3 Ok A Megváltozott Munkaképességűek Alkalmazása Mellett

2013-ban mindössze néhány új szabályt kell megismernie annak a munkáltatónak, amely versenyképessége javításában, költségei csökkentésében vagy a vállalat társadalmi felelősségvállalás tudatos megvalósítása során megváltozott munkaképességű dolgozókat is foglalkoztat. A foglalkoztatás ezen módjával kapcsolatos lehetőségek azonban úgy tűnik, egyre több munkaadó számára válnak vonzóvá. Nézzük röviden a legfontosabb okokat.

A támogatások rendszerének 2013. év elejei átalakítása a megváltozott munkaképességűek élethelyzetének hosszú távú és tartós javítását a nyílt munkaerőpiacra történő visszatérésükkel kívánja elősegíteni. Emellett a bevezetett változások, a tervek szerint a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához nyújtott költségvetési források hatékonyabb felhasználását is szolgálja.

A kormány e célok támogatására egyébként a költségvetési forrásokon túl az Új Széchenyi Tervben 2012 és 2014 között csaknem 30 milliárd forintot biztosít.

„A megváltozott munkaképességűek alkalmazása mellett szóló érvek között a leggyakoribb, hogy az rehabilitációs foglalkoztatáshoz szükséges beruházás és akkreditáció egyszeri költsége, valamint a megváltozott munkaképességűek után igénybe vehető adókedvezmény áll szemben az évente fizetendő rehabilitációs hozzájárulás összegével." – magyarázza Csákvári Róbert, a 100 %-os magyar tulajdonban lévő Work Force Kft. ügyvezető-tulajdonosa a megváltozott munkaképességű foglalkoztatása iránti növekvő érdeklődést. A 2013. évi változások minden bizonnyal több munkaadót ösztönöznek majd a rehabilitációs foglalkoztatáshoz szükséges akkreditáció megszerzésére, hiszen így az évente felmerülő fix költség helyett adókedvezménnyel számolhatnak.

A munkaerő kölcsönzéssel és közvetítéssel foglalkozó cég több mint 50 000 fős saját adatbázisában egyébként több mint 1000 megváltozott munkaképességű munkavállalót tart nyilván és ajánl az erre igényt tartó munkáltatóknak. A cég mindemellett közel száz megváltozott munkaképességű saját dolgozót foglalkoztat elsőként akkreditált telephelyén és folyamatban van második, ilyen munkavállalók fogadására szánt telephelyének akkreditációja is. Ezzel a cég nem csupán közvetítőként, de maga is munkahely-teremtőként lép fel a munkaerő piacon.

A cégeknek első sorban annak átgondolását javasolja a szakember, hogy melyek azok a feladatkörök, amelyek elvégzésére a különböző mértékben megváltozott munkaképességű emberek is alkalmasak. „Gyakran fordulnak hozzánk partnereink, hogy ugyan szívesen vennének részt rehabilitációs foglalkoztatásban, nincs olyan vállalati terület, amely ezt lehetővé tenné. Közösen áttekintve szinte minden esetben megtaláljuk az alkalmas pozíciókat, amelyekre akár saját adatbázisunkból is ajánlhatunk megfelelő munkavállalót."

Nézzük tehát kicsit számszerűbben a három okot.

Évente fizetendő rehabilitációs hozzájárulás helyett egyszeri beruházás

A változások között módosult a foglalkoztatók támogatásának köre, minősítésük és ellenőrzésük szabályozása.

Ami azonban nem változott, hogy minden, az adott évben átlagos statisztikai létszámát tekintve 25 fő feletti munkavállalóval rendelkező munkaadó rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett, amennyiben nincs a foglalkoztatottak között megfelelő létszámban megváltozott munkaképességű dolgozó.

A fő szabály, hogy 25 fő foglalkoztatott felett az átlagos statisztikai állomány 5 százalékának kell ilyen típusú munkavállalónak lennie, különben a vállalat jelentős költséggel számolhat évente.

A rehabilitációs hozzájárulás összege a tárgyévet megelőző második év nemzetgazdasági éves bruttó átlagkeresetének 8 %-a, amely a 2013. évre az előző évihez hasonlóan 964 500 Ft/év. A tényleges befizetendő összeg az 5%-hoz a hiányzó létszámtól függ.

Ez a semmiképpen sem kis összegű kötelezettség ösztönző hatású a munkaadók számára, érdekeltté teszi őket a rehabilitálható munkaerő foglalkoztatásában.

Ennek azonban szintén törvényben előírt feltételei vannak.

A foglalkoztatók korábbi bizonyos időközönkénti minősítése megszűnt, helyébe az egységes követelményrendszert tartalmazó egységes akkreditációs tanúsítvány lép. Ennek joggal elvárhatóan legfontosabb kritériuma, hogy a foglalkoztató a támogatás céljának megvalósítására alkalmas munkakörülményekkel, feltételekkel rendelkezzen. A határozatlan időtartamra szóló tanúsítvány megszerzéséhez, amely egyébként a korábbitól eltérően kiszámolható költséggel jár, a munkaadónak egy sor feltételt ki kell elégítenie, amelyet a hatóság ellenőrizhet.

Adókedvezmény a rehabilitációs kártyások után

A megváltozott munkaképességűek kedvezményes foglalkoztatási körébe a rehabilitációs kártyával rendelkező munkavállalók léphetnek, akik után a munkaadó adókedvezményt vehet igénybe. A kedvezmény mértéke a bruttó munkabér, legfeljebb azonban a minimálbér kétszeresének 27 százaléka. Ez az összeg 2012-ben a 186.000 Ft 27 százaléka volt.

2013. január 1-jétől ugyanakkor rokkantsági ellátásban részesülő nem vehető álláskeresőként nyilvántartásba. Így tehát a „gyakorlott" munkaadóknak is érdemes utánanéznie az új szabályoknak, mivel az ilyen munkakeresők alkalmazásakor szokásos támogatást ne lehet igénybe venni.

Kilépve a cashflow-ból

És a végére egy máshol elszámolható forintosítható előny.

Lássuk be, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása hosszú távú stratégiát, átgondoltságot, több odafigyelést igényel a vállalat különböző szintjein dolgozóktól. Ugyanakkor a tisztán forintosítható előnyök mellett a cégek egyre többet foglalkoznak a megítélésüket befolyásoló tényezőkkel, hiszen a reputáció, a vállalati hírnév ma már minden jelentős cég értékeinek leltárjában előkelő helyet foglal el. Ezért egyre több cég e foglalkoztatási formára társadalmi felelősségvállalási programjának tudatos megvalósításaként tekint.