Zenés-bábos pszichothriller Quimby-dalokkal a Budapest Bábszínházban

2012. január 8-án kerül bemutatásra Janne Teller regénye, a Semmi, Hoffer Károly rendezésében. A Budapest Bábszínház 2012/2013-as évadában hangsúlyos szerepet kapnak az olyan ifjúsági előadások, amelyek a felső tagozatos-gimnazista korosztálynak szólnak, kortárs irodalmi alapanyagból készülnek, és nem kerülik meg a problémákat, a rizikós kérdéseket. Janne Teller Semmi című regényének magyarországi bemutatója, amely a mű bábszínpadi világpremierje, az első ebben a sorban.

2012. január 8-án kerül bemutatásra Janne Teller regénye, a Semmi, Hoffer Károly rendezésében. A Budapest Bábszínház 2012/2013-as évadában hangsúlyos szerepet kapnak az olyan ifjúsági előadások, amelyek a felső tagozatos-gimnazista korosztálynak szólnak, kortárs irodalmi alapanyagból készülnek, és nem kerülik meg a problémákat, a rizikós kérdéseket. Janne Teller Semmi című regényének magyarországi bemutatója, amely a mű bábszínpadi világpremierje, az első ebben a sorban.

Janne Teller regénye, a Semmi nem egyszerűen egy ifjúsági mű: filozófiai, erkölcsi és generációs kérdések állnak a középpontjában. Megjelenésekor, 2000-ben Dániában betiltották, majd egy évvel később, a dán kulturális minisztérium Gyermekkönyv-díjának elnyerése után kötelező olvasmánnyá tették. A mű Magyarországon 2011-ben jelent meg, és itt sem maradt visszhang nélkül: a kötetet magyarul kiadó Scolar sikerlistáján azóta folyamatosan a legkeresettebbek közé tartozik. A történetet számos színházban feldolgozták; a Budapest Bábszínház produkciója magyarországi bemutató, és a világon az első olyan adaptáció, amely kifejezetten bábszínpadra készült.

A történet szerint egy nyolcadikos fiú egyszer csak feláll az iskolában, és kijelenti: „Semminek sincs értelme, ezt régóta tudom. Ezért semmit sem érdemes csinálni. Erre most jöttem rá." Elhagyja a tantermet, felmászik egy szilvafára, kivonul a társadalomból. Úgy érzi, nem akar felnőni, nem akar beilleszkedni a társadalomba, nem érdekli a jövő. Osztálytársait megdöbbenti Pierre Anthon viselkedése, ezért elhatározzák, hogy bebizonyítják, van az életnek értelme. Tárgyakat kezdenek gyűjteni a Fontos Dolgok Halmára: családi fotókat, régi játékokat, de rájönnek, hogy azok a dolgok az igazán fontosak számunkra, amelyektől nehéz és fájdalmas megválni. A gyerekek aztán veszélyes játékba kezdenek: aki bead valami számára igazán fontosat, kijelölheti, ki a következő, és az mit adjon be. Ez a kör igazán eldurvul, egy idő után nem lehet belőle kiszállni, mindenki elveszti azt, ami számára valóban fontos. És minél jobban igyekeznek, hogy bebizonyítsák az ellenkezőjét, annál logikusabbnak kezd tűnni a Pierre Anthon által emlegetett semmi.

Janne Teller regényében provokatívan, egy modellhelyzetben olyan kérdések vetődnek fel, hogy milyen jövő vár ma egy gyerekre; mi is olyanok leszünk-e, mint a felnőttek, a szüleink; mik azok az örök értékek, amelyek mentén élnünk kellene. Ennek a tragikus, olykor kegyetlen parabolának a megjelenítésére a báb különösen alkalmas, mert eltávolít, elidegenít és rálátást enged a történetre, a helyzetekre. Engedi azt, hogy a bábok felnőtt mozgatói szembenézzenek gyerek énjükkel, tetteikkel, kérdéseikkel, kételyeikkel; és mivel a bábok maguk is tárgyak, a történet előrehaladtával a Fontos Dolgok Halmának alkotóelemeivé válnak. E két szint mellett az előadás erős zenei réteggel bír, hiszen a Budapest Bábszínház színészei zenészként is részt vesznek az előadásban, s a brechti songokhoz hasonlóan felhasznált Quimby-dalok (Homo defectus, Az otthontalanság otthona, Magam adom, Pedofíling, Don Quijote ébredése, továbbá egy, kifejezetten az előadáshoz készülő dal) kitágítanak vagy elemelnek egy-egy pillanatot.

A Semmi bábszínpadi adaptációját Gimesi Dóra készítette, az előadás rendezője és látványtervezője Hoffer Károly, a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős bábszínész szakos hallgatója, aki színészként a Budapest Bábszínház több előadásában is közreműködik.

Hoffer Károly a kötetből kettő helyszínt választott ki a bábszínpadi cselekményhez: azért, hogy még pontosabb legyen, milyen utat járnak be a gyerekek, amikor valamilyen fontos tárgyat kell beadniuk. Egy osztályterem, ahonnan indul az egész dolog, és egy fűrésztelep, ahol a tárgyakat gyűjtik. A díszletet sokfunkciós dobozok alkotják, és minden egyéb ezek kombinációjából épül össze.

A rendező azzal indokolta zenei választását, hogy a Quimby dalai a zene nyelvén ugyanazt az életérzést közvetítik, ami a Semmi történetében megjelenik, egyszerre van bennük költőiség és nyerseség, valamint tükrözik a megcélzott korosztály zenei ízlését is.

A produkció szereplői:

Ács Norbert (Dagadt Henrik Eskildsen), Blasek Gyöngyi (Mathilde Eskildsen tanárnő/Hamupipőke), Mórocz Adrienn e. h. (Sofie Nielsen), Pallai Mara (Elise Jensen), Pethő Gergő (Nagy Hans Raaberg), Spiegl Anna e. h. (Agnes Aarne), Szolár Tibor e. h. (Pierre Anthon), Tatai Zsolt (Ájtatos Kaj Hansen), Teszárek Csaba (Jan-Johan Henderson). Az előadás, amely a Nordiska Aps International Performing Rights Agency és a Proscenium Szerzői Ügynökség Kft. engedélyével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jön létre, 2013. január 8-tól látható a Budapest Bábszínház Játszó-terén.

A regényt Weyer Szilvia fordította, bábszínpadra írta Gimesi Dóra. Zene: Kiss Tibor (Quimby).

Semmi

Zenés-bábos pszichothriller egy részben, 13 éves kortól.

Budapest Bábszínház – Játszótér

Bemutató: 2013. január 8. 19:00

További előadások: január 9., 10., 11., 30.

www.budapestbabszinhaz.hu

www.facebook.com/babszinhaz

www.babszinhaz.postr.hu

Lantai József