatait, ahhoz hogy Magyarország 2014 és 2020 között hatékonyabban tudja felhasználni a rendelkezésre álló európai uniós forrásokat.
2013. január 4-én Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke találkozott Cséfalvay Zoltánnal, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiai államtitkárával. Az eszmecserén az európai uniós források felhasználásnak számvevőszéki tapasztalatai kerültek napirendre. A felek egyetértettek abban, hogy le kell vonni a 2007 és 2013 közötti támogatási időszak tapasztalatait, ahhoz hogy Magyarország 2014 és 2020 között hatékonyabban tudja felhasználni a rendelkezésre álló európai uniós forrásokat.
2012. november 26-án a nemzetgazdasági miniszter Cséfalvay Zoltánt bízta meg a 2014 és 2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásáról folyó tárgyalások vezetésével. Főtárgyalóként a gazdaságstratégiai államtitkár felel a következő hét éves támogatási időszakra vonatkozó hazai fejlesztési programok kidolgozásának összehangolásáért, valamint koordinálja az Európai Bizottsággal kötendő partnerségi megállapodás előkészítését. A 2014 és 2020 közötti időszakban ez határozza meg a fejlesztési irányokat, a források felhasználásának prioritásait, az operatív programok struktúráját és a forrásfelhasználás intézményrendszerét.
Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladata és küldetése, hogy ellenőrzési tapasztalataival támogassa a jó kormányzást, valamint a hatékony állam megteremtését. A 2004-es európai uniós csatlakozás óta az európai uniós források meghatározóak a magyarországi fejlesztések és beruházások szempontjából. Az ÁSZ az elmúlt időszakban több olyan jelentést hozott nyilvánosságra, amelyek közvetlenül érintették és értékelték az uniós források felhasználását. Ezért Domokos László találkozót kezdeményezett Cséfalvay Zoltánnal.
Az ÁSZ ellenőrzéseinek általános tapasztalata, hogy az európai uniós források lekötésének hatékonysága alapvetően sikeres, szembetűnő ugyanakkor a koncentrált stratégiai tervezés hiánya, valamint a források kifizetésének elhúzódása. A jelentések rámutattak, hogy támogatási rendszer széttagolt, a pénzek felhasználása pedig nem hatékony.
A 2007-től uniós finanszírozással megvalósuló, kormányzati döntésen alapuló beruházási projektek ellenőrzése során az ÁSZ a hazai igényeket és erőforrásokat összehangoló középtávú fejlesztési terv hiányára hívta fel a figyelmet – ismertette a részleteket Domokos László. A részben uniós forrásból megvalósult munkahelyteremtési programok ellenőrzésekor pedig kiderült, hogy 2004 és 2010 között a támogatási rendszer széttagolt és nehezen átlátható volt, a támogatási programok céljait, forrásait és intézményrendszerét pedig nem hangolták össze. A Számvevőszéknek hasonló tapasztalatai voltak a vidékfejlesztési támogatások, valamint a 2011. évi zárszámadás ellenőrzése kapcsán is – tette hozzá az ÁSZ elnöke.
A megbeszélésen Domokos László hangsúlyozta: olyan összehangolt, jól tervezett stratégiára van szükség, ami javítja a magyar társadalom életszínvonalát, munkahelyeket és hozzáadott értéket teremt, segíti a fenntartható fejlődést, serkenti a beruházásokat, katalizátorként támogatja a gazdasági növekedést, ám eközben nem növeli az eladósodottságot, az ország külső kitettségét. Az Állami Számvevőszék készen áll arra, hogy ellenőrzési tapasztalatai alapján támogassa azokat a kezdeményezéseket, amelyek ezeket a célokat kívánják megvalósítani – tette hozzá az ÁSZ elnöke.
A találkozón Cséfalvay Zoltán kiemelte: le kell vonni a 2007 és 2013 közötti időszak tapasztalatait és a következő fejlesztési ciklusban az uniós forrásokat célzottabban, kevésbé elaprózottan, hatékonyabb intézményrendszerben kell felhasználni. Az államtitkár emlékeztetett, hogy rövidesen véglegessé válik az a nagyságrend, amelyet Magyarország felhasználhat a strukturális alapokból és a kohéziós alapból. Egy biztos, több ezer milliárd forint felhasználásáról van szó – mutatott rá Cséfalvay Zoltán.
A kormány 2012 decemberében határozta meg a 2014 és 2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével, illetve az intézményrendszer kialakításával kapcsolatos feladatokat. Erről Cséfalvay Zoltán kifejtette: fontos változás, hogy a 2014-2020-as tervezési időszakban az Irányító Hatóságok az illetékes minisztériumokhoz kerülnek, biztosítva ezzel a szakpolitika és a fejlesztéspolitika kívánatos összhangját.
Ugyancsak fontos változás, hogy a következő tervezési időszakban – szemben a jelenlegi kevesebb, mint egyötödnyi részesedéssel – az összes elérhető uniós forrás 60%-át közvetlenül gazdaságfejlesztésre kell fordítani. Ez elősegítheti azt, hogy Magyarország az évtized második felében gyorsabb növekedési pályára álljon és versenyképessége erősödjön – szögezte le az államtitkár.
A találkozó végén Domokos László átadta Cséfalvay Zoltánnak az uniós források felhasználását érintő jelentéseket, azok összefoglalóját, valamint a Pénzügyi Szemle legfrissebb számát. Az ÁSZ közpénzügyi folyóiratának fókuszában ezúttal az eredményszemléletű számvitelre való áttérés szerepel. Az eredményszemléletű számvitel alkalmazása nemcsak az államháztartás pénzügyi működését, hanem az uniós pénzek felhasználását is átláthatóbbá, illetve hatékonyabbá teheti.
A cikkben hivatkozott jelentéseket teljes terjedelemben megtalálja a www.asz.hu honlapon.
