Van-e létjogosultsága a bérpótlékoknak a távolléti díjban?

Valószínűleg nem helyes, hogy a távolléti díj az új Munka törvénykönyvében egyfajta munkajogi jolly jokerként szerepel, és az elsődleges funkciója mellett a végkielégítés, valamint a kártérítési felelősség mértékét is meghatározza – mondta el a Munka törvénykönyve jelenlegi módosításában részt vevő Dr. Pál Lajos munkajogi ügyvéd, aki a CompLex Kiadó Rodin Felnőttképzési Üzletága által megrendezendő konferencia kapcsán adott interjút az Adó.hu-nak.

Valószínűleg nem helyes, hogy a távolléti díj az új Munka törvénykönyvében egyfajta munkajogi jolly jokerként szerepel, és az elsődleges funkciója mellett a végkielégítés, valamint a kártérítési felelősség mértékét is meghatározza – mondta el a Munka törvénykönyve jelenlegi módosításában részt vevő Dr. Pál Lajos munkajogi ügyvéd, aki a CompLex Kiadó Rodin Felnőttképzési Üzletága által megrendezendő konferencia kapcsán adott interjút az Adó.hu-nak.

Annak ellenére, hogy a jelenlegi Munka Törvénykönyvét az előkészítési szakaszban a szakszervezetek, munkáltatók és szakértők is véleményezték, a távolléti díjjal kapcsolatos problémák csak az Mt. életbe lépése után a gyakorlati alkalmazás során merültek fel.

A távolléti díj 174-es osztóját a bürokrácia és az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében fogadták el, de azzal nem számoltak, hogy a munkavállaló vagy munkáltató „játszhat" majd azzal, hogy kisebb vagy nagyobb osztószámú hónapban vegye, vagy adja ki a szabadságot. „De, ha ezt a 174-es osztót kivezetik a rendszerből, akkor is minden további nélkül előfordulhat ilyen eset. Ha ugyanis a szabadságra távozó munkavállaló az előző hat hónapban ügyeletet, készenlétet teljesített, és általában műszakpótlékra volt jogosult, míg a kollégája ilyenből a munkaideje alatt kevesebbet vagy egyáltalán nem teljesít, akkor így is kevesebbet kap majd, mint a szabadságra utazott munkatárs, hiszen a távolléti díj az alapbér hányadon felül tartalmazza a pótlékokat is" – fejtette ki Dr. Pál Lajos.

Felmerül azonban, hogy egyáltalán van-e még létjogosultsága a bérpótlékoknak a magyarországi foglalkoztatásban? Vagy ha igen, milyen területeken? „ A hetvenes években alakult ki, hogy a központi bérszabályozás miatt – kis túlzással – még a levegővételt is pótlékkal látták el. Ma azonban már a bérpótlékok rendszerét minden további nélkül le lehetne építeni, és meghatározhatnánk, hogy azt bizonyos számítási módszerrel az alapbérbe bele kell építeni" – mondta el a szakember, aki szerint más országban van ennek hagyománya.

Európa más részein a szabályozás különbözik a hazaitól és általában a végkielégítést nem törvény szabályozza, hanem munkaszerződés vagy kollektív szerződés. Magyarországon azonban igazából nemigen van kollektív szerződés, illetve csak vállalati és nem ágazati kollektív szerződések léteznek. Dr. Pál Lajos véleménye szerint egy megoldás lett volna célravezető az új Mt. életbelépésekor: „akár azt is ki lehetett volna mondani, hogy vállalati kollektív szerződés nem köthető, és akkor a jogszabály erejénél fogva tereljük az érdekérvényesítőket. Ehhez persze az is szükséges lenne, hogy ezen a szintén a felek megszerveződjenek".

A szakember szerint összességében a munkaügyi perek terén pozitív változás tapasztalható, annak ellenére, hogy kevés idő telt el az új Mt. életbe lépése óta, az elmondható, hogy kevesebb a per. Dr. Pál Lajos személyes tapasztalatairól és a munkaidő és pihenőidő új szabályaival kapcsolatos tudnivalókról beszél majd előadóként május 23-án a „A munkaidő és pihenőidő új szabályai – szabadság kiadása elszámolása a gyakorlatban" című konferencián.

A teljes interjú az ado.hu-n olvasható.